A Nagy Hadronütköztetőben dolgozó tudósok nemrég olyan jelenséget figyeltek meg, amit nem jósolt meg előre a kvantumfizika alapjának számító (és a világunk fizikai törvényeit leíró) Standard Modell.
Könnyen lehet, hogy a fizika egy eddig ismeretlen, új területének létezésére szerezhettek bizonyítékot a tudósok nemrég, a CERN részecskegyorsítójának, a Nagy Hadronütköztetőnek köszönhetően. A Futurism beszámolója szerint a legutóbbi mérések eredményei eltérést mutatnak a Standard Modell jóslataival szemben, ami alapjaiban kérdőjelezné meg a jelenleg ismert (kvantum)fizika működési elvét.
A Standard Modell a kvantumfizika alapelmélete, amely a négyből három olyan alapvető fizikai erőt leír, amelyet a tudomány a világunk alapjának tart. A modell jóslatait eddig majdnem minden kísérleti teszt igazolta – ennek köszönhetjük például az utóbbi évek egyik legnagyobb felfedezését, a Higgs-bozon létezésének igazolását is. A tudósok nemrég azonban arra jutottak, hogy a mezonok (szubatomi részecskék) nem elég gyakran bomlanak fel kaonokká és müonokká, holott a Standard Modell ennek épp az ellenkezőjét jósolja.
A kutatók azt gyanítják, hogy ez az anomália egy újfajta részecskecsaládot, a leptokvarkok jelenlétét jelentheti. A létezésüket egy korszerűsített Nagy Hadronütköztető képes lehet bebizonyítani, ami azt is jelenti, hogy alapjaiban kellene átgondolni a Standard Modellt.
Mindez azt jelentené, hogy tovább lehetne folytatni a kutatást a világot alkotó legelemibb részecskék után, ami segítene megérteni az egész univerzumot. Könnyen lehet, hogy a világegyetem jelentős részét alkotó sötét anyagot is ez az új fizikai törvényszerűség határozza meg, ami azt jelentené, hogy ezekkel az új részecskékkel egy időben a sötét anyagot is tanulmányozni lehetne.
A kutatók szerint az, hogy ez idáig nem találkoztak ezekkel a részecskékkel, azt valószínűsíti, hogy a jelenleginél nagyobb energiára lesz szükség az ütköztetéshez.
A Nagy Hadronütköztető jelenlegi formájában még a 2030-as évek közepéig működik így, a tervek szerint akkor fogják lecserélni a gyorsításhoz szükséges mágneseket nagyjából kétszer ilyen erősekre. Ráadásul az alagút jelenlegi 27 kilométeres hossza 100 kilométerre nőhet, amitől összesen hétszer nagyobb energiával lehet végrehajtani az ütköztetést. Erre viszont még a 2040-es évekig egész biztosan várni kell.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart egy, az ötvenes évek Amerikájában játszódó romantikus film, a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
