szerző:
Tossenberger Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Orbán Viktor 1995-ben és 2000-ben jobboldali kötődésű, tekintélyes jelöltet keresett köztársasági elnöknek, 2005-ben pedig mind a jobb-, mind a baloldalon távolságtartónak tartott jogászprofesszor, Sólyom László jelölésével mért vereséget a pártpolitikust indító szocialistákra. Öt évvel később aztán maga is egy politikust, a Fidesz korábbi alelnökét, Schmitt Pált javasolta, akit most minden bizonnyal a párt egykori frakcióvezetője követ. Felelevenítettük, milyen szempontok mentén választott államfőt Orbán, amikor a Fidesz állíthatott jelöltet.

„Az új államfőnek pártok és pártérdekek felett álló, köztiszteletben álló és megkérdőjelezhetetlen tekintélyű közéleti személyiségnek kell lennie” – mondta Orbán Viktor 2005 áprilisában, Sólyom László köztársasági elnöké választása előtt, azzal kapcsolatban, hogy milyen jelöltet tartana ideálisnak az államfői posztra. Hét évvel ezelőtt több hónapos taktikázással az MSZP és az SZDSZ ellentétét kihasználva a Fidesz ellenzékből érte el, hogy a pártpolitikus Szili Katalin helyett az Alkotmánybíróság (AB) első elnökét válasszák államfőnek. Öt évvel később a Fideszben már túl "professzorosnak" tartották Sólyomot, akinek újrázásáért ugyan több, magát jobboldalinak vélő értelmiségi is kiállt, Orbán mégis keresztülvitte pártján Schmitt megválasztását.

A Schmitt Pál április 2-i lemondását megelőző kormánypárti frakcióülésről kiszivárgott információk szerint Orbán most is ragaszkodik ahhoz, hogy a Fidesz nézeteit, törekvéseit értő, a párthoz kötödő politikus kerüljön a Sándor-palotába, pedig nemcsak 2005-ben akarta, hogy "megkérdőjelezhetetlen tekintélyű" személy legyen az államfő. 1995-ben és 2000-ben is bel- és külpolitikai, történelmi és morális szempontok szerint tartotta a legalkalmasabb jelöltnek Mádl Ferencet, az ELTE egyetemi tanárát, az Antall-kormány oktatási miniszterét.

Orbán 2005-ben azt is fontos kritériumnak tartotta, hogy a leendő köztársasági elnök képes legyen integrálni különböző nézeteket, hogy a saját szakterületén álljon mögötte jelentős életmű, illetve hogy rendelkezzen nemzetközi tekintéllyel, elfogadottsággal, a nemzetközi világgal való kommunikáció képességével. A Fidesz a megfelelő jelölt felkutatása érdekében akkor Az emberek jelöltje címmel szervezett országos szimpátiaszavazást. A „felmérésen” a hivatalban lévő elnök végzett az első helyen, utána Sólyom kapta a legtöbb szavazatot. Mivel azonban Mádl hárította a felkérést, május 27-én Orbán Viktor bejelentette, hogy az AB volt elnökét jelölik az államfői posztra.

Civil a pályán

A Fidesz 2005. április közepén (a Védegylet kampánya február végén startolt el) kereste meg a Védegyletet azzal, hogy elkérjék Sólyom László telefonszámát, néhány nappal az általuk meghirdetett szimpátiaszavazás kezdete előtt – mondta a hvg.hu-nak Schiffer András, hogyan talált egymásra a zöld szervezet és a pártonkívüli jelöltet kereső Fidesz. Az LMP jelenlegi parlamenti képviselője akkoriban a Védegylet szervezőbizottságának tagja volt.

Orbán Viktor és Sólyom László a Sándor-palotában
©

A Fidesz azzal kereste meg a leendő köztársasági elnököt, hogy engedélyt kérjen: Mádl Ferenc, Szili Katalin, Glatz Ferenc és Gombár Csaba mellett az ő nevét is feltegyék szavazólistájukra, melynek segítségével „az emberek jelöltjét” keresték. Sólyom ebbe azzal a feltétellel ment bele, hogy nem vonják be egyik párt kampányába sem. Ugyanezt a pártfüggetlenséget kérte akkor is, amikor májusban a Fidesz hivatalos jelöltjévé vált, és Orbán Viktor megkereste telefonon. Schiffer szerint ezt a kérést a Fidesz mindvégig tiszteletben tartotta.

A Védegylet akkor azzal indokolta kezdeményezését, hogy „az uralkodó technokrata iránnyal és a populista megközelítéssel, azaz a mai politikai bal- és jobboldallal szemben kíván politikai alternatívát felmutatni”. A kampányt vezető Schiffer András úgy érvelt: „a mai dichotóm pártpolitika mentálisan tarthatatlan, és veszélyezteti azokat a jogállami értékeket, amelyeket Sólyom László fémjelez”.

A Védegylet kitart Sólyom mellett

A Védegylet csütörtökön kiadott nyilatkozatában ismét Sólyom László államfővé választását javasolja. Álláspontjuk az, hogy Sólyom Lászlóra a magyar politikának a jelenlegi hitelességi, morális válságában nagyobb szüksége van, mint valaha.

 

A nyilatkozat szerint Sólyom László köztársasági elnökként is bebizonyította, hogy a jogállam és a demokrácia elkötelezett híve. "Pártoktól és érdekcsoportoktól függetlenül képviselte az alkotmány szellemiségét, a magyar köztársaságot. Szakmailag hiteles, nemzetközileg elismert jogászprofesszor, akinek eddigi szakmai, civil és politikai tevékenysége a legmagasabb erkölcsi normáknak felel meg."

Nehéz szülés

Az elnökválasztás három parlamenti fordulója nem volt botrányoktól mentes. Az első alkalommal a fideszesek nem szavaztak, hogy a szocialisták ne tudják bemérni Sólyom támogatottságát. Az MDF-frakcióból időközben kilépett képviselők (akiket Áder János, a Fidesz akkori frakcióvezetője "vakondokoknak" nevezett) viszont Szilire voksoltak, hogy elhitessék a házelnökkel: az ellenzéki padsorokban lesz elegendő támogatója.

A trükköző ex-MDF-es Horváth Balázs egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy a szocialisták megpróbálták őket megvenni, a kormánypártiak viszont azzal vádolták a harmadik forduló után a fideszeseket, hogy a párt prominens politikusai több képviselő szavazatát ellenőrizték, ezzel megcsúfolva a szavazás titkosságát.

Noha Sólyom – akit végül a jobboldal aktív és az SZDSZ passzív támogatásával választottak meg – azt nyilatkozta, hogy ha szabálytalanságra derül fény, visszalép, később elfogadta az eredményt. Arra hivatkozott, hogy a koalíciós többségű házbizottság kivizsgálta az esetet, és nem talált semmilyen szabálytalanságot. Míg Mádlnak 2000-ben nagyszabású beiktatási ünnepséget szervezett az Orbán-kormány, Sólyom 2005. augusztus 5-i beiktatása 25 perc alatt lezajlott.

Fideszes pitbull vs. Szili Katalin

A jelenlegi helyzetet értékelve Mesterházy Attila szombaton kiadott közleményében azt írta, Orbán saját 2005-ös szavain tapos, mikor Kövér László vagy Áder János államfővé jelölésén gondolkodik. Az MSZP elnöke úgy látja, a kormányfő jelenleg egy újabb tévedés elkövetésére készül. „Mikor az alaptörvény megvédésére kész politikust vizionál a köztársasági elnöki posztra, akkor valójában azt mondja: egy fideszes pitbullt költöztet a Sándor-palotába”.

 

Azt tehát, hogy az új államfő nem lehet pártkatona, ugyanaz az MSZP hangoztatja a legintenzívebben, amelyik 2005-ben Szili Katalint, az MSZP alapító tagját jelölte a pozícióra. Szili akkor a választás harmadik fordulójában mindössze három szavazattal maradt alul Sólyom Lászlóval szemben. A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ akkor éppen arra hivatkozva nem támogatta Szili megválasztását, hogy nem szeretnének pártpolitikust látni az államfői székben (a szoros eredmény részben annak volt köszönhető, hogy néhány SZDSZ-es képviselő szembe ment pártja vezető testületeinek álláspontjával és Szilit támogatta). Ugyanakkor a tisztséget 1990 és 2000 között betöltő Göncz Árpád sem volt "pártfüggetlen": 1988-ban részt vett az SZDSZ megalapításában, ahol ügyvivő, majd 1989-től az egyik vezető testület, az Országos Tanács tagja lett.

 

Szintén érdekes, hogy a szocialista párt most a Fidesz 2005-ös módszeréhez hasonlóval él: állampolgári javaslatokat, véleményeket várnak arra vonatkozóan, hogy milyen karakterű köztársasági elnököt válasszon Schmitt Pál utódjául az Országgyűlés. Az MSZP „az összes irodáját kinyitja”, hogy aki akarja, elmondhassa, milyen államfőt szeretne. A párt infoközpontja ezután összesíti a témában telefonon és emailben érkező véleményeket, az összegzést pedig még a jelölési folyamat ideje alatt nyilvánosságra hozzák.

Csak ne Torgyánt

Orbánnak 2000-ben szintén nem az volt az elsődleges célja, hogy egy pártkatonát segítsen az államfői székbe, hanem hogy Torgyán Józsefet, az FKGP elnökét minél távolabb tartsa a köztársasági elnöki pozíciótól. A helyzetet mégis bonyolította, hogy a Fidesznek a kormányalakításhoz szüksége volt a kisgazdákkal való együttműködésre, megállapodásuknak pedig része volt, hogy a kisebbik kormányzó pártot illette meg az államfőjelölés joga.

Bár egy ideig úgy tűnt, hogy Torgyán lesz a befutó jelölt, végül visszalépett. Debreczeni József – aki 1994 és 1996 között még Orbán személyes tanácsadója volt, és egészen 2002-ig őt támogatta – tíz évvel ezelőtt megjelent Orbán Viktor című könyvében azt írja, Torgyán meghátrálásának egyedül hihető oka az volt, amit ő maga nyilatkozataiban hevesen cáfol: a meg nem választás szégyenétől való félelem.

Az MDF korábban nyíltan deklarálta, hogy nem hajlandó rá szavazni, a MIÉP támogatására szintén nem számíthatott, Orbán pedig nem tett a Fidesz-frakció szavazatait garantáló nyilatkozatot. Csak annyit mondott: a pártja tartja magát a koalíciós szerződéshez, amely annyit rögzít, hogy a kisgazdáké a jelölés joga. Debreczeni könyvében azt is kifejtette: a Fideszben Torgyán leszavazása nemcsak néhány elszánt lázadó terve, hanem általánosan elterjedt, erős szándék volt.

„Minden rajtad múlik, Ferenc”

A Kisgazdapárt nagyválasztmánya által államfővé jelölt, de a jelöltséget teátrálisan visszautasító Torgyán visszalépése után Orbán gyorsan lépett, és maga kereste fel Mádl Ferencet a dolgozószobájában az ELTE jogi karán. Debreczeni szerint a miniszterelnök bel- és külpolitikai, történelmi és morális érvekkel igyekezett meggyőzni jelöltjét. „Most mindennél fontosabb Torgyán kikapcsolása, és az, hogy a koalíció a legmegfelelőbb, a legméltóbb embert tudja kiállítani. Ez hosszú távra meghatározza a jobboldal esélyeit, ezen keresztül pedig az ország esélyeit. Az előttünk álló EU-csatlakozás szempontjából sem képzelhető el ideálisabb megoldás" – jellemezte a helyzetet 2002-es könyvében Debreczeni.

Orbán Viktor a parlament plenáris ülésén 1995-ben
©

A szerző leírása alapján Orbán igen határozott és ellentmondást nem tűrő volt: „most, hogy Torgyán visszautasította a kisgazda kongresszus jelölését, a mi térfelünkre került a labda. Ezt azonnal ki kell használni, és át kell venni a kezdeményezést. Minden rajtad múlik, Ferenc. Nincs más jelöltünk, nem tudunk, és nem is akarunk mást keresni. Neked kell elvállalnod.” (A rövid idő alatt lezajlott jelölési procedúrát és az Orbánnal való találkozó történetét Mádl Ferenc mesélte el a könyv szerzőjének.)

Mádlt formálisan a kisebbik koalíciós partner jelölte. A jelöltséget bejelentő sajtótájékoztatót még aznap délután összehívták, ahol a kormányfő azt mondta: „Mádl Ferenc a magyar történelem legjobb hagyományait folytatja, mert úgy elkötelezett, hogy egyben szelíd is.” Az MTI hírarchívumában fellelhető beszámoló szerint Mádl jelölésének 2000. májusi bejelentésekor Torgyáné volt a főszerep, és Orbán a következő hetekben is csak szűkszavúan nyilatkozott az államfőválasztásról.

Nem jött össze a konszenzus

Bár elméletileg a MIÉP-en kívül az összes frakció vezetése támogatta az elnököt, Mádl megválasztásának körülményei végül keresztülhúzták a konszenzus reményét. Az ellenzéktől nem kapott elég támogatást, s csak a harmadik fordulóban, egyszerű többséggel választották meg. A titkos szavazás eredményeképpen ugyanakkor máig sem derült ki, kik voltak azok, akik „megtorpedózták”, hogy Magyarország második köztársasági elnökét valódi konszenzussal válassza meg a parlament. Debreczeni szerint ezért a fiaskóért nem csak az ellenzék felelt, a kormánypártok ugyanis korántsem a konszenzuskeresés jegyében kezdeményezték a jelölést, mindenféle egyeztetés elől elzárkóztak, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ellenzéki képviselők egy része a titkos szavazáskor nem volt hajlandó Mádl támogatására.

Mádlt egyébként már 1995-ben is szívesen látta volt az államfői székben Orbán. Egykori tanára akkor az ellenzék (Fidesz, MDF, KDNP) közös köztársaságielnök-jelöltjeként bukott el az akkor újrázó Göncz Árpáddal szemben a kétharmados MSZP-SZDSZ többségű parlamentben (a kisgazdák akkor nem szavaztak, mivel a közvetlen elnökválasztást támogatták). Mádl később is szoros kapcsolatban maradt a Fidesszel és Orbánnal: a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként részt vett Orbán Viktor országértékelő beszédeinek megszervezésében.

Mádl Ferenc figyelme a parlamentben
©

A közvélemény-kutatások szerint, ha átmenetileg is, de Mádl megválasztásával a Fidesz jól járt: 2000-ben Orbánnak ezzel sikerült stabilizálnia a Fidesz helyzetét, megállt a párt lecsúszás – illetve a szocialisták fölemelkedése –, és nem csökkent tovább a miniszterelnök népszerűsége sem.

Orbántól jobbra

2010 augusztusában Orbán Viktor a köztársasági elnök személyét illetően ismét egészen másra helyezte a hangsúlyt. Ahogy a köztévé Az Este című műsorában fogalmazott: a hatalom megosztása a különböző hatalmi ágak közötti egyensúlyban fontos, ám az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része. A hvg.hu által 2012. január 11-én kirobbantott plágiumbotrányba belebukott Schmitt Pál ennek megfelelően lett államfő, utódjának kiválasztásában viszont megint új mozgatórugók jelentek meg. Ahogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes múlt héten az InfoRádióban nyilatkozott: valószínű, hogy pártpolitikus, sőt, kormánytag lesz az új köztársasági elnök.

Schmitt utódának az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie. A múlt hétfő reggeli frakcióülésről kiszivárgott információk szerint Orbán azt mondta a képviselőknek, olyan új államfőt kell majd találni, aki jobbra áll tőle, képes lesz megvédeni a januárban hatályba lépett új alkotmányt és már az első szavazási napon megkapja az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását.

A hvg.hu pénteki információi szerint a Fidesz elnöksége Áder Jánost kéri fel a pozícióra, egy fideszes vezető szerint ugyanakkor – bár formális felkérés van – egyelőre senki nem mondott igent rá. Orbán Viktor április 16-án nevezi meg a kormánypártok államfőjelöltjét.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Sok bevándorló van állás nélkül Németországban

Sok bevándorló van állás nélkül Németországban

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

48 szál gyertya helyett valami mással díszítették Snoop Dogg szülinapi ajándékát

48 szál gyertya helyett valami mással díszítették Snoop Dogg szülinapi ajándékát

15 év börtönre ítéltek egy újságírót a donyecki szakadárok

15 év börtönre ítéltek egy újságírót a donyecki szakadárok

Hivatalosan is visszavonták a törvényjavaslatot, amely miatt Hongkongban hónapok óta tüntetnek

Hivatalosan is visszavonták a törvényjavaslatot, amely miatt Hongkongban hónapok óta tüntetnek

Sunyi, rohadék rezsim ez" - Orbánnak üzen az ellenzék az ünnepen

Sunyi, rohadék rezsim ez" - Orbánnak üzen az ellenzék az ünnepen