Ha te nem szereted magad, ki fog szeretni téged?
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Ramóna írását közöljük.
#pszichológia
Lelkünknek van egy sötét és egy napos oldala is
Hogyan tudunk a lehető legjobban együtt élni önmagunkkal?
Így tarthatja keretek között a videójátékozást
Az elmúlt évtizedekben a videójáték mint szórakozási forma az egyik legmeghatározóbb szabadidős programmá nőtte ki magát. Kapitány-Fövény Máté, függőségekkel foglalkozó pszichológus új sorozatában végigveszi, hol a határ az egészséges és ártalmas használat között, és mikor tekinthetjük e játékot a lehetőségek tárházának. A negyedik, utolsó részben megnézzük, hogyan tudja egészségesen használni a videójátékot.
Nem bolond, hanem kamasz – L. Stipkovits Erika a felnőtt és a serdülő agy különbségeiről
Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.
Jobbak lennénk, mint hittük?
Az egyéni és globális boldogság rendhagyó megvalósításáról, az emberi tudatállapotok nem szokványos megközelítéséről, a kamaszokkal való küzdelem értelméről és egy szépíró természettudós különleges (szellemi) kalandjairól is olvashatunk idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai között. A szerteágazó témákat tárgyaló kötetek közös pontja az önmagára, a világra és a változásra nyitott személy.
L.Stipkovits Erika: Így lehetünk boldogok a kamasszal
Ha közvéleménykutatáson feltennénk a kérdést, mi volt a válaszadók legharmonikusabb életszakasza saját életükből, a kamaszkor aligha lenne az elsőként megjelöltek közt. Ám ha a legmozgalmasabb, esetleg a lelkileg legmegterhelőbb időszakot kérdeznénk, valószínűleg a kamaszkor vinné el a pálmát.
Amikor a szakítás kihozza belőlünk a démonit
Törekszünk a jóra, és szeretnénk önmagunkat jónak megélni. Sokaknak sikerül békésen elválniuk, de ezúttal nem róluk lesz szó, hanem azokról, akiket rövidebb-hosszabb időre úgy elsodornak az érzelmeik, hogy az számukra is meglepő gondolatokra és tettekre készteti őket.
Hogyan kommunikáljunk a kamaszokkal?
A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.
Feldmár András: Minden gyerek, aki megtanul beszélni, már hipnotizálva van
Nem azért jöttem vissza Magyarországra, hogy az LSD-ről beszéljek, de amikor meghallottam, hogy azt itt kábítószernek hívják, megrökönyödtem: hogy lehet ezt eltűrni – mesélte a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, a 80. születésnapját ünneplő Feldmár András. A pszichoterapeutával folytatott beszélgetés során szóba került a gyermekkortól tartó hipnotizáltságunk és az abból való felébredés lehetőségei, a szkepszis ereje és haszna, illetve,hogy miért vagyunk hajlamosak úgy gondolkodni, mint a gépek.
Kit visel meg jobban a járvány: a szegényeket vagy a gazdagokat?
Nem kétséges, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévőket keményebben sújtja a koronavírus-járvány, de vajon pszichés szempontból is a szegényebbek jönnek-e ki rosszabbul a pandémiából? – tették fel a kérdést minnesotai kutatók.
Biztosan nem gondolná, hogy ennyi mindenre jó a videójáték
Az elmúlt évtizedekben a videójáték mint szórakozási forma az egyik legmeghatározóbb szabadidős programmá nőtte ki magát. Kapitány-Fövény Máté, függőségekkel foglalkozó pszichológus új sorozatában végigveszi, hol a határ az egészséges és ártalmas használat között, és mikor tekinthetjük e játékot a lehetőségek tárházának. A harmadik részben megnézzük, előnyei lehetnek a videójátéknak.
Rosszkedv vagy depresszió?
Itt vannak a borongós napok, sötét hajnalok és esték, ráadásul szorongunk: világjárvány szedi áldozatait. Romlik a kedélyünk, energiánk szintje csökken – vajon ez már a depresszió? Hol a határ?
Almási Kitti: Elvárják, hogy álljuk az ütéseket
“Odáig jutottunk, hogy teljesen összemosódik a fejekben a véleménykülönbség, a konstruktív kritika, az értelmes, termékeny vita és a köpködés, a zaklatás, a másik ember szándékos sértegetése és megalázása” – írja a pszichológus az ártó kommentelésről Ki vagy te, az elvárások szorításában? című, nemrég megjelent könyvében.
Eddig olyan normális volt
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban L. Stipkovits Erika pszichológussal beszélgetünk a kamaszokról.
Ahol nem az akció számít igazán, hanem a reakció
Az elmúlt évtizedekben a videójáték mint szórakozási forma az egyik legmeghatározóbb szabadidős programmá nőtte ki magát. Kapitány-Fövény Máté, függőségekkel foglalkozó pszichológus új sorozatában végigveszi, hol a határ az egészséges és ártalmas használat között, és mikor tekinthetjük e játékot a lehetőségek tárházának. A második részben megnézzük, milyen ártalmai lehetnek a videójátéknak.
Ha boldogok vagyunk, sikeresebbek is lehetünk
Shawn Achor amerikai pszichológus hét alapelvet mutat be rossz szokásaink leküzdésére, hatékonyságunk növelésére és képességeink kibontakoztatására.
Kamasz gyereke nehezen barátkozik? Ez is lehet az oka
A serdülő kötődési képességétől is függ, be tud-e illeszkedni a számára különösen fontos kortársak közé.
Nézd meg az apját, vedd el a lányát?
Hogyan befolyásolja a párválasztást, a gyermekvállalást, sőt az anyai és apai feladatok megosztását, hogy a nőknek milyen volt a viszonyuk az édesapjukkal gyermekkorukban?
Ha sír a gyermekem, nem vagyok jó anya?
Attól függően, hogy milyen típusú anyák vagyunk, vagy milyen anya nevelt minket, különféle sémák állhatják útját annak, hogy anyai szerepünkben kiteljesedjünk. Hogyan vehetjük észre és írhatjuk át a káros sémákat?
Az a boldogabb, akinek a másik boldogsága fontosabb
Az emberi természet különös rejtélye és csapdája is egyben, hogy az lesz – mintegy „melléktermékként” – boldogabb, aki rájön, hogy a másik ember jólléte sokszor fontosabb, mint a sajátja – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, Nagy Henriett pszichológus. Az október 28-án rendezett beszélgetés során a szakember kitért arra is, hogy mennyiben múlik a boldogság az öröklött tulajdonságokon, és pesszimistábbak-e (és ezért boldogtalanabbak) a magyarok.