A hároméves kislány elbújik az asztal alá és duzzog. Az óvodás dacosan közli az anyukájával: „nem szeretlek”. A hatéves krokodilkönnyekkel sír a pénztár előtt, mert nem kapta meg a legót. Miért hisztizik, zsarol és makacskodik a kisgyerek? Egyáltalán, mi számít manipulációnak, és hogyan reagáljunk rá?
A pozitív életszemlélet nemcsak a mindennapi életünkben, de a pszichológiai kutatásokban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ám a „Légy mindig pozitív!” üzenet túlzásba vitele akár mentális egészségkárosodáshoz is vezethet. Ezek a pozitivitásüzenetek sokszor elérhetetlen normákat állítanak fel, mert közvetetten azt sugallják, hogy a negatív érzelmek a gyengeség vagy a kudarc jelei. Az irreális elvárások pedig arra késztetnek, hogy elnyomjuk negatív érzelmeinket.
Ne tekintsük személyes ügynek és ne engedjük eluralkodni magunkon az érzelmeinket, ha vitába keveredünk egy kereskedővel vagy szolgáltatóval! Az ösztönök, a tanult tehetetlenség és a frusztráció ilyenkor rossz tanácsadó, többet érünk egy-két mély lélegzetvétellel és az alapos felkészüléssel. Miért kerüljük ilyenkor a bizonytalanságkerülést? Mire jó a pulzusfigyelés? És hogy mutassunk példát a gyerekeinknek?
A szülés utáni depresszió fogalma régóta nem alkalmas annak a sokféle pszichiátriai zavarnak a leírására, amely egy gyerek születése után felbukkanhat - mutat rá Chelsea Conaboy tudományos újságíró. Szerkesztett részlet Az anyai agy című könyvből.
Hogyan találjuk meg a belső iránytűnket a rohanó mindennapokban, az anyává válás idegrendszeri változásai, a munkahelyi kiégés, a szorongás és a lelki egyensúly keresése közepette? Könyvajánló cikkünkben öt különböző nézőpontból közelítjük meg ugyanazt a kérdést: hogyan érthetjük meg jobban önmagunkat, kapcsolatainkat és a minket érő terheléseket.
Kutatók a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete előtt arra hívták fel a figyelmet, hogy milyen trükkökkel akarják rávenni a cégek a vásárlásra, és hogyan tudja ezeket a csapdákat elkerülni.
Az 1990-es évek elején, amikor elkezdtem pszichiáterként dolgozni, még az volt a jellemző, hogy a pácienseket vagy a mentő vitte be kórházba, vagy jó esetben önként vállalták a kezelést valamelyik szakambulancián, gondozóban. Akkor még kellemetlen volt, ha kiderült valakiről, hogy pszichiáterhez jár. Ma már más a világ, de ma is szükség van toleranciára, önszeretetre, hogy elfogadjuk a helyzetet. Csak ne essünk át a ló túloldalára.
Szenvedés nélkül nincs élet, és ha ezt elfogadjuk, könnyebben jutunk el a boldogsághoz – derül ki egy új beszélgetőkönyvből. Feldmár András és Kröber Edith eszmecseréjéből kiderül az is, mikor válhatunk neurotikussá a boldogságkeresés útján, mi a közös egy Bach-mű elzongorázásában és egy harcművészeti gyakorlatban, és hogyan meditáljunk, hogy valóban csökkentsük a bennünk lévő stresszt.
Egy hosszú folyamat az öregedés, és annál könnyebb optimálisan megélni, minél inkább tudatában vagyunk, épp hol járunk életünk ívén. Milyen küszöbélményekkel érkezik az időskor, és mennyit számít, hogyan éltünk korábban? Mit tehetünk ma, hogy bölcs és elégedett öregkorunk legyen? 7 trükköt mutatunk be.
Ha a környezet impulzusaira figyelünk, belső elvárássá válhat, hogy miként kell kinéznünk ahhoz, hogy tetsszünk. Hogyan befolyásolja a testképünk az ismerkedést és a pártalálást, illetve az erotikus érdeklődésünket? Többek között erről kérdeztük a Váradi Fanni szexuálpszichológust.
Az anyává válás egy jól elkülöníthető fejlődési szakasz, amelynek hosszan tartó hatásai vannak, és amely során a szervezet valamennyi, a szociális viselkedés, az érzelmek és az immunválaszok szabályozásában érintett része drasztikus változáson esik át - mutat rá Chelsea Conaboy Az anyai agy című könyvében. Szerkesztett részlet.
A fél ország hieroglifakutatónak csapott fel, amióta a miniszterelnök interjúja közben készített rajzos jegyzetei napvilágra kerültek. De meg lehet-e valamit tudni az ilyen ákombákomokból, pláne Orbán Viktor személyiségére vonatkozóan?
A napfényes órák számának csökkenése és a természet változása minket is arra késztet, hogy befelé forduljunk, erőt gyűjtsünk, töltődjünk. Milyen külső és belső tényezők állnak a bekuckózás jelensége mögött? Miben különbözik a magány és az egyedüllét? Hogyan fordíthatjuk hasznunkra, a „hygge”, a „lagom” vagy a „fika” mögötti skandináv tudást? És mit tegyünk, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára?
Önismereti kártyacsomagok már régóta kaphatók. Használóik szerint a lapok valóban segítenek nekik abban, hogy elmerülhessenek az érzéseikben, és kicsit tisztázzák az önmagukhoz fűződő viszonyukat. Azok, akik hisznek a módszerben, hosszú ideig dolgozhatnak majd L. Stipkovits Erika újabban megjelent Közelebb önmagunkhoz című kártyacsomagjával.
Az alvásidő családonként változhat, amit nem csak a családtagok alvási stílusa határozhat meg. Mire kell figyelni, ha eltérőek az igények, és hogyan juthat hozzá mindenki a számára elegendő pihenéshez?
A klímaváltozás nemcsak ökológiai, hanem erőteljes pszichológiai kihívás is, amely összetett érzelmi reakciókat vált ki. De vajon az ökobűntudat megbénít-e minket, vagy éppen motiválóan hat?
Ha előbb közös pontokat keresünk, és nem ellenségként, hanem partnerként hallgatjuk összeesküvés-elméletekben hívő vitapartnerünket, sokkal nagyobb eséllyel változik meg a véleménye - mutat rá Dan Ariely, a viselkedési közgazdaságtan neves professzora. Szerkesztett részlet a szakértő Tévhit című könyvéből.
Ma egyszerre kell a nőknek romantikus, önfeláldozó anyáknak lenniük – a régi polgári ideál szerint – és a gazdaságban olcsó munkaerőként helytállniuk. Nem csoda, hogy sok anya kisebb vagy nagyobb mentális krízist él meg a szülés után, a bűntudat pedig a későbbiekben is elkíséri. Hogyan segítenek az anyacsoportok, például a Mamakör, vagy az olyan támogató szervezetek, mint az EMMA Egyesület – ráadásul egyetlen forint állami támogatás nélkül? Kik jutnak hozzá a csoportos támogatáshoz?
Első hallásra furcsa lehet, hogy a szülő és a baba között megosztott felelősség létezik, ami az evést illeti. Márpedig sokszor ezen múlik, hogyan alakul gyermekünk (és a későbbi felnőtt) táplálkozása, az evéshez és a kilókhoz való viszonya – tudjuk meg Dénes Dóra természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó nemrég megjelent könyvéből.
Haragot és örömet is érezhet, aki szembesül az ételérzékenységével, de addig, amíg eljut a felismerésig és szembenézésig, akár évtizedek is eltelhetnek. Miért olyan nehéz megtenni az első lépést, és felkeresni egy szakembert ezzel a problémával? Milyen lelki lépcsőfokokon megy keresztül, akinek mentesen kell étkezni? És mit tanulhat önmagáról és a barátairól az ételérzékenységben szenvedő?
