Tavaly a köztársasági elnöktől kegyelmet kérők 0,57 százaléka, pontosan öt fő járt sikerrel. Ez a szám megegyezik az idei év első félévében kegyelmet kapottakéval. Hogy az érintettek milyen okból részesültek államfői kegyelemben, nem árulta el a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg.hu-nak. Schmitt Pál elődje, Sólyom László öt éve alatt mintegy száz ember "lélegezhetett fel".
Sólyom László nem tartja szerencsésnek az ombudsmani jogvédelem egy személyre koncentrálását, ezért szerinte olyan törvénymódosító javaslatok elfogadására lenne szükség, amelyek "értelmet adnának" a helyettes ombudsmani pozíciónak is.
Háromszintes, ötszobás házba költözik Sólyom László volt köztársasági elnök, akinek élete végéig jár egy állami ingatlan - értesült a Blikk.
A hónap végén lesz egy éve, hogy az Országgyűlés az első fordulóban köztársasági elnökké választotta Schmitt Pál akkori fideszes házelnököt. Vajon az MSZP nem szúrta-e el az államfőválasztást? – érdeklődtünk a legnagyobb ellenzéki párt politikusainál. Szerintük nem.
Sólyom László azokat a tárgyakat ajánlotta fel árverésre, amelyeket 2005 és 2010 között államfőként ajándékba kapott. A több mint 15 milliós bevételét a Bakonyszücsön működő Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonának juttatják.
Elárverezik jótékony célra azokat az ajándékokat, amelyeket Sólyom László köztársasági elnöki tisztsége betöltésének ideje alatt államfőként kapott. Az aukció bevételét a bakonyszücsi Daganatos Betegek Rehabilitációs Otthona kapja.
A magyar parlament jóváhagyja az új alkotmányt címmel, berlini keltezéssel közölt cikket kedden a The New York Times (NYT) című amerikai napilap internetes változata.
Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját a készülő új alkotmánnyal kapcsolatban; a volt köztársasági elnök októberben egy magyarországi hetilapban közölte álláspontját, majd több előadást is tartott a témában Budapesten - közölte a volt államfő titkársága hétfőn az MTI-vel.
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szerint minden magyar büszke lehet az Országgyűlésben hétfőn elfogadott új alkotmányra, amely 2012. január 1-jén lép hatályba.
Demokratikus állam marad Magyarország az új alkotmány hatálya alatt is, azonban valódi bajok is vannak vele, amelyek az alaptörvény mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják" - nyilatkozta Sólyom László abban az interjúban, amelyet a csütörtökön megjelenő Heti Válasz készített. A volt államfő szerint ilyen hiba az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása és az az utolsó pillanatban benyújtott módosítás, amellyel a bírák szolgálati idejét kurtították meg.
A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról beszélgetett Sólyom László volt államfővel Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung magyar származású rovatvezetője. Az interjút a német konzervatív napilap pénteki számában közölte.
Sólyom László egyetért a Velencei Bizottságnak azzal a véleményével, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság kapja vissza teljes hatáskörét, és szerinte kár lenne, ha megszüntetnék az ombudsmani tisztségeket.
Rubovszky György kereszténydemokrata politikus szerint Sólyom László álláspontja, miszerint nem szerencsés, ha csupán a kormánytöbbség dönt egy új alkotmányról, ma úgy értelmezhető, mint ami szembe megy a népakarattal.
Sólyom László óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját. A volt államfő szerint az új alaptörvény nem adhat legitimációs támadási felületet.
Sólyom László volt köztársasági elnök egy hétfői budapesti nemzetközi konferencián azt tanácsolta: az új magyar alkotmányban jelenjen meg, hogy a komplex fenntartható fejlődés magában foglalja egyebek mellett a társadalmi igazságosságot, a környezet védelmét és a jövő nemzedékek iránti felelősséget is.
Sólyom László szerint még a médiatörvény megalapozott bírálata nyomán sem lehet arra következtetni, hogy Magyarország a diktatúra küszöbén áll, vagy hogy az ország könnyedén elveszítheti demokratikus jellegét.
Sólyom László üdvözölte a parlament alkotmányelőkészítő eseti bizottságának koncepcióját, de arra figyelmeztetett, hogy a "Magyarország alkotmányának szabályozási elvei" című, napokban nyilvánosságra került dokumentum számos alapvető kérdést nyitva hagy.
Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.
Sólyom László volt államfő ma előadást tartott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett „Alkotmány - Alkotmányosság” című konferencián. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük beszédét.
A volt államfő felelősségét firtatja az elmúlt húsz évben kialakult helyzetért a Fidesz frakcióvezetője a Népszabadságnak adott interjújában.
