Izgatottan figyelhetik a dolgozók Európa-szerte, hogy Németországban néhány nagy cégnél kipróbálják a 28 órás munkahetet. Megnéztük, mit jelentene nálunk egy ilyen munkaidő-rövidítés, és egyáltalán lenne-e esély rá. Ön bevállalná? Szavazzon!
A minimálbér-emelésre adott adekvát válasz a munkáltatóktól, hogy papíron csökkentik a munkaidőt. Emiatt növekedhetett olyan nagy mértékben a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma.
Könnyen kikerülhetőnek tűnik a nagyáruházak számára kötelezően előírt létszám felvétele. Úgy fest ugyanis, hogy a multinyúzó csomagban van/lesz(?) olyan lehetőség, aminek alapján pénzzel is meg lehet váltani a létszám bővítését. Ez sem kevés, de mégis olcsóbbnak tűnik, mint akár csak minimálbéren alkalmazni új dolgozókat. A "megoldás" azonban jó pár kérdést is felvet, amikre egyelőre nem lehet tudni a választ.
Igazi dömping van részmunkaidős állásokból az élelmiszerláncoknál, amelyek így próbálják betömni a munkaerőhiány miatti lyukakat.
Bár számos munkaerő-piaci problémára jelenthetne megoldást a távmunka és a munkavállalók részéről is nagy igény lenne rá, ehhez képest a munkáltatók többségénél erre nincs lehetőség. A magyar vezetők még mindig azt gondolják, hogy a dolgozók csak akkor végzik rendesen a munkájukat, ha szem előtt vannak.
Ki ne hallott volna már legalább egy olyan történetet arról, hogy a kisgyerekes anyukát szülés után nem vették vissza a munkahelyére vagy egyáltalán nem kapott munkát, mert gyereke van? Vagy egy kínos és megalázó állásinterjún arról faggatták a leendő női munkavállalót, hogy mikor tervez gyereket vállalni, majd ezután félretették az önéletrajzát, és egy egyedülálló férfit vettek föl helyette? – Egy úttörő közösségi kezdeményezés most véget vethet a hasonló méltatlan szituációknak.
A job sharing elegánsabban hangzik, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, és bizonyos esetekben szerencsésebb megoldás is. Munkakörmegosztásnak lehetne magyarítani, és néhány éve a munka törvénykönyve is lehetőséget nyújt rá. Csak nincs, aki élne vele. Magyarországon a részmunkaidőben dolgozók aránya alig magasabb 6 százaléknál, ráadásul e foglalkoztatási forma megítélése is gyakran előítéletes.
Magyar szemmel nézve szinte elképzelhetetlen, hogy a holland nők már három hónappal a gyermek születése után visszamennek dolgozni. Viszont a többségük részmunkaidős állásba tér vissza, továbbá rengeteg extra szabadság jár a gyermeket nevelő holland szülőknek. Arról nem is beszélve, hogy az állam jól felszerelt bölcsődékben biztosít helyet minden holland gyereknek. – Pontokba szedtük, és összehasonlítottuk a magyar és a holland gyermekvállalási, illetve gyereknevelési gyakorlatot.
Nem tüzet kell oltani, amikor már nyugdíjas lesz valaki, hanem munkát kell adni neki, amíg fiatal. Ehhez bölcsőde kell, részmunkaidő, és az is, hogy mindenki tisztában legyen jó korán azzal: mennyi pénzt tett félre, amiből ki tudja kalkulálni, mennyi nyugdíjra számíthat. A hollandok, svédek tudják a titkot, csak le kellene másolnunk. Néhány lépést mi is megtettünk.
Magyarországon hároméves a szülési szabadság, ha a nő korábban vissza szeretne menni dolgozni, annak komoly akadályai vannak. A munkaerőpiac sincs erre felkészülve, de a korai munkába állást a társadalom sem nézi jó szemmel. A legtöbb európai országban hetekben mérik a gyest, sokkal több a bölcsődei hely és nagyobb arányú a részmunkaidős foglalkoztatás. Ott a legboldogabbak a gyerekek, ahol az anya maga dönthet a munkába állása idejéről.
