#pszichológia

Tizenhat év után: milyen nyomot hagy a lelkünkben a tartós politikai feszültség?

Az elmúlt évek politikai légkörében és a választások körül sokan nem egyszerű győzelemérzésről vagy csalódottságról számoltak be. Sokkal inkább testi-lelki kimerültségről, szorongásról, ürességről vagy apátiáról. Mit jelent az, ha egy társadalom hosszú időn át úgy működik, hogy az emberek életét a legapróbb szinten áthatja a politika, miközben egyre kevésbé érzik, hogy valódi ráhatásuk lenne a közös ügyeikre? Ha nem is nevezzük politikai traumának, miért fontos érteni, hogy nem pusztán egyéni megélésekről van szó?








Szorongás, teljesítménykényszer, szerhasználat – az új generációs függőségek vajon veszélyesebbek, mint az alkohol?

A szorongás, a teljesítménykényszer és az identitáskeresés új mintázatai ma már nemcsak a fiatalok életmódját, hanem a függőségekhez való viszonyukat is alapjaiban alakítják át. A Z generáció szerhasználata, az e-cigaretta, az Elf Bar és a „tudatos” vagy kontrollált szerhasználat mögött sokkal mélyebb pszichológiai folyamatok húzódnak, mint elsőre gondolnánk. De vajon tényleg létezik biztonságos, kontrollált szerhasználat, vagy ez csak egy jól működő önámítás?


Hormonok, félelmek és kötődés: így születik meg az apa

Bár az anyák testében fejlődik ki a magzat, és ők hozzák világra a kisbabát, ugyanakkor az apák is változásokkal teli időszakot élnek át. Élettani és lelki folyamatok zajlanak bennük, melyek célja, hogy az apaságra felkészítse őket. Andrek Andrea pszichológus, pre- és perinatális szakértő írása.


Erről a 7 függőségről a legnehezebb leszokni

A függőségekről legtöbbször az alkohol, a cigaretta vagy az illegális drogok jutnak eszünkbe. A szakemberek és az érintettek tapasztalatai szerint azonban nem feltétlenül ezek azok a szenvedélyek, amelyektől a legnehezebb megszabadulni. Egyes viselkedések, érzelmi kötődések vagy akár hétköznapi szokások is olyan erős kapaszkodóvá válhatnak, hogy leküzdésük sokszor nagyobb kihívást jelent, mint azt elsőre gondolnánk.


Miért hisszük még mindig, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása ritka jelenség?

El kell engedni az illúziót, hogy azért nem találkozunk gyerekek szexuális abúzusával, mert nincs, épp csak arról van szó, hogy eddig valamiért nem láttuk meg – mondja Szőke András pszichológus, akivel arról beszélgettünk, miként alakulhatnak ki ezek a dinamikák, akár családon belül is, hogyan cserkészik be áldozatukat a szegről-végről ismerős elkövetők, és miért maradnak fájóan gyakran láthatatlanok a bántalmazást elszenvedett gyerekek a külvilág számára.




Nem minden féltékenység a szerelem jele – kamaszok is kerülhetnek bántalmazó kapcsolatba

A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.


Miért vált ki ennyi indulatot a húsevés kérdése?

A vegetáriánusok az erőszakosan vitázó húsevőkről panaszkodnak, a húsevők az erőszakos vegákról. A hatalmas indulatok oka, ami miatt sokan fel tudunk zaklatódni, hogy a húsfogyasztás témája sokkal mélyebben ágyazódik a lelkünkbe, mint gondolnánk – erről szól egy új magyar tanulmány. Amely annak okait is boncolgatja, hogy miért olyan hússzeletek kaphatóak, amelyek már nem emlékeztetnek eredetükre, és miért nem sétálunk be csak úgy egy vágóhídra?


Amikor a béke kedvéért lassan eltűnünk önmagunkból – hol kezdődik az önalávetés egy kapcsolatban?

Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.


Miért szeretjük titokban azokat a dolgokat, amiket szégyellünk?

Megteszünk valamit, amiről tudjuk, hogy nem jó, sőt, mások által akár elítélendő, mi azonban mégis élvezzük – valószínűleg valamennyien átéltük már ezt a nagy ellentmondást. Német kutatók mélyebbrere ástak a témában, hogy kiderítsék, hogyan dönti el a társadalom, mit is tart bűnös élvezetnek.




Ezekről a belső titkokról árulkodik az arcunk

Arcunk formája, mérete, sajátosságai rendkívül összetett információkat közvetíthetnek egészségünkről, személyiségünkről, intelligenciánkról vagy épp szexualitásunkról – véli számos kutató. Persze bölcs dolog nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani a megjelenésnek, mégis felettébb izgalmasak a belső titkokról mesélő kutatási eredmények.