Távozik a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületéből Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Erről levélben tájékoztatta Schmidt Máriát, a Józsefvárosban épülő új emlékközpont vezetőjét - olvasható a nol.hu-n.
György Péter esztéta és Deák istván történészprofesszor sem vállalta, hogy részt vegyen a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásában – írja a Nol.hu.
Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
A gazdaság primátusáról beszélt Schmidt Mária a Nyugaton a helyzet változóban című kötet szerzője, és hozzátette: a politikusok a gazdasági érdekcsoportok kiszolgálói lettek.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Fürjes Balázs kormánybiztos a helyi magyar közösség képviselőinek ismertette szerda este a tel-avivi nagyköveti rezidencián az új józsefvárosi holokauszt-emlékhely terveit.
A dalai láma szerint a 20. század a vérontás és az erőszak százada volt. Az új generációnak azon kellene fáradoznia, hogy a 21. század a béke évszázada legyen. Egy prágai rendezvényen beszélt Tibet egyházi és politikai vezetője.
Lánczi András jobboldali konzervatív politológus múlt heti publicisztikája ellen szólal fel Schimdt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója egy írásában. Schmidt az ellen szólal fel, hogy Lánczi a nők emancipációját bírálta.
Európa nyugati fele elárult és megtagadott bennünket, és ezzel nem tud szembenézni – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerdán Budapesten a Sztálin-világ – A kommunizmus ára című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóbeszédében.
A Fővárosi Cigány Önkormányzat kitüntette azokat, akik a legtöbbet tették a cigányság integrációjáért. Maga a díj egy aranygyűrű, amelybe cigánykereket véstek, és a gyűrűt névre szóló gravírozással kapja a díjazott.
1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján.
Schmidt Mária eligazítja a sajtót. Az élcsapat tagjaként szakmai és ideológiai továbbképzésben részesíti az újságírókat és -olvasókat.
Nem bántotta a magyar munkavállalókat a Mandiner portálon megjelent esszéjében – ezt állította Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója egy hétfői sajtótájékoztatón Budapesten. A főigazgató az őt ért bírálatok miatt vitára hívta hétfőre Mesterházy Attilát, az MSZP frakcióvezetőjét és Jávor Benedeket, az LMP képviselőcsoportjának vezetőjét, de a meghívásra sem szóban, sem írásban nem reagáltak, a helyszínen sem jelentek meg.
A kényelmetlen igazság az, hogy ha a mostani ellenzék hatalomra kerül 2014-ben, tudomásul kell vennie: nincs visszatérés a 2010 előtti gazdasági és szociálpolitikai megoldásokhoz. Nemcsak pénz nincs rá, helytelen is volna.
Bocsánatkérésre szólítja fel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Schmidt Máriát, a Terror Háza igazgatóját – közölte kedden az érdekképviselet.
Az LMP bocsánatkérésre szólítja fel Schmidt Máriát, a Terror Háza igazgatóját, aki "elkényelmesedett, nagyigényű, ellustult és főleg felelősséget vállalni nem akaró" munkavállalóként jellemezte több millió magyar honfitársát a Mandiner blogon megjelent írásában - közölte Scheiring Gábor országgyűlési képviselő szombaton közleményben az MTI-vel.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint csak a kultúra vezetheti ki a Nyugatot jelenlegi nehéz helyzetéből. Schmidt Mária a siófoki Media Hungary tanácskozás keddi nyitó előadásában úgy fogalmazott, hogy elsősorban nem a gazdasági, hanem a kulturális, bizalmi és társadalmi válság hozza nehéz helyzetbe a nyugati társadalmakat.
Miközben befolyásos személyiségek, neves és névtelen emberek a mai Európa egyik legdinamikusabb és legdemokratikusabb országának nevezik a több mint húsz éve újjáegyesített német államot, egy magyar történész, Schmidt Mária nem kevesebbet állított a minap, mint hogy Európa vezető hatalma „kifosztva és elárulva” vergődik a hatvannyolcasok szorításában, s német földön „balliberális szellemi terrorbrigádok” garázdálkodnak, mi több „a magát demokratikusnak tartó Németországban sokkal rosszabb a helyzet a szólásszabadsággal, mint amilyen a kádári Magyarország utolsó évtizedében…” Ilyen sokféle és ennyire eltérő Németország létezik? Mintha nem ugyanarról az országról lenne szó.
Schmidt Mária, az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök főtanácsadói szerepét is betöltő történész az ELTE bölcsészkarán, 1978-ban szerezte meg történelem-német szakos tanári diplomáját. Disszertációját az Osztrák–Magyar Monarchia történetéből írta, kutatási területéül később mégis inkább a XX. századi diktatúrák működését, illetve a magyar zsidóság történetét választotta. Interjú.
Nem értem, mi baj van a médiatörvénnyel, szabad a sajtó, mindent ugyanúgy meg lehet írni, mint korábban. Nem értem azt sem, mi a gond az új alkotmánnyal – mondta a HVG-nek adott interjújában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója, aki az első Orbán-kormány idején főtanácsadói tisztséget is betöltött a miniszterelnök mellett.
Schmidt Máriának tetszett Orbán tusnádfürdői beszéde, de szerinte a kormány az alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban kommunikációs hibák sorát követte el. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Heti Válasznak adott interjút.
