Széles körben elterjedt nézet, hogy a kenyér hizlal, ennélfogva aki fogyni szeretne, annak ajánlatos teljesen kiiktatni az étrendjéből. De vajon tényleg ez a helyzet, és feltétlenül el kell tolnunk magunktól a kenyérkosarat, ha vigyázni akarunk az alakunkra?
Egy kutatási eredmény alapján úgy tűnik, aki kevesebb szénhidrátot fogyaszt, nagyobb eséllyel lehet cukorbeteg, vagy alakulhat ki nála valamilyen más egészségügyi probléma. A kettő között nem ok-okozati összefüggés van, de mintázat egyértelműnek tűnik.
A Coloradói Egyetem tudósai szerint a gyömölcscukor, azaz a fruktóz túlzott fogyasztása éhségérzetet vált ki az emberből, ami miatt zsírban és szénhidrátban gazdag ételeket akarunk fogyasztani. Mindez elhízáshoz, és az azzal együttjáró társbetegségekhez vezethet.
Japán kutatók honfitársaikat vizsgálva erősítettek meg egy állítást: a bármilyen irányban szélsőséges szénhidrát- és zsírfogyasztási szokások magasabb halálozási kockázattal járnak. Nem mindegy azonban, hogy nőkről vagy férfiakról van szó.
Az egyén életkilátásai és országának fehérje-, szénhidrát- és zsírfogyasztása között találtak összefüggést ausztrál kutatók egy minden eddiginél szélesebb körű kutatásban.
A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata – állapították meg kínai kutatók.
Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend, mint amilyen például a paleo(lit) diéta is. Az új eredmények azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.
A teljes kiőrlésű gabonákból, kenyerekből és zabból nem eszünk eleget annak a részben tévedésen alapuló állításnak köszönhetően, hogy az egészség érdekében lehetőleg minél kevesebb szénhidrátot kell fogyasztanunk. Pedig a rostban gazdag gabonák és hüvelyesek számos betegség kialakulásának jelentősen csökkentik az esélyét, és még fogyasztanak is.
A most ismertetett kutatás volt az első, amely az alacsony szénhidrátbevitel és a velőcső-rendellenességek összefüggését vizsgálta.
Egy lehetséges hetedik ízt, a szénhidrátét azonosítottak ausztrál kutatók. Azt próbálják feltárni, miként kapcsolódik ez az íz a keményítőben gazdag ételek fogyasztásához.
Kisebb kommentháború lett abból, hogy Schobert Norbert a sajátmárkás tésztáját főzette-e ki egy olasz étteremben, ahogy állította, vagy sem. Este állítólag jön az újabb fejezet.
Sport előtt válasszunk stabil energiaforrásokat, a regenerálódás folyamatát pedig támogassuk a helyes edzés utáni táplálkozással. Az aktív mozgást követő 30-60 percben a szervezet az egyes bevitt tápanyagokat sokkal jobban hasznosítja. Elmeséljük, mit együnk, és mikor.
A túlsúly neurológiai okát keresték egy ausztrál kutatásban, főként az éhségérzetért felelős agysejtekre fókuszálva.
Az emlőrák kevésbé elterjedt, de rosszabb indulatú formájának kockázatát emeli idősebb nőknél a szénhidrátokban gazdag étrend - ezt állapították meg francia kutatók egy hosszú távú követéses vizsgálat eredményeiből, amelyeket az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban tettek közzé.
