Hogyan segíthet a pozitivitás megküzdeni az olyan nehéz helyzetekkel, amilyenben most is élünk, vagy amitől félünk, hogy bekövetkezik? Sok múlik rajtunk, és cikkünkből kiderül, hogy ez a sok minden szerencsére megvalósítható.
A zöldben végzett terápiás módszerek működnek, nem csoda, hogy az egyik budai kerületben már receptre írják a természetben végzett mozgást. Miért és hogyan gyógyít az erdő a kutatások szerint? Hogyan éltük át a flow-élményt egy farakáson ülve? És vajon beérhetjük-e a Margitszigettel vagy a kiskerttel, ha az erdő nem elérhető?
A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg egy balinéz elvonulás vagy egy többhetes jógaoktatói képzés, mint valami elérhetetlen, luxuskategóriás élmény. A kép sokszor az, hogy ezek a helyek olyanoknak szólnak, akik hónapokra eltűnhetnek a munkából, miközben a bankszámlájukat passzívan hizlalja valamilyen stabil befektetés. A valóság ennél jóval árnyaltabb – és talán kijózanítóbb is, ha magyar szemmel nézzük.
Virág Teréz, a pszichológusdinasztia első tagja a múlt és a jövő találkozásából hozta létre a traumaterápiás gyógyulás lehetőségét. Nemcsak e kivételes családról, hanem a magyar történelmi traumák hatásáról és a jövő generációk sorsáról is kérdeztük lányát és unokáját, Bárdos Katalin és Szél Dávid pszichológusokat, akik saját jogukon váltak ismert és elismert, tabudöntögető szakemberekké.
Sokan feltesszük ezt a kérdést magunknak, akik tudattalanul is a társadalom bevált forgatókönyve szerint szeretnénk élni, elfogadást remélni. Mi történik, ha ráadásul ezek a normák már nem is annyira követhetők?
Nagyobb szerepe van a minket körülvevő színeknek a hangulatunk és érzelmeink alakulásában, a kognitív teljesítményünkben, mint gondolnánk. Hogyan használjuk ki ezt a hatást a lakásunk berendezésében? Melyek a leggyakoribb hibák a színválasztásban? És mikor használjuk a 60–30–10-es szabályt?
„A legtöbb tabu három területen jelentkezik: a születés, a szerelem és a halál körül” – mondja a felmenők múltjáról Koltai Mária, aki családterapeutaként fontosnak tartja, hogy megismerjük a családfánkat. A pszichoterapeutát a sorsról, a családi örökséghez fűződő egészséges viszonyulásról és az egyén szabadságáról kérdeztük.
Szintet lépett a háborús riogatás a családapa kivégzését ábrázoló AI-videóval. Hogyan hat a gyerekekre a családbarát kormány legújabb kampányfogása? Mit tehet a szülő a négy éve tartó háborús pszichózis közepette a gyerekéért, és mit válaszoljon, ha azt kérdezi tőle: apát is be fogják-e sorozni?
Manapság gyakran azonosítjuk a kiteljesedést külső sikerrel, karrierrel, anyagi előmenetellel vagy társadalmi státusszal. Ugyanakkor a bodogságkutatások azt mutatják, hogy a külső siker csak rövid távon növeli a szubjektív jóllétet, de hosszú távon legkevésbé sem garantálja a tartós elégedettséget az élettel.
Szülőként mindannyiunknak megvan az elképzelésünk arról, hogyan bánjunk a gyerekeinkkel. A tervek persze néha módosulnak, ezzel nincs is baj, de időnként teljesen elveszítjük az irányítást, a feje tetejére áll minden, és úgy érezzük, a körülmények áldozatai vagyunk.
A görcsös megfelelni akarás, a túlzott alkalmazkodás nem személyiségjegy, hanem tanult traumareakció, és az ettől való megszabadulás nem önzés, hanem a hitelesség megtalálása – állítja egy új könyv. De miért a nőkre jellemző jobban ez a viselkedésmód? Mi az a hipervigilancia és miért veszélyes?
Sokkal többet foglalkozunk önmagunk mutogatásával, mint korábban, hétköznapivá vált egy olyan társadalmi működés, amely igazolja a nárcizmust – mondja Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Csak tetézi a bajt, hogy az „empátia nélküli algoritmus” kitolja az intimitás határait is, éppen a legsérülékenyebb korosztályoknál. Hogyan hat ez a kamaszokra, gyerekekre? Miért nem veszik tudomásul a szülők, ami történik? Miért veszik el a lassú gyerekkor lehetőségét a legkisebbektől?
Az Epstein-aktákra az emberi kegyetlenség kivételes eseteiként tekintünk, holott sokkal inkább az empátiát nélkülöző hatalom működéséről szólnak. Ez a rendszer egy mindenhatóságról szóló fantázia megvalósulása: annak az élménynek, hogy valaki következmények nélküli hatalommal rendelkezik mások felett. Palotai-Kóbor Zalán pszichológus véleménye.
Bár Grönland amerikai kézre kerítése elnapolódott, a lakosság idegrendszerének nem tett jót a fenyegetés. Ráadásul egy olyan népről beszélünk, amelynek számos tagja az utóbbi 70 évben mentális hullámvasúton próbált értelmet találni életének. És amelynek fiataljai között még mindig az egyik legmagasabb az öngyilkosságok aránya a világon.
Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.
A Futni mentem hatalmas sikere után ismét egy cseh filmsiker alapján írta meg Herendi Gábor rendező Szenvedélyes nők című következő filmjének forgatókönyvét. Ez három generáció nőtagjainak története szerelemről és arról, milyen döntéseket hozunk az életben. És arról – ahogy Divinyi fogalmaz –, hogy egy nő meddig anya, és mikortól lehet újra nő is.
Mindenki ismeri és használja az öt szeretetnyelvet, csak kár, hogy tudományosan sosem bizonyították ezt az elméletet – emlékeztetnek pszichológusok Valentin-nap közeledtével. Mire használhatjuk és mire nem a szeretetnyelvet? Miért fontosabb az érzelmi reagálóképesség? És mi az a három tényező, ami jobban jelzi egy kapcsolat stabilitását?
Csak akkor győzhetjük le a halogatást, ha felismerjük, milyen érzelmek állnak a hátterében. Mikor kell külső segítséget kérni annak, aki rendszeresen elodázza a feladatait? Milyen módszerekkel győzhetjük le munkaundorunkat? És miért fenyeget ma sokkal több embert a halogatás, mint 30 éve? És mi az az ötperces szabály?
Minden szülőt felzaklat, ha a gyereke arról számol be, hogy csúfolják. Ugyanakkor - hacsak nem szándékosan és tartósan bántják - minden gyereknek meg kell tanulnia megbirkózni bizonyos mennyiségű „általános” társas nehézséggel. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
Kanadai kutatók vizsgálata szerint a modern algoritmusok miatt a kreativitás többé már nem tekinthető kizárólag emberi képességnek.
