Manapság gyakran azonosítjuk a kiteljesedést külső sikerrel, karrierrel, anyagi előmenetellel vagy társadalmi státusszal. Ugyanakkor a bodogságkutatások azt mutatják, hogy a külső siker csak rövid távon növeli a szubjektív jóllétet, de hosszú távon legkevésbé sem garantálja a tartós elégedettséget az élettel.
Szülőként mindannyiunknak megvan az elképzelésünk arról, hogyan bánjunk a gyerekeinkkel. A tervek persze néha módosulnak, ezzel nincs is baj, de időnként teljesen elveszítjük az irányítást, a feje tetejére áll minden, és úgy érezzük, a körülmények áldozatai vagyunk.
A görcsös megfelelni akarás, a túlzott alkalmazkodás nem személyiségjegy, hanem tanult traumareakció, és az ettől való megszabadulás nem önzés, hanem a hitelesség megtalálása – állítja egy új könyv. De miért a nőkre jellemző jobban ez a viselkedésmód? Mi az a hipervigilancia és miért veszélyes?
Sokkal többet foglalkozunk önmagunk mutogatásával, mint korábban, hétköznapivá vált egy olyan társadalmi működés, amely igazolja a nárcizmust – mondja Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Csak tetézi a bajt, hogy az „empátia nélküli algoritmus” kitolja az intimitás határait is, éppen a legsérülékenyebb korosztályoknál. Hogyan hat ez a kamaszokra, gyerekekre? Miért nem veszik tudomásul a szülők, ami történik? Miért veszik el a lassú gyerekkor lehetőségét a legkisebbektől?
Az Epstein-aktákra az emberi kegyetlenség kivételes eseteiként tekintünk, holott sokkal inkább az empátiát nélkülöző hatalom működéséről szólnak. Ez a rendszer egy mindenhatóságról szóló fantázia megvalósulása: annak az élménynek, hogy valaki következmények nélküli hatalommal rendelkezik mások felett. Palotai-Kóbor Zalán pszichológus véleménye.
Bár Grönland amerikai kézre kerítése elnapolódott, a lakosság idegrendszerének nem tett jót a fenyegetés. Ráadásul egy olyan népről beszélünk, amelynek számos tagja az utóbbi 70 évben mentális hullámvasúton próbált értelmet találni életének. És amelynek fiataljai között még mindig az egyik legmagasabb az öngyilkosságok aránya a világon.
Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.
A Futni mentem hatalmas sikere után ismét egy cseh filmsiker alapján írta meg Herendi Gábor rendező Szenvedélyes nők című következő filmjének forgatókönyvét. Ez három generáció nőtagjainak története szerelemről és arról, milyen döntéseket hozunk az életben. És arról – ahogy Divinyi fogalmaz –, hogy egy nő meddig anya, és mikortól lehet újra nő is.
Mindenki ismeri és használja az öt szeretetnyelvet, csak kár, hogy tudományosan sosem bizonyították ezt az elméletet – emlékeztetnek pszichológusok Valentin-nap közeledtével. Mire használhatjuk és mire nem a szeretetnyelvet? Miért fontosabb az érzelmi reagálóképesség? És mi az a három tényező, ami jobban jelzi egy kapcsolat stabilitását?
Csak akkor győzhetjük le a halogatást, ha felismerjük, milyen érzelmek állnak a hátterében. Mikor kell külső segítséget kérni annak, aki rendszeresen elodázza a feladatait? Milyen módszerekkel győzhetjük le munkaundorunkat? És miért fenyeget ma sokkal több embert a halogatás, mint 30 éve? És mi az az ötperces szabály?
Minden szülőt felzaklat, ha a gyereke arról számol be, hogy csúfolják. Ugyanakkor - hacsak nem szándékosan és tartósan bántják - minden gyereknek meg kell tanulnia megbirkózni bizonyos mennyiségű „általános” társas nehézséggel. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
Kanadai kutatók vizsgálata szerint a modern algoritmusok miatt a kreativitás többé már nem tekinthető kizárólag emberi képességnek.
Senki sem egy csapásra, „ösztönösen” válik anyává, hanem csak annak a mélyreható és végleges agyi átalakulás hatására, ami leginkább a kamaszkor megrázkódtatásához hasonlítható – állítja egy új könyv. Miért huzalozódik át ilyenkor az agy? Mekkora a szülő nőkben tomboló hormonvihar? És mi történik ilyenkor az apák fejében?
A hatvanéves kor sokak szemében egyenlő az öregséggel, ezért sokan félve tapossák már az ötvenes éveiket is. Ausztrál kutatók szerint azonban nincs ok az aggodalomra, ugyanis nem kevesen vannak, akiknél a hatvanhoz közeli évek jelentik az általános pszichológiai működés csúcsát.
A háborús bűnösök pszichéjét Magyarországon is megpróbálták megvizsgálni. Szirmai Rezső és Gartner Pál 1946-ban megjelent riportkönyve fontos történeti dokumentum, de tudományosan korrekt pszichoanalitikai diagnózist nem találhatunk benne.
Mi történik, ha több száz ember 10-10 ezer dollárt kap az interneten? Egy házaspár kísérlete arra kereste a választ, vajon a nagylelkűség képes-e láncreakciót indítani, és valóban boldogabbá tesz-e minket, ha másokra költünk. Az eredmények alapjaiban kérdőjelezik meg, amit a pénzről és az önzésről gondolunk. Szerkesztett részlet Chris Anderson TED-elnök Ragályos nagylelkűség című könyvéből.
A bizonytalanság, a gyorsuló világ és az információzaj tartós készenlétben tarthatja az idegrendszert – ez pedig szorongáshoz, testi tünetekhez és kiégéshez vezethet. Belső Nóra pszichiáterrel a szorongás társadalmi okairól, a magyar lelkiállapotról és a megküzdés lehetséges útjairól beszélgettünk könyvei újrakiadásának alkalmából. És arról is, hogyan készüljünk fel lelkileg az idei év feszültséget keltő eseményeire, többek között a választásokra.
„Sok páciensem fogalmazta meg, hogy olyan rákosnak lenni, mintha siralomházba került volna, de nem tudja a kivégzés pontos dátumát” – mondja Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, onkopszichológus. Mit lehet kezdeni egy ilyen diagnózissal, és hogyan segíthet egy pszichológus felkészülni a halálra? Hol kaphatnak segítséget azok a betegek, akik nem tudnak terapeutát megfizetni?
Aligha tarthatók be az újévi fogadalmak, ha stresszeljük vagy szégyelljük magunkat miattuk. Előrébb jutunk, ha a helyes önismeretre támaszkodunk, a reális és teljesíthető célokat tűzünk ki és együttérzőek vagyunk önmagunkkal. De mi legyen a 21/90-es szabállyal, és várjunk-e az „ihletre”, mielőtt elkezdünk fogyózni vagy minden nap meditálni?
Mindenkit arra biztatok, hogy igen, lehetséges, és igen, szabad szembemenni örökölt hiedelmeinkkel. A kérdés egy idő múlva azonban nem az lesz, hogy lehet-e, szabad-e, hanem hogy készen állunk-e rá? Csak vágyunk az átírásra, vagy teszünk is érte?
