Lehet, hogy Shakespeare-ből a pestis a legjobbat hozta ki, és megírta járvány idején a Lear királyt, de nem kell mindenkinek Shakespeare-nek lennie. Egy pszichológus szerint pedig az sem baj, ha egyáltalán nincs kedvünk produktívnak lenni vagy mozogni a házi karanténban. Ne feszüljünk rá, engedjük el.
A járványhelyzet nemcsak a felnőtteket, hanem a fiatalokat, köztük az egészen pici gyermekeket is megviseli. Sokan a nagyszülők egészségért aggódnak, mások a digitális oktatás miatt bizonytalanok, a legtöbben pedig azért szoronganak, mert nem találkozhatnak a barátaikkal és az osztálytársaikkal. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelki segélyvonalán is megszaporodott a koronavírus miatti hívások száma, de a szakembereik szerint nem az a fontos, hogy mindentől megvédjük a kicsiket, hanem hogy mellettük legyünk és a maguk nyelvén elmagyarázzuk nekik, mi történik.
Vén kecske is megnyalja a sót – tartja a mondás. Egy másik így is hangozhatna: a szerelem nem ismer (kor)határokat (sem). A korkülönbségre sok mindent rá lehet fogni a párkapcsolatban, de vigyázzunk, nehogy a rokonok, a barátok biztatására, vagy a szörnyülködésük miatt tegyük ezt.
Önmaguktól ritkán oldódnak meg a gondjaink. A fókuszolást életproblémák megoldására találták ki.
A járvány leküzdése után talán esélyt kapunk arra, hogy személyiségünk érettebbé váljon, életünk tartalmasabb, szerethetőbb legyen – véli a HVG Extra Pszichológia magazin pszichológus szakértője, aki a járvány pszichológiai vonatkozásait tekintette át. A lelki fejlődés tíz lehetőségét is kiemelte.
Ha szinte már csak a járvány tölti ki a gondolatainkat, érdemes megszívlelnünk ezeket a tanácsokat.
Négy tipp azoknak, akik másokért is felelősek. Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó cikke.
Életünk folyása nem egyszerűen A pontból B pontba tart, hanem tipikus szakaszok, ciklusok jellemzik. Nézzük sorban, hogyan állapítja meg a pszichológia e szakaszokat, és mit tart róluk meghatározónak.
A cél a megnyugtatás és a praktikus tennivalók ismertetése.
A fertőzésveszély miatti vesztegzár sokféle lelki károsodást okozhat a bennlévőknek, de a kockázat egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthető – állítja a karanténpszichológia. A kérdés különösen aktuális most, amikor idehaza is rendkívüli korlátozó intézkedések jönnek.
Egy pár vagy egy család életében a jelentős, hétköznapitól eltérő események stresszel járnak, még akkor is, ha pozitívak. Pláne így van ez a családi életciklusok váltásainál.
Ne ijedjen meg, ez természetes. Inkább aknázza ki a bennük rejlő potenciált. Nógrádi Csilla pszichológus írása.
Bár emlékezetünkre szeretünk fotógyűjteményként gondolni, inkább impresszionista festmények sorozatáról van szó, amelyek alkotója nagy szabadsággal viszonyul a témához – mutat rá Daniel Gilbert harvardi pszichológiaprofesszor.
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.
Egy szép dal, egy finom kávé vagy ellazító jógafoglalkozás – néhány dolog, ami sokat segíthet abban, hogy megtaláljuk magunkat egy-egy rossz időszakunkban. Szerencsére vannak, akik azért dolgoznak, hogy ilyenkor ne legyünk magunkra hagyva.
Hogyan tanulták meg az emberek képzeletben előre látni olyan események láncolatát, amelyek még nem következtek be? – többek között e kérdésre is választ ad Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor. Részlet a Rábukkanni a boldogságra című könyvből.
Azok, akik a közösségimédia-fiókjukra a partnerükkel közös profilképet raknak ki, sok mindent elárulnak arról, hogyan érzik magukat a párkapcsolatukban, illetve fontos üzenetet továbbítanak a potenciális riválisoknak.
Sokan ismerjük a tehetetlenséget, ha mások porciózzák ki az ételadagunkat.
