Grönland északi része ma a hó és a fagy birodalma, ám nem volt ez mindig így. A Koppenhágai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói azonban a talajból kivont genetikai minták alapján megállapították, hogy a területet korábban gazdag állat- és növényvilág uralta.

A Nature-ben megjelen publikáció szerint a tudósok elefántszerű masztodonok, rénszarvasok és libák genetikai nyomait találták meg, amelyek nyír- és nyárfák között éltek. Emellett tengeri élőlényeket, köztük patkórákokat és algákat találtak ott.

A BBC beszámolója szerint mostanáig nehéz volt megnézni, hogy milyen volt ez a régió kétmillió évvel ezelőtt, az ebből az időszakból származó állati kövületek ugyanis rendkívül ritkák. A Kap København nevű területről – ahonnan a mostani mintákat is vették – mindezidáig egy nyúlfogat és egy ganéjtúró bogár kövületét sikerült csak felfedezni.

Génszerkesztéssel hoznák vissza az életbe a majd 90 éve kihalt erszényesfarkast

Benjamin, az erészenyesfarkas utolsó élő példánya 1936 szeptemberében halt meg egy németországi állatkertben. Az eddig ismert utolsó videót 1935 márciusában készítették róla.

A csapat most a környezeti DNS (eDNS) vizsgálatával kezdett foglalkozni. Ez olyan genetikai anyag, amely kiválik a növényekből és az állatokból – például bőrsejtekből vagy ürülékből – majd felhalmozódik a környezetükben. Ez egy olyan technika, amit ma már széles körben alkalmaznak a természetvédelemben. Egyetlen csepp tengervíz például felfedheti az összes ott élő élőlényt, még akkor is, ha magát az állatot például nem látjuk.

A kutatók Grönlandon talajmintákat használtak, hogy megtudják, milyen volt a terület 2 millió évvel korábban. Kiderült, hogy egy erdei ökoszisztéma volt jelen a területen, a fák között sarkvidéki cserjék, gyógynövényeke, páfrányok és mohák telepedtek meg. Ugyanakkor a rágcsálók és libák között a masztodon DNS-e meglepetés volt. Kétmillió éve az éves középhőmérséklet 11–19 Celsius-fokkal volt melegebb, mint manapság.

Rovarok DNS-ét találták a boltokban kapható teákban

Bár első hallásra ijesztő lehet, hogy ezernél is több rovarfaj DNS-ét fedezték fel különböző teákban, ez valójában jó hír a természetért aggódok számára.

A DNS kinyerése és szekvenálása nem volt egyszerű feladat, a csapatnak évekbe telt, mire kidolgozták ezt a technológiát. Korábban úgy gondolták, hogy a genetikai anyag nem is képes ilyen hosszú időn át túlélni. A kutatók úgy vélik, hogy a DNS és a talaj közötti kémiai reakció lelassította a DNS lebomlását.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.