#sajátos nevelési igényű gyerekek
Nem csak tanárhiány van: hiányzik a rendszerből 14 ezer segítő is
Hiányukat elsősorban a tanulási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű gyerekek érzik meg.
Kimondta az Alkotmánybíróság, hogy rendezni kell a sajátos nevelési igényű gyerekek beiskolázását
Az Ab már februárban úgy határozott, hogy a gyermeket megilleti a jog, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg, amikor iskolaérettnek tekinthető.
Éppen azokra sújt le a köznevelési törvény, akiknek segítség járna
Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, közülük eddig sokan szakértői engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják. A pedagógiai szakszolgálatoknak eközben több tízezer gyereket kell feleslegesen megvizsgálniuk, így viszont nincs idejük az SNI-sek felméréseire és terápiáira.
Egyre több az SNI-s diák, miközben gyógypedagógusból egyre kevesebb van
Idén 2,3 ezerrel több gyereket diagnosztizáltak SNI-vel, mint egy évvel korábban.
Jogszerűtlenül rakták ki az sni-s gyerekeket az iskolájukból
Tavaly áprilisban rendkívüli szülői értekezleten jelentették be a XV. kerületi Neptun Általános Iskolában járó gyerekek szüleinek, hogy az intézmény jogutód nélkül megszűnik. Az eseményen az hangzott el, hogy az iskolát az alacsony kihasználtság miatt nem éri meg működtetni.
Ombudsman: terápia nélkül marad sok autista gyermek
Nem kapja meg a szükséges terápiát az autizmussal és különféle nevelési problémákkal küzdő diákok jó része. Kevés a szakember, emellett az iskolák és óvodák egy része nincs felkészülve a különleges bánásmódot igénylő gyerekek szakszerű ellátására. A szakvéleményekkel is baj van, mert gyakran sablonosak és pontatlanok – derül ki az alapjogi biztos vizsgálatának eredményeiből. Székely László a hiányosságok pótlását kérte a Kliktől és az emberi erőforrások miniszterétől – írja a Magyar Nemzet.
„Messiásként várnak” – kapósak az autizmushoz értő diplomások
Már az iskolapadból leigazolták azokat a friss diplomásokat, akik Magyarországon először végeztek autizmus pedagógiája szakirányon. Nemcsak speciálisan képzettek, de lelkesek is, van, akit a személyes érintettség, mást az vonzott a pályára, hogy óriási lemaradásunk miatt itt aztán akad kihívás. Lesz dolguk: évtizedes problémát jelentenek az autistákat csípőből visszautasító oktatási intézmények, a hozzá nem értő pedagógusok és a többség generálisan elutasító hozzáállása.
Vasárnap újra Rehab Critical Mass
A felvonulás a fogyatékossággal élők – mozgásukban, látásukban, hallásukban, beszédükben vagy mentálisan akadályozott emberek - társadalmi kirekesztésére hívja fel a figyelmet.
DK: a kormány magára hagyta a fogyatékos gyerekeket
A pedagógiai szakszolgálatok átszervezése is teljes káoszba torkollott. Számos bölcsődében, óvodában és iskolában szeptember 1-től megszűnt a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése. Több iskolapszichológust, gyógypedagógust, szociális munkást és gondozót kell munkába állítani, az iskolarendőrökre pedig semmi szükség - áll abban a közleményben, melyet a Demokratikus Koalíció alelnöke, Niedermüllet Péter jegyez.
Országos vizsgálat indul a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetéről
Aáry-Tamás Lajos ombudsman azzal indokolta a vizsgélat indítását, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik az ilyen gyermekek száma.