Jelentős kockázatokat rejt magában az, ha valaki pszichológus helyett használja az erre is szakosított mesterséges intelligenciás megoldásokat. Egy friss vizsgálat szerint legtöbbjük még az öngyilkossági szándékot sem ismeri fel.
Testképzavar, víziszony vagy gyerekkori negatív megjegyzések is állhat annak hátterében, ha valaki utál strandra menni. Milyen szerepe van a (közösségi) médiának az efféle szorongásaink kialakulásában? Mi a különbség a valódi és a képzelt testképzavar között? Hogyan lehet kezelni a strandiszonyt? És mit kérdezzünk magunktól, ha nem szívesen megyünk vízpartra?
Testképzavar, víziszony vagy gyerekkori negatív megjegyzések is állhat annak hátterében, ha valaki utál strandra menni. Milyen szerepe van a (közösségi) médiának az efféle szorongásaink kialakulásában? Mi a különbség a valódi és a képzelt testképzavar között? Hogyan lehet kezelni a strandiszonyt? És mit kérdezzünk magunktól, ha nem szívesen megyünk vízpartra?
Az ideálisnál több kilót felszedett gyerekek nemcsak az iskolában stigmatizálódhatnak, hanem otthon is. Milyen téves elképzelések vezetik ilyenkor a szülőket, és hogyan lehet igazán segíteni?
A háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Szilágyi Áron és Kenyeres András mentáltréner hozott egy egyszerű gyakorlatot a Penge podcast első évadának záró adásában.
Családi veszekedés a Pride ügyében, kínos csend a vasárnapi ebédnél – a politikai nézetkülönbségek egyre gyakrabban jelentkeznek a szülővel, házastárssal, gyerekkel, közeli hozzátartozóval való kapcsolati konfliktusként, és akár a család széteséséig vezethetnek. Különösen igaz ez Magyarországon, hiszen az autoriter, populista rendszerek az identitás részévé teszik a politizálást. Mit tanácsolnak a szakértők, tényleg működik, ha a megosztó témákról egyszerűen nem beszélünk? Meddig lehet alkalmazkodni az önazonosságunk megtartása mellett? Kell az azonos értékrend egy működő kapcsolathoz?
Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?
A stressz olyan, mint a rosszul nevelt vendég: nemcsak bejön, hanem át is jár egyik szobából a másikba. Ha a munkahelyen rossz napunk volt, előbb-utóbb megtalálja az utat az otthoni vacsoraasztalig.
Az értelemteli munka nemcsak lelkesebbé és kitartóbbá tesz, hanem hosszú távon egészségesebbé és elégedettebbé is – mutat rá Gabriella Rosen Kellerman pszichiáter és Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyja. Szerkesztett részlet az A jövő készségei című könyvből.
Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?
Clark Olofsson visszaeső bűnöző volt, élete nagy részét börtönben töltötte.
Szinte bizonyos, hogy valamennyire irracionálisan foguk viselkedni egy repülőtéren és a repülőgépen, mert annyiféle stresszor és szokatlan hatás ér ott minket – a kérdés inkább csak az, mennyire bolondítjuk meg mindezt még alkohollal is. De miért rúgják fel egyesek repülés előtt és alatt a legalapvetőbb társas normákat is? A szorongás vagy a felszabadultságérzés „borít meg” jobban? Mi az oka az általános reptéri dezorientáltságnak? És miért helyezkednek el az üzletek és éttermek a haladási irány jobb oldalán?
A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.
Ezek azok a pillanatok, amelyek meg is változtathatják a szemléletmódunkat, akár annyira is, hogy felelősséget érzünk, illetve vállalunk a közösségünkért, a bolygónkért.
Döntéseink ritkán tökéletesek, mégis gyakran görcsösen keressük az egyetlen helyes megoldást. Mi lenne, ha a döntés utánra fókuszálnánk: arra, hogyan tehetjük jóvá, amit választottunk? – teszi fel a kérdést Ellen J. Langer világhírű pszichológus. Szerkesztett részlet a Tudatos test című könyvből.
A felnőtté válás útján fontos tapasztalat lehet, ha elengedjük a serdülő gyerekünket a barátaival nyaralni, fesztiválozni, de a döntés előtt mindenképpen fontos tisztázni vele a potenciális veszélyeket és a kereteket. Honnan tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne? Mikor kell engedni, és mikor nemet mondani egy nyaralásra? Hogyan lehet segíteni a jobb döntések meghozatalában? És mit kell tenni, hogy a szüleivel is szívesen töltsön nyáron időt?
Riasztó tapasztalatokat szerzett a mesterséges intelligenciával egy gyermekpszichológus, aki azt tesztelte, milyen tanácsokat adnak a hozzá forduló gyerekeknek a chatbotok.
A felnőtté válás útján fontos tapasztalat lehet, ha elengedjük a serdülő gyerekünket a barátaival nyaralni, fesztiválozni, de a döntés előtt mindenképpen fontos tisztázni vele a potenciális veszélyeket és a kereteket. Honnan tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne? Mikor kell engedni, és mikor nemet mondani egy nyaralásra? Hogyan lehet segíteni a jobb döntések meghozatalában? És mit kell tenni, hogy a szüleivel is szívesen töltsön nyáron időt?
A kamaszoknak sokkal nehezebb korlátot állítani, mint a kisebb gyerekeknek. Néhány kommunikációs megoldás azonban segíthet – nemcsak az adott ügyben, hanem a kapcsolatunkon is.
Magyarországon nőtt az LMBTQ+személyek elutasítottsága, az okok között pedig gyakran felmerül, hogy a nem heteroszexuális kapcsolatok megkérdezőjelezik a hagyományos családmodellt. A tudományos bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a szeretetteljes család fontosabb a gyerekeknek, mint a szülők neme. Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete pszichológus oktatóinak írása.
