#pszichológia

Reakció a HVG-n megjelent „Eszter attól fél, hogy megöli a fia” című cikkre

Október 28-án megjelent a hvg.hu-n egy cikk, melyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, Solt Anna gyógypedagógus és Madarassy-Szűcs Anna gyermekpszichiáter szakorvos, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagálnak. A levelet változtatás nélkül közöljük.




Szerezd vissza az irányítást az életed felett

Belső szabadság és autonómia – ez a két fő feltétele, hogy valaki talpra álljon a kiúttalanságból, a talajvesztésből – vallja Tamás Rita, aki itthoni reménytelen helyzetéből külföldre költözve talált önmagára. Milyen rétegei lehetnek a kiégésnek? Mitől szenved leginkább a mai kor embere? És milyen megküzdési stratégiákkal érdemes próbálkozni?


Ha a gyerek szenved, a beszélgetés a legfontosabb

A szülők szakítása, válása, egy közeli rokon halála – mind extrém módon megterheli a gyerekeket, még ha nem is látszik rajtuk. Nem könnyű, ha a szülőnek is fáj, de egy kis odafigyeléssel nagyon sokat segíthet a gyereknek – tudtuk meg Singer Magdolna író, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember új podcast-sorozatának utolsó, negyedik részéből.





Egyre több magyar fiatal képzel be magának mentális betegséget, csak mert látott valami videót a TikTokon

TikTok-videók hatására a magyar fiatalok közel fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel – állapította meg az NMHH középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása. A tanulmány szerint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat.



Jó anya vagy „elég jó” anya? Az anyai szerep kihívásai és elvárásai

A társadalom piedesztálra emeli az anyákat, holott nem mindegyikük képes az odaadó gondoskodásra, ami miatt patológiássá válhat a viszonyuk a lányukkal. De mitől lehet mérgező egy anya-lánya kapcsolat? Milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha egy gyerek nem hihet a saját értékességében, ha nem alakul ki benne önmaga iránti tisztelet?


Belső párbeszédben - Anya és magzat összehangolódása

Sokaknak az első ultrahangfelvételek látványa, a szívhang meghallgatása a babával alakuló lélektani kapcsolat kezdőpontja. Az összekapcsolódás természetesen már jóval korábban elindulhat – a tényleges megfoganás pillanata előtt hónapokkal, akár évekkel, ahogy a pár készül a gyermek születésére.



Amikor végre megérted, miért küzdesz gyerekkorod óta – szinte mindent megváltoztat a felnőttkori ADHD-diagnózis

Több oka van annak, hogy miért marad valaki sokáig diagnosztizálatlanul, pedig óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kirakós darabjai a helyükre kerülnek egy ADHD-val élő ember fejében. Világszerte problémát okoz a megfelelő tudással rendelkező szakemberek hiánya, és ha a várólisták nagyon hosszúak is, azért történnek előrelépések az ADHD diagnosztizálásában és kezelésében is. Mikor érdemes orvoshoz fordulni, és mit ad a magyar ellátórendszer az ADHD-s felnőtteknek?



Miben hibázik a legtöbb felvételiztető?

A személyes készségek első látásra nem mindig ötlenek szembe. Ha egyetlen pillantást sem vetünk a felszín mögé, lemaradhatunk az alatta rejlő potenciálról – hívja fel a figyelmet Rejtett potenciál című könyvében Adam Grant bestsellerszerző. Részlet.



Káosz helyett jelen lehetünk a saját életünkben

Ahogy telnek az évek, egyre inkább az lehet a benyomásunk, hogy csak úgy elszalad mellettünk az élet, miközben érezzük, hogy nem lehet csupán az az értelme, hogy egyik tennivaló követi a másikat. Boldogságunk kulcsa, hogy jelen tudjunk lenni a világban, a saját sorsunkban. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőink segítségével tudatosíthatjuk problémáink gyökerét, fókuszunk eltolódásait, és ötleteket kapunk, hogy jelen tudjunk lenni önmagunkban és a környezetünkben is.


Láthatatlan lányok - Az anyai jelenlét hiánya

Felnőtt nőként folyamatosan mások helyeslését, jóváhagyását várjuk; nehezen alakítunk ki intim, egyenrangú kapcsolatokat; önbizalomhiánnyal küzdünk, nem tudunk kiállni magunkért, gyakori társunk a bűntudat, a szégyen, a félelem, a szorongás vagy a depresszió? Lehetséges, hogy mindezek oka az anyánkhoz fűződő viszonyunkban gyökeredzik.


Az egónkat is próbára teszik a veszteségek

Miken szoktunk rágódni egy trauma után, és milyen kérdéseket kellene inkább ehelyett feltenni magunknak? Mit kell tenni, hogy úgy tudjunk továbblépni egy gyászfolyamatból, hogy közben ne érezzük úgy: eláruljuk elhunyt szerettünket? Hogyan lehet egyszerűen segíteni önmagunkon és másokon, ha valami nagyon fáj? És hogyan tud a személyiségünk fejlődni a gyászból és traumákból való kilábalás során?