Náci hadihajóflotta és 3400 éves komplett település is előkerült a nagy aszály miatt
Nem annyira meglepetést, mint inkább különleges lehetőséget jelentett kutatóknak az a sok történeti és tudományos érték, amely a rekordszárazság nyomán került napvilágra világszerte folyók és víztározók mélyéből.
Össze kellett kapnia magát az idén jó néhány paleontológusnak, régésznek és történésznek, mert a szakmájukban szokatlan bizonytalansági tényezők határozták meg a munkájukat: addig kutathattak, amíg a vízszint vissza nem tér a normális szintre. Erre utalt Ivana Puljiz, a Freiburgi Egyetem régésze is a CNN-nek nyilatkozva, amikor elmesélte: annyira siettek a moszuli víztározó időszakosan kiszáradt medrében, hogy „ástunk fagyban, hóban, záporban, jégesőben, sőt viharban is”.
Munkatársaival az ókori mezopotámiai Zakhiku település maradványait tárták fel, hogy közelebb kerüljenek az egykor a Földközi-tengertől a mai Észak-Irakig terjedő Mitanni Birodalom titkához. Abban reménykednek, hogy a vályogtéglákból készült épületek, raktárak és a palota romjai között talált ékírásos agyagtáblák segítségével azonosíthatják például a királyság fővárosát, és jobban megismerhetik az ott élő hurrik társadalmát és nyelvét.