Mizsur András
Mizsur András
Tetszett a cikk?

Magyarként Csíki sört kell innunk? Milyen kötelességei vannak a határon túli magyaroknak? Hogyan alakulhat a határon túli magyar közösségek sorsa? Többek között ezekre a kérdésekre próbált választ adni a Momentum Mozgalom által szervezett kerekasztal-beszélgetés.

“Hozzatok piát, itt demokrácia van!”

Sietnie kellett annak, aki időben sörhöz akart jutni csürtörtök este a Bujdosó kertben, ahol kicsivel több mint 200 ember jött össze a Momentum Mozgalom “Itthon-Otthon. Határon túli magyarok és Magyarország” című kerekasztal-beszélgetésén.

Nem tudni, hogy a Momentumnak vagy a témának szólt-e az érdeklődés. Az biztos, hogy a nyári estéket idéző kellemes időjárás ellenére teltház volt az eseménynek otthont adó romkocsmában. Utólag megtudtam, hogy a hallgatóság fele határon túli magyar volt, így a beszélgetés tematikáját tekintve érthető, hogy sokan miért választották ezt a programot kocsmázás helyett.

©

Hogy éppen a Momentum szervezett egy ilyen beszélgetést, az már kevésbé volt meglepő. Egyrészt jól beleillik a bal-jobb megosztottság meghaladását, illetve a pozitív nemzetképet hirdető retorikájukba. Onnan nézve is logikus a témaválasztás, hogy országjárásukat ki fogják terjeszteni a határon túlra is. Az már más kérdés, hogy mennyit tudnak majd támogatottságban, elköteleződésben ebből kamatoztatni.

A kb. másfél órás panelbeszélgetésre négy szakértőt hívtak meg a momentumosok:

  • Bárdi Nándort, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársát
  • Stefano Bottonit, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát
  • Patakfalvi-Czirják Ágnest, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársát
  • és Zahorán Csabát, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát.

Magyar vagyok, Csíki Sört iszok?

©

Első körben arra a kérdésre próbáltak választ adni a kutatók, hogy mi is az a nemzet. Stefano Bottoni szerint ennek megválaszolására három konferencia sem lenne elég, de az biztos, hogy Trianont nem lehet megkerülni. Felidézte, hogy mekkora nemzetközi botrány volt, amikor 1990-ben Antall József azt mondta, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. Ez ma már evidencia, mondta a Bolognában született, magyar anyától származó történész. Még mindig nagyon erős a nemzetállami logika a térségben, ezért is van az, magyarázta, hogy a diskurzus mindig feszültségzónákról szól, példaként a székely autonómia kérdését említette.

Patakfalvi-Czirják Ágnes antropológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli magyarság körében “Trianon családon belül elmesélt történés.”

A Heineken-botrányra utalva azt mondta Bárdi Nándor, hogy erősen kontextusfüggő, mit nevezünk nemzetnek. “Agyon van nyomva mindenféle szimbolikus terhertől.” A határon túliság ugyanakkor egy ikon, aminek jelentős mozgosító ereje van, és amit a politikai szépen ki is használ, tette hozzá.

Bárdi a transznacionalizációban látja a problémát , vagyis hogy

a határon túli fiatalság is a hazai médián, az itteni propagandán szocializálódik. Jó példája ennek az a farsangi videó,

amiben az egyik erdélyi iskolában a gyerekek migránsnak és rendőrnek öltözve a "mocsok Merkelkéről" énekelnek.

Ugyanígy súlyos problémának tartja, hogy 25 év alatt nem sikerült elérni, hogy a határon túli magyarság kisebbségi jogai alkotmányos védelmet kapjanak.

Érzelmi zsarolás

Ezután főleg azt boncolgatták a szakértők, hogy miként alakult eddig a határon túli magyar közösségek sorsa és milyen jövő vár rájuk. Az Erdélyből származó Patakfalvi-Czirják Ágnes szerint Magyarországnak is nagy felelőssége van abban, milyen helyzetben vannak a határon túli magyar közösségek. Mint elmondta, Magyarország morális dimenzióba helyezte a támogatáspolitikát, a határon túli magyaroknak kvázi erkölcsi kötelességük “magyar gyereket szülni, fenntartani a magyar iskolát, a magyar templomot.” Elmesélte, hogy “amikor haza mentem, Wass Albert-verssel fogadtak. Az jutott eszembe, hogy ettől kell könnyeznem, ez vagyunk mi?”

©

A Patakfalvi-Czirják által említett paternalista logikát egyenesen érzelmi zsarolásnak nevezte Bottoni: “neked magyarnak kell lenned.” Viszont meggyőződése, hogy pont ez a “zsarolás” a magyarázata annak, miért maradhatott fenn a régióban egyedüli jelentős kisebbségként a 2 milliós magyar tömb.

“Nem volt benne a pakliban, hogy így alakul. Hol vannak a szászok, a lengyelek vagy az olaszok? Csoda, hogy Kolozsváron még van egy magyar világ.”

Nem a románoktól kell félni

Ugyanakkor Bottoni hangsúlyozta, hogy a huszadik századi túlélési stratégia ma már nem elég. Ezen a ponton hangzott el az egész beszélgetés legérdekesebb gondolata. A történész elmondta, hogy a 2000-es évek elején nagyon sok magyar jött át Magyarországra. A jelenlegi gazdasági-demográfiai folyamatokat figyelembe véve lehetségesnek tartja, hogy néhány éven belül megint elindul egy ilyen folyamat, és mióta Románia EU-tag, ez még könnyebbé vált. Vagyis az a veszély fenyeget, hogy

nem etnikai, hanem gazdasági okokból pusztulhatnak el a magyar közösségek

- magyarázta Bottoni.

©

Bárdi erre reagálva egy felmérést idézett, miszerint a szlovákiai magyar fiatalok több mint 50 százaléka nem akar Szlovákiában maradni. Számukra az álom: Nyugat-Európában dolgozni, Magyarországon lakást venni.

Szerinte a határon túli magyarság jövőjének szempontjából kulcskérdés lesz az oktatás minősége. A kormány évente több tízmilliárdot költ a határon túli magyarság támogatására, Romániában még sincs a legjobb 80 gimnázium között magyar iskola, mutatott rá.

Bottoni szerint egyértelmű, hogy gyökeres változás előtt áll az Európai Unió. Szlovákia és Románia biztosan a németekkel, illetve a franciákkal tart majd. Kérdés, Magyarországnak milyen pozíciója lesz az átalakulás után, mert az kihat a határon túli magyarság sorsára is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!