#Sólyom László

Az akadémikustól a plagizálóig: így választ Orbán államfőjelöltet

Orbán Viktor 1995-ben és 2000-ben jobboldali kötődésű, tekintélyes jelöltet keresett köztársasági elnöknek, 2005-ben pedig mind a jobb-, mind a baloldalon távolságtartónak tartott jogászprofesszor, Sólyom László jelölésével mért vereséget a pártpolitikust indító szocialistákra. Öt évvel később aztán maga is egy politikust, a Fidesz korábbi alelnökét, Schmitt Pált javasolta, akit most minden bizonnyal a párt egykori frakcióvezetője követ. Felelevenítettük, milyen szempontok mentén választott államfőt Orbán, amikor a Fidesz állíthatott jelöltet.


Amiért Orbán máshogy választott elnökjelöltet

Nem úszta meg a konfliktusokat Orbán Viktor, amikor a tudományos elit köréből választott államfőjelöltet. Sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László nem kímélte az őket köztársasági elnökké választó Fideszt, több törvényjavaslatukat is megtorpedózták. Orbánnak különösen a pártonkívüliségére és függetlenségére büszke Sólyommal volt viharos a viszonya, aki még távozása után is nyomást gyakorolt az utódjára, Schmitt Pálra, hogy akadályozza meg az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.


Sólyom másodszor is bejön a Védegyletnek?

A Védegylet elnevezésű civil szervezet Sólyom László újbóli államfővé választását javasolja csütörtökön kiadott nyilatkozatában. Mint ismert, Sólyom László 2005-ös államfővé választásakor is a Védegylet - végül a Fidesz által támogatott - jelöltje volt, ám a jobboldali pártszövetség 2010-ben már nem támogatta újraválasztását, helyette Schmitt Pált szavazták meg köztársasági elnöknek.


„Ezt a parasztot!” - Sólyom és az MSZP viharos kapcsolata

Mindenkit meglepett, amikor Mesterházy Attila Sólyom Lászlóval példálózott felettébb kívánatos elnökjelöltként. Kormányon a szocialisták folyamatosan küzdöttek a köztársasági elnökkel, s a kölcsönös ellenszenv folyamatos, nagy nyilvánosság előtti beszólogatásokban is megnyilvánult.



Sólyom is lehetne Schmitt utódja Mesterházy szerint

Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a köztársasági elnöki tisztség méltóságának és tekintélyének helyreállítása érdekében az összes demokratikus parlamenti párt közösen állítson jelöltet Schmitt Pál lemondása esetén - jelentette ki pénteken Budapesten Mesterházy Attila, az ellenzéki párt elnöke és frakcióvezetője, aki szerint Sólyom László korábbi államfő alkalmas jelölt lehet.



Sólyom-ügy: nem sérthetett jogot Szlovákia

Az Európai Bíróság főtanácsnoka azt indítványozta, hogy a luxembourgi bíróság utasítsa el Magyarország keresetét Sólyom László volt köztársasági elnök szlovákiai útjával kapcsolatban és a testület állapítsa meg, Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor nem engedte be az országba a magyar államfőt.




Az alkotmányosság esélyei - Sólyom László írása a HVG-ben

Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. Az e heti HVG Dosszié rovatának alaptörvény-összeállításában megjelenő írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség a politika korlátjából a szolgálójává tette.




Sólyom: hihetetlen dilettantizmus az alkotmány asztala

Nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton Budapesten.


Sólyom a magyar nyelv használatára buzdít

Lelkesítő, nagyszerű példának nevezte a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalmat Sólyom László, a Kassától hetven kilométerre, az Ung és Latorca folyók között fekvő Nagykaposon elmondott beszédében szombaton.



Sólyom beszédet is mond majd Szlovákiában

Az egykor Nagykaposon (Vel'ké Kapusany) szolgáló katolikus papköltő tiszteletére szervezett Mécs László Emléknapok alkalmából szeptember 17-én a kelet-szlovákiai Ung-vidékre látogat Sólyom László volt köztársasági elnök – írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában.


Róna Péter: Sólyom László nézzen a bankok körmére

Sólyom László és a Védegylet vezetésével alakuljon egy olyan testület, mely megvizsgálja, hogyan számították ki a bankok a devizahitelek kamatait és egyéb költségeit - ezt javasolja Róna Péter közgazdász. A szakember a Klubrádióban azt mondta: mindegyik kormány, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank is felelős a kialakult katasztrofális helyzetért.


Így küzdött Orbán az államfői hatalom gyengítéséért – az eredmény Schmitt lett

Teljesen új államfői szerepkört alakított ki az elmúlt egy évben Schmitt Pál. Míg elődei – különösen Sólyom László – gyakorta nyúltak a politikai és alkotmányossági vétó eszközéhez, Schmitt eddig minden eléje kerülő törvényt aláírt. Az államfő már megválasztásakor jelezte, együtt fog működni a kormánnyal. Orbán Viktor pontosan ezért ragaszkodott a személyéhez, és tavaly május-júniusban kemény csatákat vállalt a saját pártjával és a jobboldali értelmiséggel Schmitt megválasztásáért. Egyéves az „álamfő” – összeállításunk első része.


Miért imádkozott Sólyom László elnöksége "vicces perceiben"?

Sólyom László szerint az alkotmányos panasz intézményének bevezetésével, az alkotmánybíráskodás effajta "áthangszerelésével" tulajdonképpen növelték az Alkotmánybíróság (Ab) hatalmát, hiszen ezután az nemcsak a törvényhozást, hanem a bírói hatalmi ágat is ellenőrzi.