Nem lehet sikeres az a cég, amelynek munkatársai félnek kérdéseket feltenni, hangosan gondolkodni, vagy megosztani a kételyeiket akár a vezetőkkel szemben is – állítja új könyvében egy amerikai szervezetpszichológus. Miért félünk megszólalni kényes helyzetekben? Mit tehet a főnök, hogy olyan légkört teremtsen, ahol a beosztottak magabiztosan megnyilvánulhatnak, és önmaguk lehetnek?
Már az is nehéz a narcisztikus szülő gyerekének, hogy fel- és beismerje: bántalmazás áldozata volt. Miért kell az áldozat-gyermeknek elgyászolni a szüleit? Milyen tulajdonságok jellemzik a mérgező felnőtteket? És miért hasznos, ha a felépülni vágyó gyerek idővonalon ábrázolja az őt ért traumákat?
A tökéletesség mítosza sokakat sodor magányba. Pedig a kutatások azt mutatják, hogy a maximalizmus nem a barátunk, hanem inkább önszabotálás. Szerkesztett részlet Philippa Perry brit pszichoterapeuta Bárcsak olvasná ezt a könyvet mindenki, akit szeretünk című könyvéből.
A dél-koreai írónő, a Meg akarok halni, de rizstésztát is akarok még enni című bestseller szerzője 35 éves volt.
Helyettesítheti a gyerekvállalást, de elő is készíthet rá, ha kisállatot tartunk. Milyen evolúciós és lélektani okok miatt neveljük (szívesen) egy más faj egyedeit? Mikor válik társ- vagy gyerekpótlékká egy állat, és tényleg olyan hatékonyan oldja-e a stresszt és a magányt, mint azt sokan hiszik?
Biztonságban, támogatottságban és szeretetben érzik magukat a lelkileg egészséges család tagjai. Az összetartozás mellett lehetőség van mindenki számára, hogy függetlenül is boldoguljon a saját életében. Az ilyen családban készülhetnek fel igazán a gyerekek a felnőttkorra. Persze ideális nem létezik.
A zárt gyermekvédelmi intézetek falain belül a bántalmazás és a szexuális visszaélések nagyon is jelen vannak, mindenki tud róluk, mégis kivételesen nagy arányban rejtve maradnak. Hogyan hálózzák be áldozataikat az erőszaktevők, hogyan tesznek prostituálttá fiatal lányokat? És milyen állapotban van az a védelmi rendszer, amely ezt mégis hagyja? Erről beszélt Solt Ágnes kriminológus a HVG-nek.
A legsúlyosabb veszteségek után is születhet valami új: mélyebb önismeret, bölcsesség, együttérzés. Szerkesztett részlet Singer Magdolna gyásztanácsadó Veszteségek ajándéka című kötetéből.
A gyerekkorban elszenvedett trauma hatásait ma már sokkal jobban értjük, mint egykor. De hol húzódik a határ a gyógyulás és az újratraumatizálás között? Szerkesztett részlet Philippa Perry brit pszichoterapeuta Bárcsak olvasná ezt a könyvet mindenki, akit szeretünk című könyvéből.
Elkeserítő állapotban van a magyar gyerekek és kamaszok mentális egészsége. A változáshoz a társadalomra és a döntéshozókra is szükség van, mégpedig azonnal. A UNICEF Magyarország e heti konferenciája szakértők segítségével mérte fel és vizsgálta meg, hogy is vannak manapság a gyerekek. Egyelőre nincs okunk az örömre.
Bár azt hinnénk, ez a gyermekkor és a kamaszkor közti nyugalmas időszak, valójában a kiskamasz-periódus is tele van meglepetésekkel, nevelési kihívásokkal. Milyen testi-lelki változások alakítják a 8–12 éves kor közti gyerekek pszichéjét és viselkedését? Mit mondjunk nekik, ha váratlanul kiskutyát szeretnének, vagy túl sokat játszanak a számítógépes játékokkal? Miért veszélyes okostelefont adni a kezükbe? És mi a helyes eljárás, ha ki akarja egymás ellen játszani a szüleit?
A boldogság olyan érzelmi állapot, amire mindenki vágyik. Tudományos vizsgálata bonyolult kérdés, pszichológiai, szociológiai, filozófiai, közgazdaságtudományi, sőt orvostudományi oldalról is megközelíthető. A pszichológia elsősorban a mentális egészség és a személyiségjellemzők középpontba helyezésével közelíti meg a témát.
Segít a megküzdésben, átsegíthet a holtpontokon a trágár beszéd, a társadalmi érdek mégis az, hogy a hétköznapokban minél finomabban fejezzük ki érzelmeinket. Hogyan változott a káromkodás elfogadottsága? Miért ítélik meg ebben a nőket még mindig másként, mint a férfiakat? Milyen üzenete van, hogy a politikusok körében terjed a trágár beszéd? Pszichológust és nyelvészt kérdeztünk.
A testbeszéd HVG által megkérdezett szakértője nincs maradéktalanul meggyőződve a semmiből feltűnt Youtube-videós kolléga hitelességéről, de miután a Testbeszéd csatorna klipjei sok százezres nézettséget is elérnek, hatástalannak semmiképpen sem tekinthetők.
Az előrelátás képessége nemcsak az emberi intelligencia egyik legkülönlegesebb vonása, hanem kulcsa a sikernek és a boldogulásnak folyamatosan változó világunkban. Szerkesztett részlet Gabriella Rosen Kellerman pszichiáter és Martin Seligman pszichológus A jövő készségei című könyvéből.
Egészségügyi tüneteikre sokan először a neten keresik a magyarázatot. De a valódi megnyugvást nem a találgatás, hanem a pontos diagnózis hozza meg. Még akkor is, ha a megoldás nem mindig könnyű. Szerkesztett részlet Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus Te mit nem eszel? című könyvéből.
Nincs olyan ember, aki a környezete nélkül létezik. Ez is lehetne a mottója Feldmár András pszichoterapeuta és Kröber Edith pszichológus új kötetének, a Diagnózisok homokozójának. A minap rendezett könyvbemutató beszélgetésen a szerzők a megszokottól eltérő szemszögből vizsgálták a traumák, a terápiás helyzetek és a diagnózisok jelentését, illetve értelmét.
Egyre több ember éri meg a 100. születésnapját, de ismert olyan is, aki a 120 évet is elhagyta. Létezik felső határ? És tehetünk ezért, vagy a genetika, netán az orvostudomány írja a sorskönyvünket?
Hogyan fogadjuk el az életkorunkat, azt, hogy éveink száma egyre gyarapszik, és hogy életünk ideje véges? A megoldás a rugalmas időstratégiában rejlik.
A felnőtté válás folyamatáról önbizalommal telve szoktuk megállapítani, hogy számos képesség fejlődése, kiteljesedése. Az igazság azonban az, hogy vannak olyan területek, ahol a felnőttek a hátrányukra változnak.
