Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Ab már februárban úgy határozott, hogy a gyermeket megilleti a jog, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg, amikor iskolaérettnek tekinthető.

Mulasztott az országgyűlés, mert amikor 6 éves kortól kötelezővé tette az iskolába járást, és ez alól csak további egy évre tette lehetővé a felmentést, nem foglalkozott a fogyatékosságuk miatt különös elbírálásra szoruló gyerekekkel. Az erről szóló törvénymódosítást június 30-ig el kell fogadni – mondja ki a négy különvéleménnyel elfogadott Ab-határozat.

Egy érintett szülő adott be panaszt, akinek sajátos nevelési igényű, 7. életévét 2020-ban betöltött gyermeke egy korábbi szakvélemény alapján még a mostani, 2020–2021-es tanévben is óvodás maradhatott volna, de ezt a 2020-tól érvényes törvénymódosítás megakadályozta. Sajátos nevelési igényűnek a törvény a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyerekeket nevezi.

A kérdéssel korábban bővebben is foglalkoztunk a hvg.hu-n:

Éppen azokra sújt le a köznevelési törvény, akiknek segítség járna

Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, közülük eddig sokan szakértői engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják.

Az Ab már egy idén februári határozatában hangsúlyozta: a gyermeket nem kötelezettségként terheli, hogy hatéves korában megkezdje általános iskolai tanulmányait, hanem éppen ellenkezőleg, az a jog illeti meg, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg, amikor iskolaérettnek tekinthető”.

Ezért, bár a vonatkozó törvényhelyet nem semmisítették meg, tehát a panaszt elutasították, mert az az Ab szerint a gyerekek többségét illetően alkotmányos, a fogyatékos gyerekekre vonatkozólag viszont mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapítottak meg. Nekik többletgaranciát kell nyújtani. Ezért írta elő új szabály megalkotását a testület. Ennek az a célja, hogy „az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai nevelés során megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, amely esélyt ad nekik arra, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék”.

Épp most van az országgyűlés előtt egy köznevelési törvénymódosítás – a hó végén várható róla döntés –, amely egyebek közt az említett idei alkotmánybírósági határozat végrehajtását szolgálja: kimondja, hogy a beiskolázás halasztását a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezheti, ha a szülő ezt nem tette meg. Ehhez a ponthoz adott be Szél Bernadett független képviselő egy olyan módosító indítványt, amely szerinte megfelelne a ma közzétett újabb Ab-határozat szellemének: az óvodában tartás „sajátos nevelési igényű gyermek esetében a szakértői bizottság javaslatára további egy évvel meghosszabbítható”. Ezt azonban a kulturális bizottság elutasította, tehát a plenáris ülésen nem szavaznak róla.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!