A volt államiniszter Tisztességes Választásért Alapítványa felvilágosító kampányt indít a jövő évi választások előtt annak érdekében, hogy felkészítse a közvéleményt, a pártaktivistákat és a sajtót választójogból.
Kedves kormánytól nem túl távoli fiatalok, mit fogtok csinálni jövő tavasszal? Bayer Zsolt lesz belőletek, vagy Pozsgay Imre, vagy valaki más?
Stádium címmel országos havilap indult Pozsgay Imre főszerkesztésével.
Idén is megrendezi Kárpát-medencei középiskolás vezetőképzőjét a Rákóczi Szövetség, a hétvégén a fővárosban tartandó programra a szövetség középiskolai szervezeteit hívják meg.
Az 1989/90-es rendszerváltó időszak egykori államminisztere két orosz aktivistával együtt kapta a berlini falmúzeum alapítójáról, Rainer Hildebrandtról elnevezett érmet.
Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden hétfőn a Hamvas Béla Asztaltársaság; a fórumnak Németh Miklós volt miniszterelnök és Pozsgay Imre egykori államminiszter volt a vendége. A beszélgetőpartner szerepét Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, a társaság tiszteletbeli elnöke töltötte be.
Pozsgay Imre szerint a magyarság önazonosságát erősítő, a Szent Koronára és "a keresztény nemzeti kultúrára" hivatkozó alkotmányra van szükség.
A 80-as évek magyarországi gazdaságpolitikája, a reformok előkészítése és megvalósítása volt a témája annak a pódiumbeszélgetésnek, amelyet Németh Miklós egykori miniszterelnök folytatott Georg Paul Hefty német újságíróval hétfőn este a berlini magyar nagykövetségen.
Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.
"Hat szaktekintélyt" kért fel Orbán Viktor az új alkotmány koncepciójának kidolgozására - közölte Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője.
Negyvenhárom évvel az utolsó szabad - bár egy kicsit kékcédulás - választás, az 1947-es szavazás után, a rendszerváltáskor 1990-ben választhattak ismét több párt közül a magyar polgárok. A választás eredménye közismert: az első forduló, amely napra pontosan húsz éve zajlott, az MDF minimális fölényét hozta, ami a második fordulóra elsöprő győzelemmé változott.
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Az Antall-kormány idején kísérletet tettek arra, hogy az MDF "alapító atyái" közül kiradírozzák Pozsgay Imrét. Ez történethamisítás volt. Mint ahogyan az is az volna, ha a mozgalom megszületését szeplőtelen fogantatásnak, a Hazafias Népfront főtitkárának bábáskodását pedig bámulatra méltó merészségnek tekintjük.
Ma két évtizede fejezte be földi pályafutását a Kádár-rezsim névadója, de még sokáig várhatunk, mire megrajzolhatjuk hiteles történelmi portréját. Szabadszájú vélemények persze most is akadnak, csokorba gyűjtöttünk néhányat belőlük, már csak a túl sok nosztalgiával a múltba révedők kijózanítása érdekében is.
