Amíg korábban durva inflációt jelentett, ha sok pénzt ráöntöttek egyszerre a gazdaságra, most már az USA és az EU vezetői is egyetértenek abban, hogy pénzt kell pumpálni, amíg ki nem jövünk a krízisből. Mi változott, hogy már nem félünk ettől a megoldástól? Hol hibáztak korábban, amikor megpróbáltak pénzt csinálni, de a szakadékba rántották a gazdaságot? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk újabb részében ezt járjuk körül.
A Fed kész korlátlan mennyiségben vásárolni állampapírokat – jelentették be hétfőn, az amerikai tőzsdék nyitása előtt.
Minden korábbinál egyértelműbb utalást tett az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön arra, hogy az EU-jegybank mennyiségi enyhítésbe – azaz pénznyomtatásba – kezd, ha folytatódik az euró árfolyamának erősödése vagy tovább romlik az inflációs kilátás az euróövezetben.
A világ jegybankjai folytatják a pénznyomtatást, és még évekig alacsonyak maradhatnak a megtakarított pénzünkkel elérhető hozamok. Állampapírba és bankbetétbe nem érdemes fektetni, már csak a részvények maradtak.
Nehéz dilemmát kell megoldania az amerikai jegybanknak: ha túl gyorsan vonja ki a pénzt a rendszerből, akkor összeomolhat a gazdaság, ha túl lassan, akkor veszélyes buborékok alakulnak ki a pénzpiacokon.
A felpörgő japán pénznyomtatás hatalmas pénzeket mozgat meg, amely hatása Magyarországra is elérhet. Ennek következménye például az lehetne, hogy csökkenhetnének az állampapír hozamok, és a jegybanki alapkamat is tovább csökkenhetne.
Az MNB jövőre csak a legkisebb címletből gyárt új érméket, míg a nagyobb értékeket jelölő pénzeken továbbra is a régi országmegnevezés lesz olvasható.
