EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Megállapodott a szakszervezet a munkaadókkal: 28 órás munkahetet vezetnek be több német cégnél. A munkaidő ilyen mértékű lerövidítése hamarosan akár egész Németországban elterjedhet, Európa legtöbb más országában viszont még a szakszervezetek szerint is működésképtelen volna ez a modell. Az egyelőre nem valószínű, hogy Magyarországon is 28 órás munkaidőre állnának át tömegek.
Pontosan miről is szól a megállapodás?
A médiában néhol már úgy terjed a hír, mintha egész Németország átállna a 28 órás munkahétre, de ez nem igaz. A rövidített munkaidő nem kötelező, csupán lehetőség. Azok választhatják, akik a gyerekük, idős vagy beteg rokonuk gondozásával vannak elfoglalva. A munkaadói oldal pedig abba már nem ment bele, hogy a 28 órára ugyanannyi pénzt fizessenek, mint a teljes munkaidőre. A szakszervezet azt a kompromisszumot is vállalta, hogy aki ezt megengedi, annak a munkaidejét a mostani 35-ről 40 órásra növelheti a cég.
Az egyezség egyébként sem országos, csupán Baden-Württembergben, azoknál a cégeknél él, ahol az IG Metall szakszervezet képviseli a dolgozókat. De ezt sem szabad lebecsülni: a stuttgarti központú tartomány gyakran a munkaügyi újítások tesztterepe, ha ott sikeres lesz az ötlet, akkor az ország többi részén is átvehetik. Az IG Metall pedig a legfontosabb német cégek közül soknak a dolgozóit képviseli – a BMW, a Daimler, a Ford, a Volkswagen vagy épp a Bosch is ott van a listáján.
Működhet-e nálunk?
A német megállapodás után gazdasági elemzők, munkaadók és szakszervezetek is azon kezdtek el gondolkozni: van-e racionalitása egy ilyen ötletnek Európa más országaiban. A legtöbben abban egyetértenek, a német gazdaság különösen jó állapotban van ahhoz, hogy ezt a lépést megengedje magának, de máshol tömegesen azért nem kell 28 órás munkahétre készülni. Magyarországon a cégeknek az sem tetszett, hogy eggyel több plusz pihenőnapot vezetett be a kormány a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításával: Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára úgy számolt, hogy 20-25 milliárd forint eshet ki a gazdaságból.
A német gazdaság kétségtelenül Európa legerősebbje, a tavalyi növekedése hat éve a legnagyobb volt, miközben gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, a 3,6 százalékos munkanélküliségnél az egész EU-ban egyedül Csehországban mértek alacsonyabbat, a képzett dolgozók pedig gyakorlatilag azonnal találnak új állást, ha elvesztik a munkahelyüket. Ezen a ponton pedig mi is felkaphatjuk a fejünket: a magyar munkanélküliség alig magasabb a németnél, a képzett munkaerő hiányára pedig ugyanígy panaszkodnak a cégek. Csakhogy egyfelől nálunk a közmunka alaposan kozmetikázza a számokat, másrészt a németeknél elég magas az életszínvonal ahhoz, hogy sokan megengedhessék maguknak a kevesebb munkáért kapott kevesebb fizetést.
Túry Gergely
Nem véletlen, hogy Magyarországon épp a kereskedelemben hirdetnek egyre több részmunkaidős állást, igaz, ezt gyakran a kényszer szülte – volt már, hogy háromórás munkaidőre is felvettek volna dolgozót. Ebben a szektorban hasonlít a leginkább a helyzet ahhoz, ami miatt most a német szakszervezetek ki tudták harcolni a munkaidő-csökkentést: a cégek ölik egymást a dolgozókért, a fizetések egyre nőnek, így már elég magasak ahhoz, hogy egy részmunkaidő is jól fizessen, valamint nagy a munkaerőhiány. És az sem árt, ha van egy erős szakszervezet, amely látványos sztrájkokat tud szervezni, ahogy nálunk is a Tesco-dolgozók munkabeszüntetése után kezdtek egymásra ígérni az üzletláncok.
| Nincs pénz a rövid munkaidőre |
Azt a gyakorlatban is láthatjuk: a lehetőség, hogy valaki ne 28, hanem 20 vagy 30 órát dolgozzon hetente, nem lett nagyon népszerű nálunk. A német nőknek például 46,4 százaléka részmunkaidőben dolgozik, eközben Magyarországon 5,4 százalékos az arány, a férfiak körében pedig majdnem négyszeres a különbség. Németországban még a gyermektelen nők negyede is a részmunkaidőt választotta, a két vagy több gyermeket nevelőknek pedig a háromnegyede 8 óránál kevesebbet dolgozik naponta. A magyar nők adatát is csak a nagycsaládosok 12 százalékos adata húzza fel, a legfeljebb két gyereket nevelők körében 5 százalék körüli a részmunkaidősök aránya.
|
A cégnek is jó lehet, ha kevesebbet kell dolgozni
Jobb helyeken azt alapvetésként kezelik, hogy a kipihent munkavállaló tud igazán hatékonyan dolgozni, de statisztikák is igazolják, hogy nem éri meg túlhajszolni a dolgozókat. Az OECD szerint például egész Európában a németek, a dánok és a norvégok dolgozzák a legkevesebbet, a legtöbbet pedig a görögök, az oroszok és a lengyelek. (A magyar érték ezen a listán szinte pontosan megegyezik az OECD-átlaggal.) Amikor pedig 2012-ben a királynő trónra lépésének évfordulója miatt a britek kaptak egy extra szabadnapot, egy pénzügyminisztériumi modell szerint még dobhatott is az ország GDP-jén, hogy kevesebbet kellett dolgozni. De mindebből látszik az is: a gazdag országok polgárai engedhetik meg maguknak, hogy kevesebb munkát, és így ne teljes fizetést kapjanak.
Sokan kísérleteznek céges szinten is, ahogy ezt a HVG korábban részletesen bemutatta. De tulajdonképpen a 40 órás munkahét is egy ilyen kísérlet eredménye volt: Henry Ford azért vezette be a gyáraiban ezt, mert óriásit ugrott a termelékenység ott, ahol a napi műszakot 9-ről 8 órásra csökkentette. Manapság is próbálkoznak a cégvezetők, Carlos Slim Helú, aki a Forbes szerint a világ hatodik leggazdagabb embere, például heti 30 órás munkaidőt kínál azoknak a dolgozóinak, akik vállalják, hogy nem kérik a korkedvezményes nyugdíjat. De jó eredmény született annál a svéd autószerviznél is, ahol mindenkit napi hat órában foglalkoztatnak: kevesebb lett a betegszabadság, és a cég profitja is megugrott. A télen pedig az Opel új tulajdonosa jelentette be: csökkenti a munkaidőt, hogy kevesebb dolgozót kelljen elküldenie.
