A rezsiarmageddon túlélhető – állítja Litkai Gergely. Körültekintés és egy kis fifika kell hozzá. A legütősebb tippeket meg is osztják velünk a humoristák: gumicső, office home, napelem a nappaliban, multifunkciós őrláng, lekapcsolt motor az autópályán. Sőt, az is kiderül, hogy hová kell menni nyaralni rezsivész idején, s miként áll a forint a dél-szudáni valutához képest.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.
A szakszervezet szerint emberek milliói kerülnek kilátástalan helyzetbe.
„Kár, hogy nem figyeltem jobban” – írta egyik olvasónk, amikor megpróbálta felidézni, a nagyszülei hogyan takarékoskodtak a családi erőforrásokkal. A felhívásunkra jelentkezők olyan korok tanulságait idézték meg, amikor nem volt ciki a zsíros és a vajas kenyér, bevett volt, hogy a dolgokat nem megvették, hanem kölcsönkérték, és nem volt kidobott étel. Azt persze senki sem állítja, hogy ez könnyű élet volt, és joggal hihetnénk, hogy sok ilyen megpróbáltatáson már túl vagyunk. Sok jel mutat viszont arra, hogy a megpróbáltatások még előttünk vannak, ezért szerettük volna mozgósítani a nagyszülők, szülők által ránk hagyományozott kollektív tudást.
A forint 400-hoz ért, heti gazdasági összefoglalónk viszont már 500-nál tart. 2013-ban kezdtük el, most pedig itt vagyunk 2022-ben, ötszázadik alkalommal adjuk ki az És akkort, és visszatekintve az elmúlt 499-en, néha el sem hisszük, milyen országban élünk. Ez itt a hvg.hu jubileumi, kivételesen nem csak heti gazdasági összefoglalója.
A korábban a jogszabály alapján nehezen megválaszolható kérdésekre is választ ad az MVM. Egyebek mellett arra, elvész-e az adott hónapban ki nem használt „rezsicsökkentett” energiamennyiség, mennyit kell fizetniük a feltöltőkártyás ügyfeleknek és hogy mi történik, ha valaki év közben vesz egy lakást.
Kormányzati döntés alapján függesztik fel a rekonstrukciót. A polgármester szerint ez „nem az első eset,amikor a III. kerületieket károsítja meg a kormányzat rossz gazdaságpolitikája.”
Magyarok milliói kezdtek számolgatásba az elmúlt napokban, amióta kiderült, hogy az eddig mesterségesen alacsonyan tartott rezsiköltségek rendszerének vége lesz augusztustól. A környezetünkből valós példákon át mutatjuk be, kiket hogyan érint a rezsicsökkentés felszámolása.
Nagyon fontos különbséget tenni az elmúlt 12 év és az elmúlt 12 hét hazugságai között: Orbán Viktor a post-truth, azaz az igazságon túli, a félrevezetést normává emelő politika globális arca, de a rezsicsökkentés-csökkentéssel és az új katatörvénnyel úgy felültette az egész országot, amiért kormányokat szokott dönteni a nép. Kérdés, felismerik-e az emberek az ígéret megszegését, ha megjön a rezsicsekk.
Azért ijesztgethette először horrorárakkal a kormány a közvéleményt, hogy le tudja velük nyeletni a rezsicsökkentés végét, hiszen egy bizonyos fogyasztás után így is sokkal többet kell fizetni az eddigieknél, így tehát a Fidesz nem tudta teljesíteni, amit a választási kampányban ígért. Pedig már javában dúlt a háború, amikor a Fidesz “szakértői” még azzal büszkélkedtek, hogy a rezsiárak még ilyen körülmények között is megvédhetők. A megszorítások ellenzéséből már a kilencvenes években politikai tőkét kovácsoló Fidesz ezzel egy olyan politikai termékét nyírja ki, amely elég időt adott neki arra, hogy a NER rendszerét bebetonozza.
A miniszter a kormánytagoktól szokatlanul nyílt stílusban beszélt a katáról és a rezsicsökkentésről is.
Mivel az ingatlanok energiafogyasztása ingadozik, előfordulhat, hogy a téli hónapok kilógnak a havi rezsicsökkentési limitből, miközben az éves összfogyasztásuk benne marad az éves limitben.
Rengeteg még a nyitott és tisztázandó kérdés a sokaknak áremelést jelentő új rezsiszabályok körül, de a kormányzat azt ígéri, külön operatív törzs vizsgálja a még rendezendő kérdéseket.
A pénzügyminiszter elárulta azt is, mennyibe kerülnek az idei tűzijáték rakétái.
Váratlan módon nem percekkel éjfél előtt, hanem már reggel megjelent a Magyar Közlöny, benne a rezsicsökkentés eddig megismert formájának végét rendező szabályokkal – igaz, több részletszabályra még várunk. Összegyűjtöttük, mi mindent érdemes tudni az új helyzetről, és mi az, amire még most sem kaptunk választ.
A kormány továbbra is védelmezi a családokat, Brüsszel viszont kicsinálná a magyarokat.
A polgármester kommentálta azt, hogy hétszeresére emelkedik a gáz ára, duplájára az áramé.
„Látjuk, mi felé megyünk, mibe csúszunk bele” – mondta a pénzügyminiszter Tusnádfürdőn.
Az energiahivatal fogja negyedévente meghatározni a „lakossági piaci” rezsidíjakat, egyelőre villany esetében ez kilowattóránként bruttó 70 forint, gáz esetében októberig megajoule-onként 21,4 forint, utána 22 forint. Áram esetében napi 6,9 kWh-nál, gáz esetében napi 4,7 köbméternél lesz a „rezsicsökkentett” és a „piaci” díjszabás határa, ezeket a számokat kell felszorozni annyival, ahány napra az aktuális rezsiszámla szól. A hőszivattyús rendszerekhez igényelhető B GEO és H tarifák változatlanul megmaradnak, és nem számítanak bele a normál fogyasztásba. A társasházak is vehetnek „rezsicsökkentett” áron gázt, minden, az épületben található külön lakás után jár a keret.
