A párkapcsolatok alapvető jellemzője az állandó változás és fejlődés. Minden pár átél olyan időszakot, amikor a fejlődés megtorpan, és látszólag megoldhatatlan helyzetben találják magukat. Ezek a holtpontok legtöbbször nem a kapcsolat kudarcát jelentik, hanem természetes normatív krízisek.
Végezzünk kevesebb feladatot a számunkra természetes ritmusban, és mindig helyezzük a minőséget előtérbe. Ez lenne a kiégésmentes, hatékony munka receptje egy új könyv szerint. De mikor lenne időnk munka címén hetekig egy fa alatt heverészni? Melyik főnök engedné meg, hogy kétszer annyi idő alatt végezzük a feladatainkat? És miért segít a munkában egy méregdrága jegyzetfüzet?
Míg a néhány napja történt dolgok apró részletei hamar feledésbe merülnek, akár sok évre visszamenően képesek vagyunk felidézni egy színt, egy tájat. Vajon hogyan dönt az agy arról, hogy mire emlékezik, és mit hagy elfelejteni? Amerikai idegtudósok erre a kérdésre keresték a választ.
A narcizmus gyakran mély, gyerekkorban gyökerező sérülésekből fakadó védekező mechanizmus. Cikkünkben – amely Sarah Davies szakpszichológus és traumaterapeuta Narcisztikus szülők árnyékában című könyvének szerkesztett részlete – bemutatjuk, hogyan alakul ki a narcisztikus személyiség.
Varga Judit egyetlen szóval reagált Magyar Péter Szily Nórának adott interjújára, a reakció után megkezdődött a pszichologizáló karaktergyilkosság. Veszélyes, amikor elmosódik a határ tudomány és propaganda között.
A 2025-ös év szavának választották a hírességekkel való kapcsolódást kifejező paraszocialitást. A bizonyos mértékig egészséges viszonyulás kórosba is átfordulhat, hogy miként és hogyan, azt nemrég úttörő magyar kutatók is segítettek feltárni. Az AI-influenszerek megjelenésével a jelenség még izgalmasabbá és aktuálisabbá vált.
Fegyvert viselnek, hosszú műszakokban szolgálnak, rendkívüli elvárásokat támasztanak feléjük, a társadalomnak pedig elemi érdeke, hogy fejben és lélekben egyaránt rendben legyenek, miközben őket is ugyanúgy elérik a mentális nehézségek, mint bárki mást. Hogy vannak a magyar rendőrök pszichés szempontból, és mit tesz a szervezet jóllétükért, amitől nem csak saját biztonságuk függ? A HVG az Országos Rendőr-főkapitányság vezető pszichológusát, szervezetfejlesztési főosztályvezetőjét és egy, a rendőri pályát is megjárt pszichológust kérdezett.
Nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy az utcán szembejövő kiskutyát simogatni kezdjük, de ha ezt a gazda engedélye nélkül tesszük, az gyakran mind a négylábúnak, mind a tulajdonosának többet árt, mint használ. Szakértők segítségével jártunk utána, miért vonzódunk ennyire a kölyökkutyákhoz, és hogy mi a felelős magatartás a gazda és a járókelők részéről.
Súlyos betegséget vagy balesetet átélt személyeknél gyakran megfigyelhető az úgynevezett poszttraumás növekedés, amely során az illető átértékeli az addigi életét. Az érintetteknél jellemzően megváltoznak a prioritások, empatikusabbak lesznek és gyakran segítő szakmára térnek át.
Szoronganak az ünnepektől, ezért inkább kerülik a végeláthatatlan családi együttléteket, helyette a barátaikkal, pihenéssel töltik az időt – így jellemzik a Z generáció sajátos hozzáállását a karácsonyhoz. Ugyanakkor fontos számukra a határok kijelölése, az őszinte, személyes kapcsolódás, az élményalapú, környezettudatos és költséghatékony ajándékozás. De mi a Twixmas, az anti-ajándék, és miért nem posztolják a karácsonyfát?
Minden „igazi” karácsony mögött egy nő áll – mondhatjuk az ünnepről, amely éppen ezért megerősíti a hagyományos női szerepeket. Ilyenkor ugyanis a partner, feleség, anya, nagymama jóval több érzelmi munkát, mentális terhet cipel, emellett láthatatlan egyenlőtlenségek jellemzik az adventi és ünnepi készülődést – derül ki a kutatásokból. Kengyel Judith Gabriella pszichológus írása.
„A gyerek körül lévő felnőtteknek az a dolga, hogy a gyerek a lehető legbiztonságosabban nőjön fel” – vallja az Edisonplatform egyik idei díjazottja, a 2007-ben indult Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ vezetője. Tóth Zsuzsanna maga is tanulási problémával küzdött, és már korán megálmodott egy olyan helyet, ahol a hozzá hasonló gyerekek és családjaik segítséget kaphatnak.
A nagylelkűség az elégedett élet egyik kulcseleme – állítja egy új könyv, amely szerint manapság minden adott lenne hozzá, hogy láncreakciókat indítsunk be ilyen tettekkel. De miért van kódolva bennünk a nagylelkűség? Mit tesznek az emberek, ha váratlanul ingyen pénzt kapnak? És hogyan tehetjük még tartalmasabbá azokat az együttléteket, amikor vendégül látjuk a barátainkat?
A jó szándék önmagában nem elég, cselekvésre van szükség, állítja Rutger Bregman. A Morális ambíció – Gyakorlati útmutató cselekvő idealistáknak című kötetében megpróbálja felrázni a fotelforradalmárokat: attól nem lesz jobb a világ, ha csak ábrándozunk róla.
Megbántottság, fájdalom, trauma, zavarodottság, csalódás, düh, félelem – amit a másik ki tud váltani belőlünk a szavaival, a tetteivel vagy éppen ezek hiányával. Mikor tudunk megbocsátani a párunknak, és mikor nem? Mikor akarunk, és mikor nem?
Ha van pénz, kocsi, ház, feleség, akkor is képesek vagyunk legbelül szorongani. Ez a szexuális életünkre is hatással van, és szinte minden nyugtalanságunk ugyanarra a bizonytalanságra vezethető vissza. A férfiak sok mindenről hallgatnak, erről is, így pszichológusokat kértünk meg arra, hogy beszéljenek róla.
Szorongásokkal teli világban élünk, és bármilyen nehéz is tudomásul venni, nem lehet teljesen elmenekülni a rossz érzéseink elől. Szakértők segítségével jártuk körül, hogy miért egészséges a félelem, miért pusztít a szorongás, és milyen technikákkal lehet csillapítani.
Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?
Válásterápiás praxisomban nagyon gyakran találkozom azzal a jelenséggel, amikor a válási krízisben lévő szülő és gyermeke között annyira elmosódottá válnak az érzelmi határok, hogy már-már nehéz megállapítani, meddig tart a szülő érzése és hol kezdődik a gyermeké.
Mindnyájan igyekszünk választ találni arra a kérdésre, mi az életünk értelme. Szülőként lehet, hogy akkor szembesülünk ezzel, amikor a gyerekek kirepülnek, gyerektelenként pedig évekkel, sőt évtizedekkel korábban.
