#pszichológia

Dolgok, amik a kiskamaszt és a szüleit egyaránt megdöbbentik, de túl lehet élni őket

Méltatlanul kevés szó esik a gyermekkor és az „igazi” kamaszkor közti „átmeneti” évekről, amelyekről a szülők úgy tudják, hogy nevelési és pszichés szempontból nyugalmas időszak, ám az újabb kutatások szerint meglepően sok testi-lelki változás és ezekből fakadó kihívás jellemzi. Mit tegyünk, ha a gyermekünk TikTokozni szeretne vagy méregdrága márkás cipőt akar? Mi a helyes szülői magatartás, ha pikkel rá a tanár? És hogyan segítsük, ha nála korábban indul meg a nemi érés?



„Vége van, kicsi!” felkiáltással nyomták az iskolai vécé falának – milyen nyomot hagy a gyerekeken a mérgező politikai klíma?

Ellepték a közterületeket a Fidesz új háborús plakátjai, mindennapossá vált a politikai ellenfelek nyilvános megalázása. Szülőket, pedagógusokat kérdeztünk, hogyan élik meg a gyerekek az ő világukat is mérgező politikai bullyingot, és hogyan próbálják védeni a rájuk bízottakat. Szakértőket pedig arról, mit tehetnek a szülők.



Mit tehetünk, ha gyerekünket kövérnek csúfolják?

Egy szülőnek szívszorító érzés, ha a gyerekét kövérnek csúfolják. Nehéz ilyenkor tanácsot adni, mit mondjunk és tegyünk. Az Így neveld a fiadat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című kötet szerzői három szakembert kérdeztek a témában. Szerkesztett részlet.


Manipulál a gyerekem, ha hisztizik, zsarol és nyafog?

A hároméves kislány elbújik az asztal alá és duzzog. Az óvodás dacosan közli az anyukájával: „nem szeretlek”. A hatéves krokodilkönnyekkel sír a pénztár előtt, mert nem kapta meg a legót. Miért hisztizik, zsarol és makacskodik a kisgyerek? Egyáltalán, mi számít manipulációnak, és hogyan reagáljunk rá?


Toxikus pozitivitás helyett érzelmileg hiteles élet

A pozitív életszemlélet nemcsak a mindennapi életünkben, de a pszichológiai kutatásokban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ám a „Légy mindig pozitív!” üzenet túlzásba vitele akár mentális egészségkárosodáshoz is vezethet. Ezek a pozitivitásüzenetek sokszor elérhetetlen normákat állítanak fel, mert közvetetten azt sugallják, hogy a negatív érzelmek a gyengeség vagy a kudarc jelei. Az irreális elvárások pedig arra késztetnek, hogy elnyomjuk negatív érzelmeinket.


Jön a karácsony és a viták a kereskedőkkel, de lehet kezelni őket

Ne tekintsük személyes ügynek és ne engedjük eluralkodni magunkon az érzelmeinket, ha vitába keveredünk egy kereskedővel vagy szolgáltatóval! Az ösztönök, a tanult tehetetlenség és a frusztráció ilyenkor rossz tanácsadó, többet érünk egy-két mély lélegzetvétellel és az alapos felkészüléssel. Miért kerüljük ilyenkor a bizonytalanságkerülést? Mire jó a pulzusfigyelés? És hogy mutassunk példát a gyerekeinknek?



Öt pszichológiai könyv, ami segít önmagunkra hangolódni ezen a karácsonyon

Hogyan találjuk meg a belső iránytűnket a rohanó mindennapokban, az anyává válás idegrendszeri változásai, a munkahelyi kiégés, a szorongás és a lelki egyensúly keresése közepette? Könyvajánló cikkünkben öt különböző nézőpontból közelítjük meg ugyanazt a kérdést: hogyan érthetjük meg jobban önmagunkat, kapcsolatainkat és a minket érő terheléseket.



Dr. Belső Nóra: Miért kapnak egyre többen pszichiátriai diagnózist?

Az 1990-es évek elején, amikor elkezdtem pszichiáterként dolgozni, még az volt a jellemző, hogy a pácienseket vagy a mentő vitte be kórházba, vagy jó esetben önként vállalták a kezelést valamelyik szakambulancián, gondozóban. Akkor még kellemetlen volt, ha kiderült valakiről, hogy pszichiáterhez jár. Ma már más a világ, de ma is szükség van toleranciára, önszeretetre, hogy elfogadjuk a helyzetet. Csak ne essünk át a ló túloldalára.


Feldmár András: A tudatunkból kiszorulhat a szomorúság

Szenvedés nélkül nincs élet, és ha ezt elfogadjuk, könnyebben jutunk el a boldogsághoz – derül ki egy új beszélgetőkönyvből. Feldmár András és Kröber Edith eszmecseréjéből kiderül az is, mikor válhatunk neurotikussá a boldogságkeresés útján, mi a közös egy Bach-mű elzongorázásában és egy harcművészeti gyakorlatban, és hogyan meditáljunk, hogy valóban csökkentsük a bennünk lévő stresszt.




Az anyai agy: Így formálja át a szervezetet az anyává válás

Az anyává válás egy jól elkülöníthető fejlődési szakasz, amelynek hosszan tartó hatásai vannak, és amely során a szervezet valamennyi, a szociális viselkedés, az érzelmek és az immunválaszok szabályozásában érintett része drasztikus változáson esik át – mutat rá Chelsea Conaboy Az anyai agy című könyvében. Szerkesztett részlet.



Lelki szükségleteink elégülnek ki az őszi-téli bekuckózással

A napfényes órák számának csökkenése és a természet változása minket is arra késztet, hogy befelé forduljunk, erőt gyűjtsünk, töltődjünk. Milyen külső és belső tényezők állnak a bekuckózás jelensége mögött? Miben különbözik a magány és az egyedüllét? Hogyan fordíthatjuk hasznunkra, a „hygge”, a „lagom” vagy a „fika” mögötti skandináv tudást? És mit tegyünk, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára?


Megismerhetjük önmagunkat kártyákon keresztül?

Önismereti kártyacsomagok már régóta kaphatók. Használóik szerint a lapok valóban segítenek nekik abban, hogy elmerülhessenek az érzéseikben, és kicsit tisztázzák az önmagukhoz fűződő viszonyukat. Azok, akik hisznek a módszerben, hosszú ideig dolgozhatnak majd L. Stipkovits Erika újabban megjelent Közelebb önmagunkhoz című kártyacsomagjával.