A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
Több mint 3000 éves skarabeusz pecsétnyomót találtak egy régészeti oktató-kiránduláson Izrael központi részét, Tel-Aviv szomszédságában – jelentette a Maárív című újság.
Az egyiptomi régészek ezúttal a Nílus-deltájában, Minúfijja tartományban végeztek ásatásokat, ahol ismét érdekes múmiákra bukkantak.
A törökországi Göbekli Tepe területnek csupán az 5 százalékát tárták fel eddig a kutatók, de már így is felbecsülhetetlen leletekre bukkantak.
Időszámításunk előtt 1700 körül készíthették azt a fésűt, amire kánaáni nyelven írták rá, hogy mire való.
A műtárgyakat egy ókori fürdő romjai között fedezték fel.
Horvát régészek egy több mint 2000 éves római hajóra bukkantak a tengerben az észak-dalmáciai Sukosánnál, mindössze kétméteres mélységben – közölte Mladen Pesic, a zárai (Zadar) Vízalatti Régészeti Központ igazgatója, aki a kutatás vezetője volt
Két különös személyiség találkozott két messzi korból, amikor a magának való és igazi elismerésben soha nem részesült Howard Carter száz éve felfedezte a talán a leghíresebbé vált fáraó, Tutanhamon sírját.
Több mint háromezer éves bronzkori leleteket, köztük bronztűt, miniatűr agyagkanalat, és feltehetően az egykori települést védő erődítés nyomait találták meg a régészek Jászszentlászló határában.
Összesen nyolc 2700 éves asszíriai márvány féldomborművet fedeztek fel az észak-iraki Moszulban amerikai és iraki régészek. Nagyhatalmú asszíriai királyok korszakának csatajelenetei láthatók rajtuk.
A pigmeusokként is ismert embercsoportról évszázadokon át beszéltek a tajvaniak. Kutatók most bizonyították, hogy valóban léteztek.
Ritka és csaknem teljesen érintetlen római kori mozaikot tártak fel a közép-szíriai Rasztán városban, amely évekig a kormányellenes felkelők egyik erődje volt.
Az ágyú mellett összesen 19 darab tömör vas ágyúgolyót sikerült feltárni, melyek egyenként 15-16 kg-ot nyomnak.
A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
Az egyiptomi régészek megtalálták Ptahemwia sírját, aki II. Ramszesz idején az egyik legfontosabb személy volt a közigazgatásban.
A Szent István király által 1019-ben alapított bencés monostor maradványait tárták fel a szakemberek Zalavár-Várszigeten az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával zajló idei ásatáson. Az eredmények bepillantást engednek a Karoling- és az Árpád-kor történetének jelentős fejezeteibe.
A szakemberek már az 1980-as években tudomást szereztek egy furcsa építmény maradványairól Prága mellett, de csak most volt lehetőségük feltárni a területet.
Nem annyira meglepetést, mint inkább különleges lehetőséget jelentett kutatóknak az a sok történeti és tudományos érték, amely a rekordszárazság nyomán került napvilágra világszerte folyók és víztározók mélyéből.
A sírban talált tárgyak a fáraó korából származnak, aki i.e. 1279 és 1213 között nemcsak Egyiptomban uralkodott, hanem Izrael földjén is.
A sírba egy 30-40 év körüli avar nőt temettek, valamikor a 600-as évek középső harmadában. A hely érintetlen volt.
