szerző:
Laborczi Dóra

Nem úszta meg a konfliktusokat Orbán Viktor, amikor a tudományos elit köréből választott államfőjelöltet. Sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László nem kímélte az őket köztársasági elnökké választó Fideszt, több törvényjavaslatukat is megtorpedózták. Orbánnak különösen a pártonkívüliségére és függetlenségére büszke Sólyommal volt viharos a viszonya, aki még távozása után is nyomást gyakorolt az utódjára, Schmitt Pálra, hogy akadályozza meg az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.

Az eléje kerülő törvények ellenvetés nélkül aláíró Schmitt Pál kivételnek számít a rendszerváltás óta megválasztott államfők között. Az április 2-án lemondott köztársasági elnök elődei közül kettőt a Fidesz jelölt, de sem az első, sem a második Orbán-kormány nem úszta meg az államfői vétókat Mádl Ferenc és Sólyom László államfősége alatt.

A Fidesznek eddig négy alkalommal adódott lehetősége köztársasági elnököt jelölni. Míg 1995-ben, 2000-ben és 2005-ben a párt vezetősége arra törekedett, hogy a tudományos életben is elismert, szakmai múlttal bíró tekintélyes jelölteket találjon az államfői posztra, 2010-ben a kormánypártok már azt várták a jelöltjüktől – ahogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogalmazott Schmitt meghallgatásakor –, hogy „plebejus elnöke” legyen az országnak, aki szót ért az emberekkel. Ezt Schmitt vállalta is, „az emberek embere” akart lenni, nem az Országgyűlés és a kormány alkotmányos ellensúlya.

Bár Schmitt saját célkitűzése szerint a „törvényalkotás motorja kívánt lenni”, a régi és a januárban hatályba lépett új alkotmány is két olyan jogkörrel is felruházza a főleg protokolláris feladatokat ellátó államfőt, amelyek révén ellenőrizheti a kormány tevékenységét, megakadályozhatja törvények megszületését. Az Országgyűlés által elfogadott törvények csak akkor léphetnek hatályba, ha a köztársasági elnök aláírja őket. Viszont, ha a jogszabály valamelyik passzusával nem ért egyet, visszaküldheti a parlamentnek újratárgyalásra (ez a politikai vétó). Amennyiben alkotmányellenesnek tartja a törvényt, az Alkotmánybírósághoz fordulhat (alkotmányossági vétó).

Három hónap – négy vétó

„Ahhoz, hogy szellemem jelen legyen, nem kell láncot csörgetve, rémületes képpel megjelennem, mint valami színdarabban” – mondta az Origónak tavaly augusztusban adott interjújában Sólyom László, hogy 2010 őszén miért látogatta meg utódját a Sándor-palotában arra kérve, ne engedje csorbítani az Alkotmánybíróság jogköreit. Schmitt fogadta ugyan elődjét, a törvényt végül mégis aláírta.

Orbán Viktor és Sólyom László a Sándor-palotában
©

Sólyom László az 1990 óta megválasztott négy köztársasági elnök közül az egyik legaktívabb volt. Öt éves mandátuma alatt háromszor annyi törvényt küldött vissza a parlamentnek, mint Göncz Árpád és Mádl Ferenc együttvéve. A második Orbán-kormánnyal mindössze három hónapig állt kapcsolatban: a miniszterelnök május 29-i megválasztása és Sólyom augusztusi távozása között a korábbi államfő háromszor élt politikai vétójával és egyszer fordult az AB-hoz.

Az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt visszaküldte a parlamentnek, mivel kifogásolta, hogy az alkotmánybírókat olyan bizottságok delegálják, ahol a pártok mandátumarányuk alapján vannak jelen. Az akkori köztársasági elnök szerint inkább a szakmai szervezeteknek kellene nagyobb beleszólást engedni a jelölésbe. (Később a megváltozott jelölési szabályoknak köszönhetően csakis a Fidesz és a KDNP tudott bírákat küldeni a testületbe.) Ezen a napon az alkotmánymódosításról szóló, erre vonatkozó törvénytervezetet is visszadobta, nem sokkal később pedig a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot. Utóbbi esetben többek között azzal nem értett egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel a központi közigazgatásban dolgozóknak. Kifogásai nem találtak visszhangra, az eredeti javaslatokat később az Országgyűlés újra elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont – nem államfői panaszra – elmeszelte a törvényt.

Sólyom egyszer élt alkotmányossági vétójával is, amikor 2010 júliusában AB-hoz fordult a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása miatt. A törvény a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettesei megbízatásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó egyes szabályait módosította volna, Sólyom elsősorban azt kifogásolta, hogy a GVH alelnökeinek a megbízása megszűnne az elnök megbízásának a lejártával. Ezt a törvény-módosítást az AB már Schmitt Pál elnöksége alatt, 2010 októberében alkotmányellenesnek minősítette.

Nem élvezte a Fidesz taktikázását

Az előző, szocialista kormányzati ciklusok alatt is többször konfrontálódott Sólyom az akkor még ellenzéki Fidesszel. Már a 2005-ös államfő-jelöléskor alkalmazott fideszes taktikát is nehezen viselte. Az államfőválasztás háromfordulós, az első kettőben kétharmados támogatásra van szükség, míg a harmadikban már elég az egyszerű többség. A 2005-ös elnökválasztás első fordulóján a Fidesz úgy akarta felmérni az országgyűlésen belüli erőviszonyokat és jelöltje esélyeit az MSZP által elindított Szili Katalinnal szemben, hogy az első körben nem szavazott. Ezzel a Fidesz látszólag nem kockáztatott semmit, a Sólyomhoz közelálló politikusok ugyanakkor úgy nyilatkoztak akkor az Origónak, hogy Sólyom „megaláztatásnak tekintette ezt a taktikázást” és „az alapvető érzése, élménye az volt, hogy ki volt szolgáltatva”, mivel nem szokott hozzá, hogy a politika szennyes hullámai a bokáját csapkodják."

Megválasztása után Sólyom több beszédében és interjújában is bírálta a Fidesz politikáját. Amikor Orbán Viktor 2007-ben lesújtóan nyilatkozott az akkori alkotmányról, "mérhetetlenül rombolónak" nevezte az alkotmányos alapok megkérdőjelezését, és figyelmeztetett arra is, hogy "káoszba visz" a rendszerváltás megtörténtének kétségbe vonása. Elítélte a népszavazás fogalmának kiterjesztő értelmezését, amikor Orbán arról beszélt, hogy a vizitdíjas referendummal a nép a kormánysorsáról is dönt. Bírálta a legalitással és legitimitással való "zsonglőrködést" is, amikor a fideszes politikusok azt hangsúlyozták, hogy a Gyurcsány-kormány már illegitim, ezért távoznia kell.

De kifogásolta a Fidesz rendszeres kivonulásait is Gyurcsány Ferenc beszédei alatt és kritizálta a pártot a Kossuth téri törvénytelen kordonbontáskor is. Bár többnyire szó nélkül hagyták, a Fidesz vezetői nem felejtették el az államfői bírálatokat. Ahogyan egy pártbeli forrásunk fogalmazott: "Nem kívánnak maguknak olyan államfőt, aki folyton a rosszabbik énjükre emlékezteti őket.”

Korlát és motor

Sólyom László 2005-ös megválasztásától kezdve hangsúlyozta, hogy nem akar szeretett elnök lenni, helyette az „alkotmány melletti mélységes elkötelezettségét” hangsúlyozta mint államfői krédót. A pártoktól és a parlamenttől való önállóságát abban is kifejezésre jutatta, hogy az intézményvezetők jelölésénél egyszer sem egyeztetett a parlamenti pártokkal, amiért az ombudsmanoknak, legfőbb bírónak és legfőbb ügyésznek jelölt személyeket az Országgyűlés rendszerint leszavazta.

 

A korábban alkotmánybíróként és alkotmányjogászként tevékenykedő Sólyom életművének tekintette Magyarország alkotmányos berendezkedését és az 1989-1990-ben kialakított alaptörvényt. Az Alkotmánybíróságnak összesen 16 alkalommal küldött felülvizsgálatra az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, politikai vétójával pedig 31 alkalommal élt.

 

Schmitt ezzel szemben a kezdetektől nyilvánvalóvá tette, hogy egyetért Orbán Viktornak az államfő szerepéről vallott elképzelésével, és nem kívánja folytatni Sólyom ellensúlyozó szerepét. Még megválasztása előtt kijelentette: „nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt, inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”. A múlt hétfőn lemondott államfő minden parlament által elfogadott törvényt aláírt, az intézmények élére pedig olyanokat jelölt, akik közel álltak a Fideszhez.

A visszafogott ellensúly

Sólyom László elődje, a szintén jogászprofesszor Mádl Ferenc elnöksége alatt összesen tizenkét alkalommal, ebből az első Fidesz-kormányzás alatt háromszor élt alkotmányossági vétójával. Az AB mindhárom esetben helyt adott az államfői álláspontnak, és törölte vagy módosította az alkotmányellenesnek minősített jogszabály-módosításokat.

Mádl Ferencet 2000 augusztusában iktatta be az akkori Fidesz-kormány köztársasági elnöki pozíciójába, és már az év szeptemberében, a prostituáltaknak türelmi zónákat kijelölő  törvényt elküldte véleményezésre az AB-nak. A jogszabály lényege ugyanis az volt, hogy amennyiben a türelmi zónákat az önkormányzatok 6 hónap letelte után sem jelölik ki, akkor 5 évre a belügyminiszter határozhatja meg őket. Mádl álláspontja az volt, hogy a türelmi területek kijelölése csak a helyi önkormányzatok hatásköre lehet, ezért alkotmányellenes, ha a szakminiszter határozza meg a helyüket.

Sólyom László és Mádl Ferenc a Sándor-palotában
©

Mádl 2000 decemberében újra az AB-hoz fordult, ekkor a fogvatartottak sajtó útján történő nyilatkozattételi jogával kapcsolatos módosítást ítélte alkotmányellenesnek, mivel a rendelkezés szükségtelenül korlátozta volna az elítéltek szólásszabadságát, valamint a sajtószabadságot is. (A tervezett szabályozás szerint a rabok nyilatkozatának közzétételéhez a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának engedélye szükséges. Az engedély pedig megtagadható lett volna, ha a nyilatkozat közzététele a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot, mások jó hírnevét vagy személyhez fűződő jogait, a bűnözés megelőzését, államtitok, szolgálati titok és egyéb bizalmas adat közlésének megakadályozását, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát sértené vagy veszélyeztetné.)

Mádl Ferenc harmadik alkotmányossági vétója a Polgári Törvénykönyv 2001 májusában elfogadott módosításához fűződik (ezt a sajtó a beterjesztője után „lex Répássyként” emlegette). Az államfő azt a részt kifogásolta, miszerint „akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban (időszaki lapban), rádióban, vagy televízióban közölt valamely vélemény, vagy értékelés sérti – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül –, követelheti saját véleményének, vagy értékelésének közzétételét is.” A törvény arról is rendelkezett, hogy minden esetben közérdekű bírságot kell kiszabni, ha a személyhez fűződő jog megsértése a sajtóban megtörtént. Mádl úgy érvelt, hogy a Ptk. új rendelkezései korlátozzák a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát. Az államfő szerint a közérdekű bírságra vonatkozó rész a jogbiztonság elvébe ütközik, mivel nem határozta meg a büntetés legmagasabb kiszabható összegét, ezért visszatarthatja az érintetteket a szólásszabadság és a sajtószabadság alapvető jogának jogszerű gyakorlásától is.

Mádl Ferenc további tíz esetben élt alkotmányossági vétójogával, ezek közül hét a Gyurcsány-, három pedig a Medgyessy-kormány idejére esett. Mádl több alkalommal élt politikai vétójogával is: az Országgyűlésnek általa megfontolásra visszaküldött hat törvényből ötöt elfogadott vagy módosított a parlament.

Göncz Árpád is megvétózta Orbánt

Rövid ideig Göncz Árpád elnöksége is egybeesett az első Fidesz-ciklussal. Göncz Árpád politikai vétójogával akkor nem élt, viszont – a kormánypártok kérésére – 1999-ben Alkotmánybírósághoz fordult előzetes normakontrollt javasolt a maffiatörvény és annak bizonyos rendelkezési miatt, mivel szerinte nem világos, hogy a törvény mely részeit kell kétharmaddal és melyeket kell feles többséggel megszavazni (az első Orbán-kormánynak nem volt kétharmados támogatottsága a parlamentben).

Az Alkotmánybíróság 1999. február végén a maffiaellenes törvénycsomag számos paragrafusát formai okokból hatályon kívül helyezte. Kimondták, hogy nem lehet feles törvényekkel (vagyis az országgyűlés egyszerű többségének szavazatával) kétharmados törvényeket módosítani, ahogy azt a Fidesz ez ügyben véghez akarta vinni.

Köztársasági elnök Ciklus Alkotmányossági vétó Politikai vétó
Göncz Árpád (1990-2000) 1990-1994: Antall-Boross-kormány 8 0
1994-1998: Horn-kormány 0 2
1998-2000: I. Orbán-kormány 1 0
Összesen: 9 2
Mádl Ferenc (2000-2005) 2000-2002: I. Orbán-kormány 3 0
2002-2004: Medgyessy-kormány 7 4
2004-2005: I. Gyurcsány-kormány 3 2
Összesen: 13 6
Sólyom László 2005-2006: I. Gyurcsány-kormány 0 2
2006-2009: II. Gyurcsány-kormány 11 11
2009-2010: Bajnai-kormány 4 17
2010. május-augusztus: II. Orbán-kormány 1 3
Összesen: 16 31
Schmitt Pál (2010-2012) 2010-2012: II. Orbán-kormány 0 0

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megint sokan voltak a sárgamellényesek és ismét elszabadult az erőszak

Megint sokan voltak a sárgamellényesek és ismét elszabadult az erőszak

Elégtételt vett a Manchester City a Tottenhamen

Elégtételt vett a Manchester City a Tottenhamen

Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak

Ez a hír az ünnepek alatti kereskedelmi forgalomról szól, de mi Rogán Cecíliával illusztráljuk, mert csak

Hiába a figyelmeztetés, még mindig túl egyszerűek a jelszavak

Hiába a figyelmeztetés, még mindig túl egyszerűek a jelszavak

Csonka Andrásnak rengeteg kreatív energiája van így húsvét elején

Csonka Andrásnak rengeteg kreatív energiája van így húsvét elején

Itt vannak az ötöslottó számai

Itt vannak az ötöslottó számai