A CERN kutatói bizonyítékot találtak az antihiperhélium-4 nevű részecske létezésére, ami az eddigi legnehezebb és egyúttal legbonyolultabb összetételű antianyag, amivel találkoztak.
A svájci Nagy Hadronütköztetőnél 54 milliószor kisebb az az eszköz, amit német kutatók fejlesztettek ki. Persze nem is olyan erős, de ez nem is baj: gyógyításra éppen így lehet alkalmas.
A kutatás élvonalában levő magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy az ambícióikat nem tudják Magyarországon érvényesíteni - mondta a hvg360-nak adott interjúban Ligeti Zoltán elméleti fizikus. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó tudós szerint ez nem csak pénzkérdés, itt inkább a szakmai lehetőségekről van szó. Ligeti - akit 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában az ország 50 legtehetségesebb fiataljának választottak - beszélt arról is, vannak még felfedezésre váró új dolgok, és nincs kizárva, hogy a világ a feje tetejére álljon valamitől. Számára a legnagyobb kérdés az, mi a sötét anyag. De mire lehet jó, ha ez kiderül?
Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.
A nagy hadrönütköztető keddi bekapcsolása óta az összeesküvés-elmélet hívei párhuzamos világok megnyitását vizionalizálják.
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása.
Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
Másodjára is ugyanazt tapasztalták magyar kutatók egy kísérletben, ez egy új részecske létezését jelentheti.
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
A Nagy Hadronütköztetőben dolgozó tudósok nemrég olyan jelenséget figyeltek meg, amit nem jósolt meg előre a kvantumfizika alapjának számító (és a világunk fizikai törvényeit leíró) Standard Modell.
Egy nagyon precíz, lézeres mérőeszköz segítségével most először sikerült megmérni az antianyag (konkrétan egy antihidrogén-atom) optikai spektrumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi kutatóközpontjában. Az eredmény jelentős előrelépésnek számít az egyelőre a tudósok számára is kissé rejtélyes antianyag megismerésében.
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai.
Sokáig az atomokat hitték a világot alkotó legkisebb, továbboszthatatlan dolgoknak, de már régóta tudjuk, hogy nem azok. Hanem?
A CERN-ben folyó tudományos munka, valamint a szervezetben megvalósuló széleskörű nemzetközi együttműködés lenyűgözi az embereket, részben ez az oka annak, hogy a részecskefizika ilyen népszerű lett az utóbbi időben - válaszolta magyar újságírókkal Genfben folytatott beszélgetésén az MTI kérdésére az Európai Nukleáris Kutató Szervezet főigazgatója.
Az európai és az amerikai fizikusok egyre szűkítik azt a tömegtartományt, ahol a rejtélyes Higgs-bozon esetleg felbukkanhat. Az „isteni részecske” megtalálása alátámaszthatná az úgynevezett standard modell létjogosultságát. Egyszerűbben fogalmazva: megmagyarázná, miért van tömege a többi elemi részecskének. Lévai Péter akadémikus szerint azonban az eddigi bejelentések azt mutatják, hogy nagyon nehéz terepre keveredtek a részecskefizikusok.
Hongkongi fizikusok megmutatták, hogy egyetlen foton nem tud gyorsabban haladni a fénysebességnél, és ezzel igazolták, hogy az időutazás lehetetlen – írja a Discovery News. Ezt úgy érték el, hogy gyakorlatilag feldarabolták a parányi részecskét, és először figyelték meg a foton "orrát", azaz az optikai prekurzort.
A részecske- és magfizika egyik legfontosabb területén, a hadronok kutatásában világelsőnek számítanak a magyarok- derül ki egy frissen közzétett szcientometriai elemzésből, vagyis a tudományos cikkek idézettségét alapul vevő rangsorból.
