Objektív és szubjektív különbségek is állhatnak egy pár útjába, ha a státuszukról van szó. Persze minden áthidalható, ha jó szándékkal, szorgos lelki munkával viszonyulunk az eltérő pozícióhoz, fizetéshez és a többihez.
Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta Családi kirakós című könyvében olyan emberekkel beszélgetett, akik mozaikcsaládban nőttek fel, illetve akik megalkották a saját patchwork családjukat. Ebben a cikkben Ábel Anita színésznő vallomásának rövidített változatát olvashatják el.
A legjobb természetes vérnyomáscsökkentő és kapcsolatépítő „szer” – állítják kutatók a napokban világnappal ünnepelt ölelésről. De miért erősíti az önbizalmat is? Milyen betegségeket gyógyíthat? Kiknek írják fel receptre és kiket irritál? És tényleg működik egy párnával is?
Sokak számára kritikus kérdést tettek fel svájci kutatók, akiket e sokak számára nehéz döntés idegtudományi alapja érdekelt.
Meglepőnek tűnhet, de kutatások bizonyították, hogy már az anyaméhben érezzük édesanyánk érintéseit, és ez az élmény tárolódhat az emlékezetünkben. Felnőttkori érintéskultúránkat leginkább az határozza meg, hogyan érintettek meg minket a családban a szüleink – ezt visszük tovább, de akár át is alakíthatjuk.
Egy hosszúkövetéses vizsgálat során arra jutottak kutatók, hogy a gyerekkorban elszenvedett traumák még életünk utolsó időszakában is hatalmas lelki fájdalmat okozhatnak.
Közös fejlődési út lehetősége a párkapcsolat, mégis sokunkban él a téves hiedelem, hogy csak meg kell találnunk a megfelelő társat, aki mellett boldogok lehetünk.
Gyermekünknek valószínűleg több játéka van, mint az a legfeljebb nyolc-tíz darab, amennyit egyszerre ajánlatos kitenni a polcra. De akkor mit kezdjünk a többivel? Erre a kérdésre a játékok rotálása jelent megoldást. Részlet a Montessori-otthon című könyvből.
Egy történelemformáló nagypolitikai lejáratás, egy munkahelyi érdekellentét, vagy az, ahogyan egy anyós fúrja a vejét – ez mind lehet karaktergyilkosság. De mit takar pontosan ez a kifejezés? Mit élnek át a megtámadott áldozatok? És miért van manapság olyan sok ebből a magyar közéletben?
A cél természetesen a mentális egészség fejlesztése.
Érzelmi okokból csak az ember tud sírni, de hogy mikor élünk szervezetünk e gyógyhatású leleményével, azt nagyban befolyásolja a társadalom, amelyben élünk. Amely ma már elnézőbb ugyan a férfikönnyekkel szemben, de nem igazán tud mit kezdeni vele. Milyen jótékony hatásai vannak a könnyeknek? Sokat vagy keveset sírnak nemzetközi összehasonlításban a magyarok? És vajon azok sírnak-e, akiknek minden okuk megvan rá?
A poszttraumás növekedés (PTN) nem a traumából fakadó automatikus vagy azonnali eredmény; a nehézségek legyőzéséhez és a növekedés eléréséhez idő kell és akarat. Szerkesztett részlet Edith Shiro amerikai traumaterapeuta A trauma váratlan ajándéka című könyvéből.
A futás egy rendkívül strukturált tevékenység, ami jobbá teheti az életünket. Ugyanakkor az ultratávok teljesítése pszichológiai vagy érzelmi megküzdési stratégiaként is működhet. A Futni mentem című film kapcsán a futás lélektanáról, a flow-ról, a misztikus maratoni távról beszélgettünk a bajnokokat támogató sport mentáltrénerrel.
Mért jöttek ennyire divatba manapság a bakancslisták? Miért nem kell kétségbe esni, ha egész életünkben csak álmok maradnak a felírt célok? És hogyan használható egy ilyen lista gyászfeldolgozásra?
Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek jól illeszkednek a realitásokhoz. Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
Zaklatott, állandó online jelenlétben töltött napjaink forgatagában egyre népszerűbbek az elvonulások. A választék bőséges, és mind ugyanarra hivatott: vonuljunk vissza pár napra a világ zajától, méghozzá offline, és csendesedjünk el, lassuljunk le.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban Tamás Rita íróval, a Ne pánikolj, sportolj! mozgalom alapítójával beszélgetünk sorsfordító döntéseiről.
Felnőtt nőként folyamatosan mások helyeslését, jóváhagyását várjuk; nehezen alakítunk ki intim, egyenrangú kapcsolatokat; önbizalomhiánnyal küzdünk, nem tudunk kiállni magunkért, gyakori társunk a bűntudat, a szégyen, a félelem, a szorongás vagy a depresszió? Lehetséges, hogy mindezek oka az anyánkhoz fűződő viszonyunkban gyökeredzik.
Bár valahol mindenki szeretne magának igazán szép partnert, egy átfogó kutatás alapján úgy tűnik, hogy mind a nők, mind a férfiak nagyjából tisztában vannak személyes vonzerejükkel, és annak megfelelően választanak maguknak társat.
Az átélt trauma feldolgozható a borzalom újbóli átélése nélkül is, ennek többféle módszere ismert, ám nem egészen fájdalommentesen. Az egyik a traumaérzékeny mindfulness. Részlet a Még közelebb önmagunkhoz című könyvből.
