A hét legnagyobb horderejű gazdasági eseménye kedden jött el, amikor rendkívüli ülésükön az Európai Unió energiaügyi miniszterei elfogadták a 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentés tervéről szóló javaslatot. A vésztervre azért van szükség, mert Oroszország egyre kevesebb gázt szállít a kontinensre, és félő, hogy előbb-utóbb teljesen elzárják a csapot, szóval érdemes felkészülni a téli hónapokra, és augusztus 1-től fogva takarékoskodni. A terv egyébként annak ellenére, hogy nagyot szólt, elég puha, egyelőre önkéntes, és nincs szó a kötelezővé tételéről, plusz vannak uniós tagállamok, melyek még felmentést is kaphatnak alóla. Magyarország nem ilyen - talán ez is benne volt abban, hogy a tervet egyedüliként mi nem szavaztuk meg.

Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a tiltakozásunkra reagálva azt nyilatkozta, hogy nekünk is szükségünk lehet a szomszédaink segítségére, és azt meg is fogjuk kapni, de cserébe Magyarországnak is ki kell vennie a részét a gázspórolási tervből. Főnöke, Ursula von der Leyen pedig közölte, hogy az energiaválságban közös, uniós szintű megoldások kellenek, mert a magyarhoz hasonló, saját hatáskörben meghozott vészhelyzeti intézkedések, mint a fosszilis tüzelők exportjának betiltása inkább súlyosbítják, mint sem enyhítik a krízist.

Márpedig a krízis egyre súlyosbodik. Oroszország ugyan a karbantartási leállás után újraindította a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken, de már hétfőn közölték, hogy a június óta már amúgy is csökkentett kapacitást még tovább csökkentik. Ezt ismét turbinaproblémákkal magyarázták, amit Európa ismét nem hitt el. Maga a csökkentés ígérete önmagában persze nagyon is hihető volt, és a Gazprom tartotta is magát a szavához, így szerda óta már nem az amúgy is sovány, 40 százalékos kapacitáson működik az említett gázvezeték, hanem csak 20 százalékon.

Akármennyire is elhatárolódik a kifejezéstől, a kormány az adóemelésekkel és -átalakításokkal, a rezsidíjszámítás sávossá tételével és költségvetési kiigazítással már 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást vezetett be. A 2022-es központi költségvetés 56,4 ezer milliárdra várja az ország éves GDP-jét, vagyis GDP-arányosan 3,5 százalékos megszorításról van szó. A központi költségvetés kiadási főösszege 20,2 ezer milliárd forint, így a megszorítás ennek tizede. Az éves hiányt a kormány 3,1 ezer milliárd forintra tervezte, így ekkora összeg elvileg elég az idei hiány- és államadósságcél tartásához. Valószínűleg nem állnak meg itt az idei megszorítások, mert a kormány már további, egészen jelentős összegeket is elcsipegetett innen-onnan - minisztériumok, beruházások költségvetéséből. Lenne is mire fordítani ezeket a felszabadított pénzeket, elemzésünkben írtuk meg, hova lenne érdemes átpakolni az összegeket.

Hogy mit gondol az ötleteinkről Orbán Viktor, az csak a későbbiekben derül ki, az viszont már most ismert, hogy mit gondol az az ország gazdasági kilátásairól és az egyre közelítő recesszió elkerüléséről. Ezekről a miniszterelnök Tusványoson osztotta meg a gondolatait. A nagy port kavart beszédet elsődlegesen a fajelméleti megmondások és a németek gázfogyasztását illető know-howja felől elemezték sokan - lapunk is - , de ebben a cikkünkben alaposan kielemeztük a gazdaságot érintő gondolatfutamokat is. Igen, azt a részt is, mely szerint a recesszió elkerülésének alapkövei között ott van a nemzeti gondolat, érzés és ambíció is.

2009 óta először két számjegyűre emelkedett az alapkamat: a Magyar Nemzeti Bank keddi döntése értelmében az új értéke 10,75 százalék. Csütörtökön aztán, ugyancsak 100 bázispontos emeléssel, az egyhetes betét kamatot is 10,75 százalékra emelte a jegybank. Virág Barnabás alelnök azt mondta, a második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna.

Ide kapcsolódik, hogy összeállt a hvg.hu júliusi bevásárlókosara, forintra ugyanannyiból hoztuk ki a vasárnapi ebédet, mint egy hónappal korábban. A látszat azonban csal: szó sincs arról, hogy megállt volna az infláció. Akkor most mi van? Ez van.

A rezsicsökkentés csökkentése a lakosságot sújtja, az önkormányzatok - és a kisvállalkozások egy része, róluk bővebben nemsokára - viszont a rezsicsökkentés egészéből szorul ki augusztustól. A kisebb településeken emiatt teljes a bizonytalanság, a lapunknak nyilatkozó polgármestereknek fogalma sincs, hogyan fogják kifizetni a megugró költségeket - csak kétségbeesett ötleteik vannak.

A lakossági érdeklődés közben igencsak megszaladt a kályhák, kandallók iránt, az emberek szemlátomást azt gondolják, ha átváltanak fatüzeléses fűtésre, akkor kisebb kiadásokkal megúszhatják a közelgő telet. A gáztűzhelyek iránti érdeklődés is megnőtt, ezek beszerelésével sokan az áramfogyasztásukat akarhatják visszafogni.

Az olajról még nem esett szó, és bár ne is kéne róla beszélni. De sajnos kell, mert a Mol a most már tényleg halaszthatatlanná vált karbantartás miatt leállítja a százhalombattai finomítóját. A munkálatokat eredetileg még tavasszal kellett volna elvégezni, de ez nem volt lehetséges, mert az emberek már akkor is úgy tankolták a hatósági áras benzint, mintha nem is ők fizettek volna érte a kutaknak, hanem nekik adtak volna pénzt a kutasok. A Dunai Finomító leállása két hónapig tart majd, szeptembertől jön a lépcsőzetes újraindulás, október végén állhat vissza a normál üzem. Mindeközben most van csúcsán a tankolási szezon, és menetrend szerint épp novemberre fog lecsengeni. A tankolási düh most olyan hőfokon izzik, hogy a Shell augusztus elsejétől ideiglenesen öt magyarországi kútját is bezárja, kettőnél pedig kizárólag vállalati ügyfelek kiszolgálására áll át.

A héten mindenki szenvedett az időjárástól, de legjobban a mezőgazdaság sínylette meg az elképesztő aszályt, több gazdaságban már az uniós vállalásokat sem tudják teljesíteni. A csökkenő terméshozamok miatt korábban az Agrárminisztérium többeknek mentesítést adott a szerződések teljesítése alól. Most már az állattartó gazdák is segítségre szorulnak, de esetükben csak részleges könnyítésről lehet szó, mert a kiégett legelőkre nem lehet vis maior kérelmet benyújtani.

Az aszály - és az energiaárak - miatt 30-40 százalékkal drágulhat a kenyér, de a tavak, folyók kiszáradása konkrétan vízháborúkhoz is vezethet, amint azt a Tarna-mentén az aktivisták és a gazdák összecsapása is megmutatta. A helyzet tényleg komoly, az ELTE meteorológusai szerint fél évszázad legsúlyosabb aszálya lehet az idei.

Olyan sűrűn jönnek a hírek a rekordalacsony vízszintekről az országban, hogy kis túlzással már követni se lehet őket. Az egyik legdrámaibb látványt a Hármas-Körös hozta, ahol a Békésszentandrási duzzasztónál vasárnap rekordalacsony vízállást mértek.

A szomorú, negatív csúcsot illusztrálja a hét képe is, melyet az MTI riportere kedden készített a helyszínen:

A Hármas-Körös a Békésszentandrási duzzasztó alsó felszíni állomásnál 2022. július 26-án.

MTI/Rosta Tibor

Beszélni kell az ingatlanpiacról is, mert a több nagy fordulatról is beszámolhattunk a héten. Kijött a Központi Statisztikai Hivatal első féléves jelentése, ami arról árulkodik, hogy a vonatkozó időszakban valamivel kevesebb lakás épült az országban, ám több építési engedélyt adtak ki. Fontos változás, hogy a magánszemélyek lakásépítéseinek közel másfél éve tartó visszaesése megállt. Budapesten is emelkedett a kiadott engedélyek száma, itt az új, rozsdaövezeti fejlesztéseknek is szerepük van az építési kedv felhorgadásában.

Ha nem az építéseket vagy az építkezési kedvet nézzük, hanem az eladásokat, akkor szintén megbolydult az ingatlanpiac az első félévben: egyre gyorsabban kelnek el a kínált lakások, miközben az áruk egy év leforgása alatt 19-38 százalékponttal emelkedett.

A Balatonon viszont elakadhat egy nagy, de sok vitát is kiváltó projekt. Visszavonta ugyanis a Somogy Megyei Kormányhivatal a balatonaligai partra tervezett Club Aligát érintő beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt, mert az ingatlanfejlesztő nyilatkozatot nyújtott be a hivatalhoz azzal, hogy nem kívánnak élni vele.

Most a rezsicsökkentés lakossági csökkentése a legforróbb téma, de, mint fentebb említettük, augusztustól egy sor mikro- és kisvállalkozás kompletten kiesik a rezsicsökkentésből. Ez az Ingatlan.com szakértője szerint jelentősen lehúzhatja a társasházakban működő lakásirodák, orvosi rendelők és lakáshotelek értékét. Szerinte ezzel a belvárosi lakások értéke visszatérhet a megfizethetőbb ársávba.

Ha már ennyit olvastunk a gazdaságról, hallgassunk is meg róla valamit. Mondjuk a Pénz beszél podcastunk debütáló adását, melyben az inflációról beszélünk Nagy János, az Erste Bank makroelemzője társaságában. Mekkora drágulás jöhet még, és mi vethet véget a pénzromlásnak? Mi a baj a rezsicsökkentés politikájával, és lesz-e új taxisblokád, amikor kivezetik az üzemanyagárstopot? Mások mellett ezeket a kérdéseket jártuk körül.