A Fidesz mára egy átnevelőtábor lett – állította az apai ágon olasz, anyai ágon magyar történész, akinek most jelent meg könyve Orbán Viktorról Olaszországban, „Orbán. Egy despota Európában” címmel. Bottoni szerint Orbán egy regionális influenszer, aki a budai terepjárósoknak elad egy Fideszt, a berettyóújfalui kétkezi munkásnak elad egy másik Fideszt. Zsarnoki, predátor állam a Fideszé – mondta interjúnkban.
Az apai ágon olasz, anyai ágon magyar Stefano Bottoni könyvet írt Orbán Viktorról, „Orbán. Egy despota Európában” címmel. A történész szerint zsarnoki, ahogyan a NER kezeli a hatalmat, a társadalmat, és ahogyan elfoglalja az életteret. De a rendszer szerinte nem forradalommal fog véget érni, egyszerűen csak összeomlik. „Ez a rendszer a valóságba remeghet bele csak.” Ez a beszélgetésünk sava és borsa, a teljes interjú a hvg360-on lesz elérhető, kedden délelőtt fél 10-kor.
Hitt a Fideszben és a polgári Magyarország gondolatában, 2010 környékén még reményekkel telve vett részt Orbánék rendezvényein. Sőt, Stefano Bottoni olasz-magyar történész 2017 elején állandó lakcímkártyát igényelt Magyarországon, ám "rá néhány hétre indult a CEU-ügy, majd jött a kutatók listázása a Figyelőben, a szörnyű választási kampány és a drámai eredmény". Ma az MTA függetlenségéért harcoló Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítója. Ő volt e héten a HVG Portré rovatának vendége.
Magyarként Csíki sört kell innunk? Milyen kötelességei vannak a határon túli magyaroknak? Hogyan alakulhat a határon túli magyar közösségek sorsa? Többek között ezekre a kérdésekre próbált választ adni a Momentum Mozgalom által szervezett kerekasztal-beszélgetés.
A kormányzat saját történelemverziót rendel, aminek a hatására a történész szakma is polarizálódott – hangzott el az ELTE-n megrendezett vitán. Pénz csak a kormány által létrehozott intézményeknek ömlik, a színvonalasabb szakmai műhelyek lassan kivéreznek.
Huszonöt évvel ezelőtt Magyarország feszülten figyelte a tévés és rádiós közvetítést a romániai forradalomról. Az addig zárkózott ország hirtelen megnyílt, csak úgy áramlottak az információk a diktátor viselt dolgairól, miközben az utcákon titokzatos erők harcoltak. A Ceausescu-házaspár kurtán furcsa pere még több kérdést hagyott megválaszolatlanul, így már azokban a decemberi napokban megindult a legendák gyártása. Utánanéztük az 1989-es forradalom hírhedt mítoszainak.
Miért vagyunk egyre frusztráltabbak, miért érzünk nosztalgiát 25 éve elteltével is egy olyan korszak iránt, amikor sem önállóak, sem szabadok nem voltunk? Miért torpan meg újra és újra Kelet-Európa és ezen belül Magyarország? Fogunk-e valaha olyan jól élni, mint az osztrákok? Cserbenhagyta-e a régiót a Nyugat, vagy az orosz fenyegetés miatt végre a hónunk alá nyúl? Ennyi kudarc után miért Brüsszel maradt az egyetlen reményünk? A régió történelmét kutató Stefano Bottoni történésszel beszélgettünk.
Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? Külhoni gyorstalpaló a témát kutató olasz-magyar történésszel, Stefano Bottonival.
