Húsvét alkalmával érdemes megemlékezni egy nem is olyan régi pszichológiai kutatásról, amelyben egyetemesen érvényesnek tekinthető erények, pozitív tulajdonságok megfogalmazására tettek kísérletet a tudósok. Ehhez többek között a Bibliát, a Talmudot és a Koránt tanulmányozták.
Mindent jobban tudnak, és nem rejtik véka alá, hogy mennyi baj van a gondolkodásunkkal, az életünk vezetésével. Pláne most, a választások előtt egy héttel. Néhány trükk segíthet, ha nem is a családtagjainkat, de a szituációt megváltoztatni. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus írása.
Létrejött a Nemzeti Mentál Pajzs Program, amihez Varga Judit is lelkesen csatlakozott – jelentette be 2025 őszén Hal Melinda, a kormányközeli MCC tudásközpont szakembere. Szűrőbuszokat, pszichoedukációs foglalkozásokat és kisfilmeket ígért, és némi állami támogatást is kapott a programhoz – ám onnantól kezdve, hogy elstartolt a választási kampány, mintha eltűnt volna a lelkesedés, helyette fideszes politikusokkal készült interjúk árasztották el a pszichológus közösségi oldalát.
Miért értjük félre egymást újra és újra? Hogyan tudjuk kitalálni, mit gondol a másik – és mi történik, ha ez nem sikerül? A mentalizáció, vagyis mások gondolatainak és érzéseinek „olvasása” alapvető képességünk, amely nemcsak a kapcsolatainkat, hanem a túlélésünket is meghatározza.
Az egyik legfontosabb ok, amiért képtelenek vagyunk felismerni az érzelmi manipulációt, az, hogy zsarolóink olyan erős bűvkört vonnak körénk, amellyel elfedik cselekedeteiket. De léteznek stratégiák, amelyek segítségével szilárdan állhatjuk a zsaroló támadását. Szerkesztett részlet Donna Frazier nemzetközileg ismert terapeuta Érzelmi zsarolás című könyvéből.
Ha valaki elszigetelten él, az nemcsak az érzelmeire, hanem a fizikai egészségére is hatással lehet. Hosszú távon mindez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kérdéseket is felvet.
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
A közösségi média számos lehetőséget tartogat a gyerek számára a másokkal való interakcióra, de több alkalmat is teremt, hogy a közösségén belül konfliktusba kerüljön. Fontos tisztában lennünk a kockázatokkal és nyílt kommunikációra ösztönöznünk gyerekünket. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
Minden életkorban mást jelent a boldogság – de vajon közelebb kerülünk hozzá az idővel, vagy csak másképp kezdjük el látni? Az út gyakran rögös, a cél pedig nem mindig az, aminek elképzeltük. Létezik-e egyáltalán az a harmónia, amit keresünk? Március 20. a boldogság világnapja.
Azok az emberek, akik nap mint nap nehézségeket okoznak nekünk, nemcsak a mentális egészségünknek ártanak – hívta fel a figyelmet egy új tanulmány.
Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.
Senki sem javasolja, hogy dobjuk el a tablettákat, vagy hagyjuk abba a terápiát. A mozgással azonban jelentősen csillapíthatjuk a tüneteket – derül ki egy friss kutatásból.
Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.
Figyelmünk ösztönösen a botrányokra és a veszélyre irányul, ezért a nagylelkűség gyakran láthatatlan marad. Íme egy módszer, amelynek segítségével elérhetjük, hogy egy jó cselekedet a ragályos nagylelkűség forrása legyen. Szerkesztett részlet Chris Anderson TED-elnök Ragályos nagylelkűség című könyvéből.
A helytelen étkezésről szóló kutatások leginkább a fizikai következményekre fókuszálnak, de egyre többen vizsgálják azt is, hogy a mentális egészségre milyen hatással van az egészségtelen táplálkozás. Az összefüggések egyértelműek.
Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?
Lassan már csak napok vannak hátra a parlamenti választásig, és a drukk fokozódik: egyre többen számolnak vissza, ki a kormányváltást, ki a Tisza levonulását remélve. De miért van szükségünk közösségi médiás posztokban vagy transzparenseken újra és újra kihirdetni, hogy hány nap van még hátra? Pszichológusokkal eredtünk a jelenség nyomába.
Szakítás vagy válás után sokan hirtelen edzeni kezdenek, más étrendet próbálnak ki, vagy teljesen új rutinokat építenek fel. De vajon miért ilyen gyakori, hogy egy párkapcsolati krízis után a testünk kerül középpontba? Valódi gyógyulásról van szó, vagy inkább menekülésről a fájdalom elől, esetleg a kontroll visszaszerzéséről? Hogyan intézzük úgy, hogy az életmódváltás valóban a gyászmunkát és az újjáépítést szolgálja?
Hogyan segíthet a pozitivitás megküzdeni az olyan nehéz helyzetekkel, amilyenben most is élünk, vagy amitől félünk, hogy bekövetkezik? Sok múlik rajtunk, és cikkünkből kiderül, hogy ez a sok minden szerencsére megvalósítható.
