Súlyos betegséget vagy balesetet átélt személyeknél gyakran megfigyelhető az úgynevezett poszttraumás növekedés, amely során az illető átértékeli az addigi életét. Az érintetteknél jellemzően megváltoznak a prioritások, empatikusabbak lesznek és gyakran segítő szakmára térnek át.
Szoronganak az ünnepektől, ezért inkább kerülik a végeláthatatlan családi együttléteket, helyette a barátaikkal, pihenéssel töltik az időt – így jellemzik a Z generáció sajátos hozzáállását a karácsonyhoz. Ugyanakkor fontos számukra a határok kijelölése, az őszinte, személyes kapcsolódás, az élményalapú, környezettudatos és költséghatékony ajándékozás. De mi a Twixmas, az anti-ajándék, és miért nem posztolják a karácsonyfát?
Minden „igazi” karácsony mögött egy nő áll – mondhatjuk az ünnepről, amely éppen ezért megerősíti a hagyományos női szerepeket. Ilyenkor ugyanis a partner, feleség, anya, nagymama jóval több érzelmi munkát, mentális terhet cipel, emellett láthatatlan egyenlőtlenségek jellemzik az adventi és ünnepi készülődést – derül ki a kutatásokból. Kengyel Judith Gabriella pszichológus írása.
„A gyerek körül lévő felnőtteknek az a dolga, hogy a gyerek a lehető legbiztonságosabban nőjön fel” – vallja az Edisonplatform egyik idei díjazottja, a 2007-ben indult Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ vezetője. Tóth Zsuzsanna maga is tanulási problémával küzdött, és már korán megálmodott egy olyan helyet, ahol a hozzá hasonló gyerekek és családjaik segítséget kaphatnak.
A nagylelkűség az elégedett élet egyik kulcseleme – állítja egy új könyv, amely szerint manapság minden adott lenne hozzá, hogy láncreakciókat indítsunk be ilyen tettekkel. De miért van kódolva bennünk a nagylelkűség? Mit tesznek az emberek, ha váratlanul ingyen pénzt kapnak? És hogyan tehetjük még tartalmasabbá azokat az együttléteket, amikor vendégül látjuk a barátainkat?
A jó szándék önmagában nem elég, cselekvésre van szükség, állítja Rutger Bregman. A Morális ambíció – Gyakorlati útmutató cselekvő idealistáknak című kötetében megpróbálja felrázni a fotelforradalmárokat: attól nem lesz jobb a világ, ha csak ábrándozunk róla.
Megbántottság, fájdalom, trauma, zavarodottság, csalódás, düh, félelem – amit a másik ki tud váltani belőlünk a szavaival, a tetteivel vagy éppen ezek hiányával. Mikor tudunk megbocsátani a párunknak, és mikor nem? Mikor akarunk, és mikor nem?
Ha van pénz, kocsi, ház, feleség, akkor is képesek vagyunk legbelül szorongani. Ez a szexuális életünkre is hatással van, és szinte minden nyugtalanságunk ugyanarra a bizonytalanságra vezethető vissza. A férfiak sok mindenről hallgatnak, erről is, így pszichológusokat kértünk meg arra, hogy beszéljenek róla.
Szorongásokkal teli világban élünk, és bármilyen nehéz is tudomásul venni, nem lehet teljesen elmenekülni a rossz érzéseink elől. Szakértők segítségével jártuk körül, hogy miért egészséges a félelem, miért pusztít a szorongás, és milyen technikákkal lehet csillapítani.
Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?
Válásterápiás praxisomban nagyon gyakran találkozom azzal a jelenséggel, amikor a válási krízisben lévő szülő és gyermeke között annyira elmosódottá válnak az érzelmi határok, hogy már-már nehéz megállapítani, meddig tart a szülő érzése és hol kezdődik a gyermeké.
Mindnyájan igyekszünk választ találni arra a kérdésre, mi az életünk értelme. Szülőként lehet, hogy akkor szembesülünk ezzel, amikor a gyerekek kirepülnek, gyerektelenként pedig évekkel, sőt évtizedekkel korábban.
Méltatlanul kevés szó esik a gyermekkor és az „igazi” kamaszkor közti „átmeneti” évekről, amelyekről a szülők úgy tudják, hogy nevelési és pszichés szempontból nyugalmas időszak, ám az újabb kutatások szerint meglepően sok testi-lelki változás és ezekből fakadó kihívás jellemzi. Mit tegyünk, ha a gyermekünk TikTokozni szeretne vagy méregdrága márkás cipőt akar? Mi a helyes szülői magatartás, ha pikkel rá a tanár? És hogyan segítsük, ha nála korábban indul meg a nemi érés?
Bár a technológiai hírek között manapság a mesterséges intelligenciáé a vezető szerep, és a mindennapokban is egyre többen emlegetik az AI-t, valójában csak kevesen használják online tevékenységeik során – állapították meg amerikai szakemberek.
Ellepték a közterületeket a Fidesz új háborús plakátjai, mindennapossá vált a politikai ellenfelek nyilvános megalázása. Szülőket, pedagógusokat kérdeztünk, hogyan élik meg a gyerekek az ő világukat is mérgező politikai bullyingot, és hogyan próbálják védeni a rájuk bízottakat. Szakértőket pedig arról, mit tehetnek a szülők.
Egy szülőnek szívszorító érzés, ha a gyerekét kövérnek csúfolják. Nehéz ilyenkor tanácsot adni, mit mondjunk és tegyünk. Az Így neveld a fiadat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című kötet szerzői három szakembert kérdeztek a témában. Szerkesztett részlet.
A hároméves kislány elbújik az asztal alá és duzzog. Az óvodás dacosan közli az anyukájával: „nem szeretlek”. A hatéves krokodilkönnyekkel sír a pénztár előtt, mert nem kapta meg a legót. Miért hisztizik, zsarol és makacskodik a kisgyerek? Egyáltalán, mi számít manipulációnak, és hogyan reagáljunk rá?
A pozitív életszemlélet nemcsak a mindennapi életünkben, de a pszichológiai kutatásokban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ám a „Légy mindig pozitív!” üzenet túlzásba vitele akár mentális egészségkárosodáshoz is vezethet. Ezek a pozitivitásüzenetek sokszor elérhetetlen normákat állítanak fel, mert közvetetten azt sugallják, hogy a negatív érzelmek a gyengeség vagy a kudarc jelei. Az irreális elvárások pedig arra késztetnek, hogy elnyomjuk negatív érzelmeinket.
Ne tekintsük személyes ügynek és ne engedjük eluralkodni magunkon az érzelmeinket, ha vitába keveredünk egy kereskedővel vagy szolgáltatóval! Az ösztönök, a tanult tehetetlenség és a frusztráció ilyenkor rossz tanácsadó, többet érünk egy-két mély lélegzetvétellel és az alapos felkészüléssel. Miért kerüljük ilyenkor a bizonytalanságkerülést? Mire jó a pulzusfigyelés? És hogy mutassunk példát a gyerekeinknek?
