Az Ab már februárban úgy határozott, hogy a gyermeket megilleti a jog, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg, amikor iskolaérettnek tekinthető.
Mulasztott az országgyűlés, mert amikor 6 éves kortól kötelezővé tette az iskolába járást, és ez alól csak további egy évre tette lehetővé a felmentést, nem foglalkozott a fogyatékosságuk miatt különös elbírálásra szoruló gyerekekkel. Az erről szóló törvénymódosítást június 30-ig el kell fogadni – mondja ki a négy különvéleménnyel elfogadott Ab-határozat.
Egy érintett szülő adott be panaszt, akinek sajátos nevelési igényű, 7. életévét 2020-ban betöltött gyermeke egy korábbi szakvélemény alapján még a mostani, 2020–2021-es tanévben is óvodás maradhatott volna, de ezt a 2020-tól érvényes törvénymódosítás megakadályozta. Sajátos nevelési igényűnek a törvény a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyerekeket nevezi.
A kérdéssel korábban bővebben is foglalkoztunk a hvg.hu-n:
Éppen azokra sújt le a köznevelési törvény, akiknek segítség járna
Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, közülük eddig sokan szakértői engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják.
Az Ab már egy idén februári határozatában hangsúlyozta: a gyermeket nem kötelezettségként terheli, hogy hatéves korában megkezdje általános iskolai tanulmányait, hanem éppen ellenkezőleg, az a jog illeti meg, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg, amikor iskolaérettnek tekinthető”.
Ezért, bár a vonatkozó törvényhelyet nem semmisítették meg, tehát a panaszt elutasították, mert az az Ab szerint a gyerekek többségét illetően alkotmányos, a fogyatékos gyerekekre vonatkozólag viszont mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapítottak meg. Nekik többletgaranciát kell nyújtani. Ezért írta elő új szabály megalkotását a testület. Ennek az a célja, hogy „az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai nevelés során megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, amely esélyt ad nekik arra, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék”.
Épp most van az országgyűlés előtt egy köznevelési törvénymódosítás – a hó végén várható róla döntés –, amely egyebek közt az említett idei alkotmánybírósági határozat végrehajtását szolgálja: kimondja, hogy a beiskolázás halasztását a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezheti, ha a szülő ezt nem tette meg. Ehhez a ponthoz adott be Szél Bernadett független képviselő egy olyan módosító indítványt, amely szerinte megfelelne a ma közzétett újabb Ab-határozat szellemének: az óvodában tartás „sajátos nevelési igényű gyermek esetében a szakértői bizottság javaslatára további egy évvel meghosszabbítható”. Ezt azonban a kulturális bizottság elutasította, tehát a plenáris ülésen nem szavaznak róla.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
