Az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre tiszteletére rendezett nagyszabású estet a Müpa. Nem véletlenül volt hatalmas az érdeklődés: a rendezvényen részt vett az idős, nagybeteg író is, akiről a család kérésére nem készíthettünk képeket.
Spiró György méltatta a szerda éjjel elhunyt Juhász Ferencet, akinek a költészete egyes korszakaiban szerinte Vörösmartyhoz, Adyhoz, József Attilához mérhető. Spiró biztos benne, hogy ha a líra újra feltámad, Juhász Ferencet a legnagyobb magyar költők között fogják emlegetni.
Szombat este ismét megrendezésre kerül az év egyik legszórakoztatóbb irodalmi rendezvénye, az Olvasás Éjszakája. Budapest-szerte négy kiemelt főhelyszínen és a hozzájuk csatlakozó helyszíneken rendhagyó formában találkozhatunk legnépszerűbb íróinkkal, összeházasodhatunk kedvenc könyvünkkel, beüzemel a sztoriautomata és az írókból rockzenekar alakul hajnalra.
A szovjet rezsim elnyomó erejének ellenére a lengyel fiatalok próbáltak normálisan élni a rendszerváltás előtt, a zenei élet például nagyon is virágzott. Tomasz Lipiński, a Tilt és a legendás Brygada Kryzys punkbandák egykori frontembere állítja, a fő szándékuk nem a mozgósítás volt. Egyszerűen csak arra akartak rámutatni, hogy a személyes valóság létrehozása nem lehetetlen. Egy valóságé, amelyben szabadon lehet mozogni. A napfény íze – Kelet-európai rendszerváltások, 3. rész.
Kevesen tudják, hogy a Berlint keresztül-kasul behálózó privát galériák divatját ő indította el a 70-es évek NDK-jában, amikor a bérlakása melletti helyiségeket lefoglalva megnyitotta a magángalériáját, melyben a keletnémet művek mellett kelet- és nyugat-európai művészek alkotásait is kiállította. A Stasi a legkegyetlenebb eszközöket vetette be, hogy ellehetetlenítse Jürgen Schweinebraden életét – a végén emigrálni is kényszerült, hogy aztán komoly karriert fusson be az NSZK-ban, majd az egyesített Németországban. A napfény íze - Kelet-európai rendszerváltások, 2. rész.
A Hvg.hu interjúsorozatában kelet-európai civil közéleti személyiségek beszélnek a rendszerváltásról. Elsőként Spiró György szólalt meg, amivel ki is váltotta Tamás Gáspár Miklós éles kritikáját.
A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.
Aggasztó méretekben terjed Magyarországon egy végletekig leegyszerűsítő, egyben mélyen embertelen jelenség, a közéleti fiatalozás.
„Született tehetség csak a matematikában és a zenében létezik. Az irodalomban és a képzőművészetben meg kell küzdeni azért, hogy a lappangó tehetséget, ami nem azonos bizonyos készségekkel, kisajtolja magából az ember” – állítja Spiró György író, akit hazafiként tisztelnek ma Lengyelországban, ahol az Ikszek megjelenésekor, a nyolcvanas években közellenségnek kiáltottak ki.
Makszim Gorkij elégedett mosollyal venné tudomásul, hogy Magyarországon 2013-ban tilos lett utcát elnevezni róla” – írja Spiró György annak kapcsán, hogy függetlenségét zárójelbe tevő állásfoglalást adott közre a minap a Magyar Tudományos Akadémia.
Spiró György, Dragomán György, Schein Gábor és Röhrig Géza személyesen is részt vesz a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár programjain. A fesztiválon kétszáz magyar könyvet mutatnak be.
Miután átvette az év legjobb magyar drámájának járó Szép Ernő-díjat, Spiró György premierre készül. A díjnyertes darab, a Príma környék október 12-étől látható a Pesti Színházban. Az ősbemutatóról, a Vígszínházhoz fűződő kapcsolatáról, a tükörbe nézés keserveiről, mesterekről, barátokról, sikerekről és fájdalmakról beszélgettünk a szerzővel.
Antiszemita gulyás címmel kommentárban foglalkozott az Új Színház élére történt kinevezésekkel szerdai számában a Die Welt.
Spiró György a keddi Népszavában megjelent interjúban úgy fogalmazott: mi, magyarok nem szeretjük és nem becsüljük eléggé a saját államunkat, megbénít bennünket a depresszió és a bezárkózás.
Spiró György Prah című drámájával szerepelt a budapesti Radnóti Miklós Színház kedd este Washingtonban; a közönség által nagy tetszéssel fogadott kétszereplős darabot a rendszerváltozás 20. évfordulója alkalmából mutatták be.
A XIII. kerület díszpolgárává avatta szerdán Tóth József polgármester Bodrogi Gyula színművészt, rendezőt, Marton László rendezőt, a Vígszínház volt igazgatóját és Spiró György írót, műfordítót és irodalomtörténészt az Angyalföldi Művelődési Központban.
Spiró György írónak ítélték a Visegrádi-díjat a visegrádi négyek (V4, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) kulturális vezetőinek pénteki találkozóján Varsóban.
Miután Spiró György munkássága érettségi tétel volt, az ultrajobbosok rászálltak az íróra, és felidézték 1984-ben írt, Jönnek című versét. Az író ellen indított nemtelen támadás csak azt bizonyítja, hogy a nemzeti fundamentalisták nem ismernek tréfát, amikor valaki bírálni merészeli a vak, önromboló nacionalizmust. Érdemes közelebbről szemügyre venni a „dúlt keblű mélymagyarok” nemzetfelfogását.
Gyurcsány Ferenc szerint a jobboldali újságok és értelmiségiek azért háborognak azon, hogy Spiró György egyik esszéje tétel volt a magyar érettségin, mert "úgy tűnik" a hazát szeretni csak úgy lehet, ahogy a jobboldal radikálisai gondolják. A volt miniszterelnök erről a blogjában írt szerdán.
Spiró György megtisztelőnek tartja, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű írásbeli vizsgájának egyik tételeként az idén egy tőle származó, az olvasáskultúra romlásáról szóló idézet mellett, illetve ellen kellett érvelniük a diákoknak.
