szerző:
Serdült Viktória

Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, közülük eddig sokan szakértői engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják. A pedagógiai szakszolgálatoknak eközben több tízezer gyereket kell feleslegesen megvizsgálniuk, így viszont nincs idejük az SNI-sek felméréseire és terápiáira.

Olivér hat és fél éves, mosolygós, közvetlen kisfiú. Édesanyja szerint, ha megnyílik, igazi társasági lény, de ezzel csak nagyon kevés embert tüntet ki. Ennek oka, hogy Olivér Magyarország egyetlen Nicolaides–Baraitser-szindrómával diagnosztizált gyermeke, ami azt jelenti, hogy a megszokottnál jóval lassabban fejlődik. Jövőre mégis iskolába kell mennie, mint több ezer más sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermeknek.

Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amivel egy csapásra megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Ez alapján, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie, noha még az ombudsman szerint sem kellene ennek feltétlenül így lennie.

©

A Magyar Közlönyben novemberben megjelent kormányrendeletből az is kiderült, hogy az esetleges egyéves halasztásról a jövőben már nem a szülők és az óvoda vezetői döntenek, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmeket. A rendelet egy kiskaput is hagyott: ha a szülők elmennek a pedagógiai szakszolgálathoz, az ő véleményük alapján az OH külön vizsgálat nélkül engedélyezni fogja, hogy a gyermek még egy évet maradjon az óvodában. Az már csak egy Szél Bernadettnek küldött parlamenti válaszból derült ki, hogy a korábbi állításokkal szemben ez a kiskapu nem január 31-ig, hanem csak a tavalyi év utolsó napjáig volt nyitva.

A változtatás hatalmas káoszt és rengeteg álmatlan éjszakát hozott az érintetteknek, sokan már ősszel megrohanták a területileg illetékes szakszolgálatokat a felmentésért – már ahol ezt megtehették. Információink szerint a szakszolgálatok több vidéki településen is elutasították a vizsgálatok elvégzését, a legtöbb helyen azért, mert számukra sem volt egyértelmű, meddig terjed a hatáskörük.

 A törvényből ráadásul egy nagyon fontos dolog kimaradt:

míg korábban a sajátos nevelési igényű gyerekek plusz egy évet maradhattak az óvodában, most ez a módosításban nem szerepel.

Azt az érintettek egyelőre találgatják, hogy ez milyen következményekkel jár majd. Beszéltünk olyan szülőkkel is, akik elmondták, hogy hiába szaladgáltak az óvodák, a szakszolgálatok és a hivatalok között, naponta mást mondtak nekik arról, hogy mi a teendőjük. Volt, aki egyik héten még úgy tudta, nem kell a szakszolgálathoz fordulni, és az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégis.

Azt, hogy egyáltalán nem elenyésző problémáról van szó, jól mutatják a Központi Statisztikai Hivatal számai is: 2018-ban 89 052 SNI-s gyereket tartottak nyilván az országban, közülük 9862-en járnak óvodába, míg 55 335-en általános iskolába. Ehhez hozzá jön az a 2,3 ezer gyerek, akit az Emmi által a Népszavának küldött adatok szerint 2019-ben diagnosztizáltak. Ráadásul a lap szerint az őket fejlesztő segítő szakemberek száma folyamatosan csökken.

Két év a világot jelentheti

Az SNI-sek számára eddig nagy könnyítés volt, hogy szakértői engedéllyel nem egy, hanem akár két plusz évet is maradhattak óvodában. A szülők ugyanis sokszor csak évek kitartó keresése után találnak olyan óvodát, ahol jól érzi magát és megfelelően fejlődik a gyerek. Ez fontos, hiszen a két extra év alatt néhány ovis olyan mértékben fejlődik, hogy azután nem kell szegregált iskolába mennie.

Ennek a segítségnek lehet sokak számára vége. A hat és fél éves Olivér édesanyja például már minden követ megmozgatott, most mégis úgy tűnik, hogy vele foglalkozó szakemberek határozott véleménye ellenére kisfiának szeptemberben iskolába kell mennie.

A kisfiú 2013. július 22-én született, tehát tavaly nyáron betöltötte a hatéves kort, diagnózisát azonban csak négy hónappal ezelőtt kapta meg. „A világon mindössze 75 Nicolaides–Baraitser-szindrómás beteget ismernek, de még így is elég széles spektruma van a tüneteknek – mesélte a hvg.hu-nak az édesanya, Ádám Beáta.

A család csak tavaly talált egy olyan speciális szegregált óvodát, ahol a kisfiú jól érzi magát, és mivel az összes orvosa, a genetikusa, óvónője és gyógypedagógusa a maradás mellett voksolt, nem is aggódtak különösebben. Egészen novemberig, amikor a gyógypedagógus szólt, hogy nagy baj van.

„Számára is csak akkor derült ki, hogy az új törvény szerint Olivér nem maradhat még egy évet az óvodában, mint korábban gondoltuk. Pedig mindössze 14 kilogramm, és még a fogváltása sem kezdődött meg. Sajnos, hiába adjuk be a kérelmet, sok jóval nem biztatnak, hiszen tényleg betölti a hétéves kort, pedig még a szakértők is bíztak benne, hogy nyolcéves koráig maradhat" – mondta Ádám Beáta.

Hasonló helyzetbe került Katalin, akinek fia koraszülöttként, 2013 júniusában jött a világra.

„A születési időpontja miatt már tavaly tanköteles lett volna, de nem aggódtunk, mert a jelenlegi óvoda is úgy vette át, hogy még két évig biztosan oda járhat" – mesélte kálváriáját az édesanya, aki az előírtak szerint tavaly júniusban el is vitte kisfiát a szakértői bizottsághoz. Ott megállapították, hogy jelentős lemaradása miatt nem iskolaérett, szegregált nevelésre van szüksége. A következő felülvizsgálat időpontját is meghatározták, mely csak a 2020/21-es nevelési évben lenne esedékes.

©

Amikor azonban néhány hét múlva bejelentették a törvénymódosítást, a család számára hónapokig tartó versenyfutás kezdődött. Mivel először nemcsak nekik, hanem az óvodának sem volt egyértelmű, mi a teendő, a szülők kérvényezték az újabb felülvizsgálatot. Ezt viszont azzal utasította el a szakszolgálat, hogy az előző óta még nem telt el a jogszabályban előírt fél év.

„Háromszor kellett óvodát váltanunk, pedig egy autista gyerek számára minden váltás nehéz. Itt nagyon jól érzi magát, fantasztikus szakemberek foglalkoznak vele, valósággal megnyílt. Mivel fejlettségi szintjében két év lemaradásban van, az sem kizárt, hogy ha maradhatna még egy évet, akár integrált intézménybe is járhatna. Ha azonban mennie kell, csak kis létszámú, szegregált osztályba teheti – mondta az édesanya.

A káoszt jól mutatja, hogy a szülőknek hetekig kell a különböző hivatalok között ingázniuk.

„Hónapokig fogalmunk sem volt mi lesz, előfordult, hogy napokig nem aludtam az idegességtől.

Dühítő, hogy éppen azokat hozzák nehéz helyzetbe, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre” – tette hozzá.

Jó lesz nekik az iskolában is

Az érintett, sok esetben névtelenséget kérő szülők a hvg.hu-nak azt mondták, hónapok óta teljes bizonytalanságban élnek. Vidéki településeken sokan eleve hiába akartak gyorsan elmenni a szakszolgálathoz, ott már nem vállalták a gyermek vizsgálatát, hanem egyből az Oktatási Hivatalhoz küldték őket. Egyelőre azt sem tudni, hogy az OH milyen szempontok alapján dönt majd a gyermek iskolaérettségéről, ami egy sajátos nevelési igényű óvodás esetében különösen fontos. Az érintettek nem kételkednek benne, hogy jóindulattal állnak majd az esetekhez, de a törvény előírásaival szemben nemcsak a szülők, hanem a hivatali dolgozók is tehetetlenek.

©

Az OH honlapján található tájékoztató mindenesetre azt ígéri, hogy figyelembe fogják venni az óvodapedagógusok és a szülők véleményét, és ha szükséges, szakértői vizsgálatot is elrendelnek. Kérdéses azonban, hogy mit kezdenek majd a hirtelen rájuk zúduló, akár több tízezer kérelemmel, hiszen most a gyerekek harmada nem három, hanem négy évet jár óvodába. Arról nem is beszélve, hogy még ha tovább is küldik az esetek egy részét a pedagógiai szakszolgálatokhoz, elég lesz-e minden vélemény elkészítéséhez a beiskolázásig hátralévő néhány hónap.

Az OH lapunknak küldött válaszában azt írta, a változás a korábbiakhoz képest csak annyi, hogy az intézményvezető saját hatáskörben már nem hozhat ilyen döntéseket, de ha azt a szakértői bizottság javasolja, akkor engedélyezni fogják, hogy a gyerek tovább maradjon. Azt is hozzátették:

azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik szeptemberben megkezdik tankötelezettségüket, az iskolában megkapják a sikeres előmenetelükhöz szükséges fejlesztéseket.

Elmaradt felmérések, csúszó terápiák

Az iskolaérettségi vizsgálatok változásairól rengeteg panasz érkezik a Szülői Hang közösséghez is. Miklós György alapító a hvg.hu-nak azt mondta: remélik ugyan, hogy a OH-nál kedvező döntések születnek, de akkor is bántó és megalázó a szülők számára, hogy ki vannak szolgáltatva a hivatali önkénynek, hiszen az elbírálás kritériumairól nem lehet tudni semmit.

A szülők helyzetét nehezíti, hogy az óvodák sem egységesen állnak a változáshoz: van, ahol készségesen segítenek, és adnak írásos véleményt is az Oktatási Hivatalhoz beküldött kérelemhez, máshol viszont nem, legfeljebb a gyermek fejlődési naplójának másolatát adják át – tette hozzá. Pedig nagy szükség lehet az írásos véleményre is, hiszen egy óvodapedagógus sokkal szakszerűbben és egyértelműbben meg tudná fogalmazni a további egy év óvodára vonatkozó javaslatot. Külön érdekes, hogy a szülői panaszok szerint több helyen is azt mondják, felsőbb utasításra nem adnak írásos véleményt.

A Szülői Hang honlapján ezért nemcsak egy segédletet tett közzé a kérvények kitöltéséhez, hanem egy kérdőívet is, amin keresztül bárki elmondhatja tapasztalatait az OH konkrét döntéseiről, ezeknek az eredményeit pedig nyilvánosságra is fogják hozni.

Azzal Miklós György is egyetért, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket duplán sújtja az új rendszer. Az érintett szülők szerint alapvető lett volna, hogy a koraszülöttek esetében az iskolaérettségnél a korrigált születési dátumból indulnak ki. De még ha kedvező döntéseket hoznak, Miklós György szerint akkor is hátrány éri az SNI-seket.

„A pedagógiai szakszolgálatok eleve túl voltak terhelve, sokszor többhetes vagy hónapos várakozási idők voltak. Korábban csak a vitás, problémás esetekben kellett a szakszolgálatoknak iskolaérettségi vizsgálatot készíteni, most ehhez képest akár több tízezer gyereket is meg kell nézniük feleslegesen, hiszen ezekben az esetekben az óvoda a szülővel együtt pontosan tudja, hogy iskolaérett-e a gyerek.”

Csak egy adat a pedagógiai szakszolgálatok túlterheltségére:

az Emmi adatai a 2018/2019-es év során félmillió gyermeket láttak el.

Miklós szerint mindennek az a következménye, hogy a szakszolgálatok az iskolaérettségi vizsgálatok kedvéért háttérbe szorítják az egyéb feladatokat: felmérések, terápiák maradnak el vagy csúsznak későbbre, és mindez az SNI-s, BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő – a szerk.) gyerekeket sújtja leginkább” – tette hozzá.

Kiegészítés: Cikkünk megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkhoz eljuttatott közleményében azt írta: sem a kormányrendelet megjelenése óta, sem azelőtt nincs káosz az iskolaérettségi vizsgálatoknál.

„Jelenleg 200 szakértői bizottság dolgozik azon, hogy valamennyi szakértői vélemény elkészüljön január 31-ig” – közölték.

Adataik szerint szó sincs több tízezer esetről, a mai napig kicsit több mint ezer kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz, a szakértői bizottságok részvételének pedig pontosan az az oka, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára minden esetben az optimális megoldást biztosítsák. Nincsenek felesleges vizsgálatok és a független szakértői bizottságok objektív szakmai véleményt tudnak hozni - írták.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ön meg tudna élni napi ezer forintból? A dolgozók ötöde ennyit sem keres a világban

Ön meg tudna élni napi ezer forintból? A dolgozók ötöde ennyit sem keres a világban

Drágul a Mészáros-féle BMW-s munka

Drágul a Mészáros-féle BMW-s munka

Simonka György támogatókat toboroz, készül Orbán Viktorhoz

Simonka György támogatókat toboroz, készül Orbán Viktorhoz

1,3 millió forint jut az SMA-beteg kisfiúhoz Michelisz Norbert sisakjának árverése után

1,3 millió forint jut az SMA-beteg kisfiúhoz Michelisz Norbert sisakjának árverése után

Rubint Réka: „Tapintatosabban kellett volna”

Rubint Réka: „Tapintatosabban kellett volna”

Előadás közben egy nyest zuhant a nézők közé a miskolci színházban

Előadás közben egy nyest zuhant a nézők közé a miskolci színházban