Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A rezsicsökkentés csökkentése miatt várhatóan magasabban lesz az inflációs csúcs – mondta Virág Barnabás jegybanki alelnök a Monetáris Tanács július 26-ai 100 bázispontos alapkamat-emelése után. Eddig a Magyar Nemzeti Bank a 13-16 százalékos sávba várta a csúcsot. Virág Barnabás azt mondta, a jegybank továbbra is arra számít, hogy az inflációs csúcs „az év végéhez közeledve” fog előállni. Ez árnyalatnyi szóhasználatbeli különbséget jelent, eddig őszi inflációs csúcsról volt szó. Az „év végéhez közeledve” akár télen is lehet. Bár később Virág Barnabás őszre várható inflációs csúcsról beszélt.
A jegybank nyers becslései szerint 3 százalékpontot tehet hozzá az inflációhoz a rezsidíjak emelése.
Az inflációnövelő hatás szeptembertől (ekkor érkeznek az első, új díjrendszer alapján kiállított számlák) 2023 augusztusáig tart majd (2023 szeptemberében az egy évvel korábbi bázisban már benne lesz a rezsiemelés).
Itt érdemes megjegyezni, hogy ezek szerint a jegybank azzal számol, hogy a rezsidíjak az új szinten maradnak. Ám ez korántsem biztos, a magasabb, „piaci” sávban érvényes díjakról negyedévente dönt az energiahivatal. Így a következő egy évben lehetnek még díjemelések – és persze díjcsökkentések, de utóbbiak valószínűsége elhanyagolható.
Az éves inflációs rátát továbbra ezzel együtt is 13-14 százalék közé várja az MNB.
A 100 bázispontos emelésről Virág Barnabás azt mondta, a világban a kétszámjegyű alapkamatok szintje új közeget testesít meg, a Monetáris Tanács szerint ezt használni kell, ezzel – mármint az alapkamat 10 százalék fölé emelésével – is üzenetet akartak küldeni. Az alelnök ismét leszögezte, hogy a jegybank folytatja a határozott szigorítási, kamatemelési ciklust, amíg el nem érkezik az inflációs csúcs. Tehát a jelenlegi várakozások szerint őszig, koratélig.
