Jöhet még megszorítás a kormány 2 ezer milliárd forintos csomagja után

A megszorítás szó nem szerepel a kormány szókészletében – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július eleji kormányinfón. Ezzel azt akarta mondani, hogy a kormány nem hajt végre megszorításokat – valójában persze az igazság az, amit szó szerint mondott: a kormány nem használja a megszorítás szót, megszorításokat azonban nagyon is csinál. Már ha megszorítás alatt azt értjük, amit érteni szokás: a kormány a nehéz helyzetbe került költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében adó- és díjemelésekkel igyekszik növelni az állami bevételeket, míg a másik oldalon igyekszik lefaragni a kiadásokat. Ha az állam több pénzt szed be, az a gazdasági szereplők (a lakosságot beleértve) szempontjából megszorítás, hiszen a pénzt az ő zsebükből húzza ki. Szintén megszorítás, ha az állam kevesebbet költ, hiszen így kevesebb támogatás kerül a gazdaságba, illetve az állam megrendelőként kevesebb pénzt ad ki.

• Sorban tálalják fel a fogásokat

A kormány a megszorító csomagot szép komótosan tálalta fel, a megszorítással felérő intézkedéseket szép sorban, hetek alatt jelentették be. Az intézkedéseket egyébként már megszokottnak mondható gyakorlat szerint még jóval az előtt, hogy a részletszabályokat közzétették volna, vagy azok egyáltalán elkészültek volna. Külön ironikus, hogy egyszer bejelentettek egy több száz milliárd forintos megszorítást, az indoklás szerint a rezsicsökkentés megvédése érdekében (a pénz a rezsivédelmi alapba kerül), majd nem sokkal később bejelentették, hogy a rezsicsökkentésnek az eddig ismert formában vége.

Palócz Éva: A kormányzati kommunikáció és a száraz tények között súlyos ellentmondás van

Ha szabad szemmel látjuk, hogy nem őrizték meg a rezsicsökkentést, akkor nem lehet mondani, hogy megőrizték - mondta a hvg360-nak adott interjúban Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Szerinte a Fidesz nagyjából azt csinálta, amit az ellenzék javasolt a kampányban. A kata szigorítását irracionálisnak tartja, szerinte érthetetlen, hogy miért nem emelték a maradók számára az adó összegét.

Mindenesetre összességében pár hét alatt mintegy 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást tettek közhírré. A csomag – egyelőre, lehetnek még bejelentésre váró elemek – így áll össze:

• Kiadáscsökkentések és -zárolások: 600 milliárd forint,
• A rezsicsökkentés csökkentése: 500 milliárd forint,
• Különadók és adóemelések: 900 milliárd forint,
• A kata átalakítása: 50-300 milliárd

A kiadáscsökkentéseket leszámítva a fenti számok csak kormányzati vagy elemzői becslések, a kata esetében pedig mintha a kormány sem tudná, mennyi jöhet be, mivel előreláthatatlan, hogy a katából kiesők melyik kevésbé kedvező (vagyis több állami bevételt generáló) adózási formára térnek át.

• 2 ezer milliárd osztogatásnak és megszorításnak is sok

A kormány egyébként nem csak a megszorítás szót nem ismeri, a felelősséget sem, azt igyekszik minél távolabb tolni magától. Az intézkedések szükségességének indoklásakor a háborúra és az elhibázottnak mondott brüsszeli szankciókra mutogatnak, a nyugdíjak megvédésére (a kata kapcsán) és a rezsicsökkentés megvédésére (a rezsicsökkentést azért kell csökkenteni, hogy meg legyen védve – mert ezek szerint a különadók nem védték meg eléggé).