Sok esetben nem lehet segítség nélkül múltbéli traumákkal szembesülni vagy feldolgozni őket, és nem is szabad. De amikor van rá esély, hogy egyedül is fejlődhetünk, hogyan lépjünk rá az önismeret ágas-bogas útjára? Hogyan igazodjunk el felbukkanó érzéseink között? És hogyan növeljük magunkban az önegyüttérzést? Erre világított rá a neves szakpszichológus legutóbbi szalonestjén.
Kutatások szerint a boldogság 40 százalékban az egyénen múlik, a magyarok azonban kevésbé hajlamosak tenni a saját boldogságukért. Egy friss kutatás azt vizsgálja, mi lenne az a hét terület, amelynek a fejlesztésével boldogabb és teljesebb lehetne az életünk. Mi magyarázza, hogy a magyarok némi emelkedés után ismét lefelé csúsznak a boldogságrangsorban? Mi a finnek titka? Hibáztathatjuk-e a genetikát? Mit tekintenek boldogságnak a férfiak, és mit a nők?
Egymás megismerése kulcsfontosságú lehet a csapatkohézió megteremtésében. Ehhez hasznos, ha kiszakadunk a mindennapi hajtásból, és olyan helyzetben találkozunk a többiekkel, amelyben lehetőséget kapunk a mélyebb beszélgetésekre.
Számos vezető még ma is úgy hiszi, hogy aki fél (a főnökeitől vagy a rossz teljesítmény következményeitől), keményen fog dolgozni, hogy elkerülje a kellemetlen következményeket, és a dolgok így mennek a jó irányba. Pedig ez közel sincs így. Szerkesztett részlet Amy C. Edmondson Pszichológiai biztonság a munkahelyen című könyvéből.
Megfelelő körülmények között szinte bárki hajlamos lehet arra, hogy tévhiteket és összeesküvés-elméleteket kövessen, nem csoda, hogy manapság már az elitben is egyre többen hangoztatnak efféle nézeteket. Mi az a tévhittölcsér és hogyan lehet lecsúszni benne? Miért hajlamosabbak a szemléletbeli eltévelyedésre azok, akik anyagi gondokkal küszködnek vagy narcisztikus személyiségek?
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, van-e valami pozitív hatása annak, ha egy pár ölelkezve alszik el. A rövid válasz az, hogy: igen.
Megfelelő körülmények között szinte bárki hajlamos lehet arra, hogy tévhiteket és összeesküvés-elméleteket kövessen, nem csoda, hogy manapság már az elitben is egyre többen hangoztatnak efféle nézeteket. Mi az a tévhittölcsér és hogyan lehet lecsúszni benne? Miért hajlamosabbak a szemléletbeli eltévelyedésre azok, akik anyagi gondokkal küszködnek vagy narcisztikus személyiségek? Melyik három kérdéssel leplezhetjük le a tévhiteket? És mi köze a kényszeres kézmosásnak a bűnbakkereséshez?
„Vigyázz a gondolataidra, mert szavakká válnak” – tartja a híres mondás, és itt még nincs vége. A szavakból tettek, a tettekből szokások, a szokásokból mintázatok lesznek, a tovagyűrűző hatások pedig mederbe terelik egész életünk alakulását.
Ébren töltött időnk felében lélekben nem ott vagyunk, ahol éppen vagyunk. Figyelmünk elkalandozik, problémákon rágódunk: ez vezetőként különösen kellemetlen tapasztalat. A tudatos jelenlét gyakorlásával nemcsak jobban tudunk összpontosítani a munkában, de végre jelen lehetünk a pillanatban is.
A legtöbb kapcsolatban akkor indul el a hanyatlás, amikor a felek már nem kérdeznek többet őszintén egymástól. Íme öt kérdés, amellyel új életet lehelhetünk párkapcsolatunkba.
Sokan nem azért hallgatnak a munkahelyükön, mert nincs mondanivalójuk, hanem mert félnek. A pszichológiai biztonság megteremtése kulcsfontosságú, ha azt akarjuk, hogy a tudás és az innováció valóban kibontakozhasson. Szerkesztett részlet Amy C. Edmondson Pszichológiai biztonság a munkahelyen című könyvéből.
Bele se kezdjünk egy nyilvános beszédbe, ha nem tudjuk egy mondatban összefoglalni a fő üzenetünket. Mik a leszuggesztívebb előadók tulajdonságai? Milyen képességeket és eszközöket kell elsajátítani, hogy mi is hatásos beszédeket tarthassunk? Hogyan lehet érzelmet kiváltani a közönségből? És mit tegyünk, ha belesülünk az előadásba?
Bele se kezdjünk egy nyilvános beszédbe, ha nem tudjuk egy mondatban összefoglalni a fő üzenetünket. Mik a leszuggesztívebb előadók tulajdonságai? Milyen képességeket és eszközöket kell elsajátítani, hogy mi is hatásos beszédeket tarthassunk? Hogyan lehet érzelmet kiváltani a közönségből? És mit tegyünk, ha belesülünk az előadásba?
Romániai szerzőnk már régóta töpreng: miért változott meg a babakocsik világa? Gyermek-, de még ifjúkorában is, körülbelül 2000-ig a babakocsikban sokkal kisebb gyerekek ültek, mint most. Ezért a jelenség nyomába eredt, Alina Necșulescu bukaresti pszichológussal is beszélgetett erről. Szeretettel külföldről sorozatunk cikke.
Minden társadalomnak el kell döntenie, hogy a szigor vagy a segítés útját választja – Magyarország a drogfogyasztás büntetése mellett döntött, a gyógyítás helyett a szenvedés útját választotta. Milyen hatásai vannak a kriminalizációnak, és milyen eredményeket értek el azok az országok, amelyek a szerhasználatot nem rendészeti, hanem közegészségügyi problémaként kezelik? Rácz József pszichiáter, addiktológiai szakértő, egyetemi tanár, az MTA doktorának írása.
Számos következtetést levonhatunk a kutyánk, macskánk viselkedéséből, a jeleket azonban félre is lehet érteni.
Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha a megmérettetés reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
A Franke házaspár a csúcson havonta 35 millió forintnak megfelelő összeget keresett azzal, hogy megosztotta hat gyerekük mindennapjait az interneten – beleértve a legkínosabb pillanatokat is, hiszen ezek hozták a legtöbb kattintást. A történet vége azonban 30 év börtön lett, amit gyermekbántalmazás miatt szabtak ki. Az ügyről idén dokumentumsorozatot mutattak be.
Skót kutatók egy emberi döntéseket szimuláló mesterséges intelligenciát fejlesztenek. A pszichológiára építő rendszertől azt várják, sokféle területen hatékony lehet.
A cikkben tárgyalt alapelvek segítségével elérhetjük, hogy jó minőségű maradjon egy munkahelyi kapcsolat. Szerkesztett részlet Michael Bungay Stanier Hogyan dolgozzunk együtt (szinte) bárkivel? című könyvéből.
