A kritikus harmadik év
Egy 2000-es brit felmérés adatai szerint a szenvedély körülbelül három év után kezd alábbhagyni egy kapcsolatban, ezért a kritikus hetedik évet lehet hogy hamarosan felváltja a kritikus harmadik év.
Egy 2000-es brit felmérés adatai szerint a szenvedély körülbelül három év után kezd alábbhagyni egy kapcsolatban, ezért a kritikus hetedik évet lehet hogy hamarosan felváltja a kritikus harmadik év.
Már nem azokat az időket éljük, amikor a hozományért kötjük össze az életünket a választottunkkal. A hosszantartó, boldog kapcsolathoz viszont nem elég a kezdeti, lángoló szerelem sem. Egy amerikai kutatás a fenntartható házasság esélyeit vizsgálta.
A szerelmespárok gyakran próbálják ki nemi kompatibilitásukat azt megelőzően, hogy hosszú távú terveket szőnének. Egy friss tanulmány azonban a késleltetést pártolja, azaz a szexuális élettel meg kell várni a komoly elköteleződést.
A nők áldozattá válásának leggyakoribb színtere a családi környezet. Ám még mindig csak a töredéke derül ki az otthon elkövetett erőszakos cselekedeteknek. November 25. a nők elleni erőszak világnapja.
Bár hagyományosan inkább a nők szerepeit ünnepeljük társadalmi szinten, ma már a másik oldal is megkapja a kitüntető figyelmet, például a november 19-i nemzetközi férfinapon. Ennek apropóján tekintettük át, napjaink férfija hogyan kezeli hagyományos szerepének eltűnését, illetve milyen kihívásoknak és elvárásoknak kell megfelelnie.
Egy Youtube-ra feltöltött videó kereng a Facebookon, mely bemutatja, hogyan alakulhat az ember élete, ha a közösségi világháló részesévé válik. Hasonló témában már a Google is reklámozta a webes boldogságkeresést.
A közhiedelem szerint egy hosszú kapcsolat során legalább annyira megismerjük a másikat, mint saját magunkat. Egy svájci kutatás most azonban ellentmond ennek. Ez alapján az emberek annál kevésbé ismerik partnerüket, minél tovább együtt vannak vele.
A német párok közel háromnegyedében a férfi az idősebb - derül ki a német statisztikai hivatal friss felméréséből.
Kidolgoztak egy kísérletet, amelyből kiderülnek valódi érzéseink a partnerünk iránt.
Ma Magyarországon a kórházi személyzet és az anyakönyvvezetők jóindulatán és leleményességén múlik, hogy a házasságon kívül született gyermeket az apa nevére anyakönyvezik-e rögvest a születés után, ha a pár ezt szeretné, vagy hosszadalmas, névváltoztatással járó procedúrának teszik ki a nem házas párt és az újszülöttet. Ez az eredménye egy 2010. január elseje óta hatályban levő törvénymódosításnak, és annak, hogy több mint fél év elteltével sem tudtak az anyakönyvvezetőknek hozzáférést biztosítani egy adatbázishoz.
A reklámszakma nagyon jól tudja, hogy a szexualitással bármit el lehet adni. Ha a szex árucikk volna, nem kéne a reklámozására költeni: a termék ismert, presztízse kikezdhetetlen. S valóban: a szexualitást hajlamosak vagyunk egyszerű, problémamentes dolognak tartani. De mi van akkor, ha nincs minden rendben? Jelto Drenth holland szexológus, szexuálpszichológus legújabb könyvében a szexualitás témakörét övező tabukkal és ködösítésekkel igyekszik leszámolni.
A legfrissebb felmérés szerint válással végződik minden harmadik német házasság. Az ország legnagyobb példányszámú napilapja, a Bild mindennek kapcsán kedden "gyorstesztet" ajánlott annak ellenőrzésére, hogy valójában mennyire is szoros, illetve harmonikus a partneri kapcsolat.
A Facebook (illetve nálunk nyugodtan helyettesíthető az iwiw-vel, végül is az alapelv ugyanaz) sok mindent megváltoztatott. Az álláskereséstől a régi barátok megtalálásán keresztül egészen a párkapcsolatokig sok olyan dologgal kell szembesülnünk, ami pár évvel ezelőtt még fel sem merült.
Napomta komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy különösebb zökkenők nélkül illeszkedjünk be a munkahelyi, a baráti, vagy akár a családi közösségbe. Szerepeket játszunk, játszmákat vívunk, nem mutatjuk ki a valódi érzelmeinket, de ne kerülgessük a szót: gyakran hazudunk. Harcmodor-e az őszintétlenség, vagy inkább gyávaság? Szakértőket kérdeztünk.
Az év egyik nagy erőpróbája előtt állunk: hamarosan itt a karácsony. S bár a vásárlási őrület, a boltokban zajló tömegjelenetek igencsak megtépázhatják az idegeinket, lehet egy ezeknél szorongatóbb tényezője is az ünnepnek: az együttlét. Szakértővel beszélgettünk.
A hét főbűn közé sorolt irigység olyan ősi és általános emberi érzés, ami – hacsak nem tartozunk a szentéletűek közé – időnként mindenkit megkörnyékez. A különbség csak abban lehet, hogy milyen gyakran és kivel kapcsolatban rágja a lelkünk. Természetesnek tekinthető-e például az, ha a párunk sikerének nem tudunk felhőtlenül őrülni, mert úgy gondoljuk, minket illetne meg?
A rákbetegség hatalmas terhet ró az érintettekre, nem ritkán a beteg házasságát is veszélybe sodorva. Egy felmérésből kiderült, a férfiak hajlamosabbak elhagyni beteg házastársukat, mint fordítva.
A 21. századi házasságokra és az ezzel kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet Keserue Zsolt legújabb munkája, az Oldáskényszer. A videóinstallációban szókimondó, markáns férfivélemények ébresztenek provokatív gondolatokat. És késztetnek vitára például arról, hogy beszélhetünk-e női hatalomátvételről. Új férfiszerepek születnek, de hogyan látja ezt a nő?
A nők számára egészségtelen a fiatal szerető egy kedden nyilvánosságra hozott német tanulmány szerint.
Mivel napjainkban az élet minden területén sokkal nagyobb a nyitottság, a szexuális tolerancia, joggal gondolhatnánk, hogy múlt időben beszélhetünk arról az érzelemről, amely számos irodalmi mű, képzőművészeti alkotás témája. Ám az, hogy ez egyáltalán nincs így és a féltékenység mit sem vesztett „népszerűségéből”, azt jelzi, hogy a párunk elvesztésétől való félelem még ma is meghatározó az emberi kapcsolatokban. Szakértővel beszélgettünk.