A sarkkörön, a globális felmelegedés epicentrumában zajló tudományos munkát dokumentálja Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című kiállítása a Capa Központban.
Természetfelettinek tűnik, de van racionális magyarázat a sarkvidéki égbolton minap felbukkant, rejtélyes fényes spirálokra.
Megdöbbentő eredményre jutottak amerikai kutatók, amikor az északi-sarki tengeri jéggel kapcsolatban végeztek friss számításokat.
Egy út több mint 5 és félmillió forintba kerül, de néhány év alatt még így is 40 százalékkal nőtt az Antarktiszra utazó turisták száma. Sokan azért mennek az érintetlennek hitt sarkvidékre, mert exkluzivitásra és magányra vágynak, miközben a jéghegyek mögött, egymás takarásában várják sorukat az újabb és újabb hajók. Milyen protokollja van egy partraszállásnak, és miért veszélyezteti ez a környezetet? Vendégszerzőnk egy kutatóexpedícióval járt a hatodik kontinensen.
Először bukkantak a naptejekben is előforduló vegyi anyagokra a sarkvidéki hóban a kutatók, ugyanakkor ennek lehet pozitív hatása is.
Nem egyszerű a sürgősségi ellátás a sarkvidéken vagy az űrben. Mi történik az Antarktiszon egy rákos beteggel? Miért életveszélyes beadni egy életmentő injekciót az űrben, és lovaglóülésben vagy medveöleléssel célszerűbb próbálkozni újraélesztésnél?
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen állapotban vannak a sarki jégtáblák alján növő algák. Az eredmény duplán meglepte őket.
Két-három éves korában pusztulhatott el az a medve, amelynek maradványait tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örök fagy.
Az új kábel akár 30 százalékkal is csökkentheti az adatátvitel idejét Frankfurt és Tokió között.
Belize-ben fogtak ki egy olyan, nagyjából 3 méter hosszú cápát a kutatók, ami az ottani halakhoz képest különösen lassan mozgott.
Lassan eltűnnek a hűvös, nyirkos éjszakák is, a jelenség pedig hozzájárul az erdőtüzek gyakoribbá válásához is.
A visszaeső bűnelkövetőket sújtanák szigorúbb büntetéssel.
Százmilliárdos nagyságrendű összeggel szállnának be a németek az oroszok sarkvidéki cseppfolyós földgáz projektjébe, miközben a mostani áradásokért jó eséllyel a klímaváltozás a felelős.
Vélhetően a sarkvidéki jég olvadása miatt nem indultak éves vádorútjukra a grönlandi bálnák pár éve. Kanadai kutatók szerint az egyik populáció a 2018–2019-es szezonban nem tette meg szokásos 6000 kilométeres körútját.
