Bakondi György fia zsíros állásban kezdi az új évet, az éttermi számlákon nyoma sem lesz az áfacsökkentésnek. Nincs, amit Parragh László ne kötne be a NAV-hoz, Finnországban elindult a feltétlen nélküli alapjövedelem tesztje. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A képzésből kijövők elmennek külföldre.
Annyian dolgoznak már Ausztriában, hogy komoly várólisták alakultak ki a mesterembereknél is.
Az utóbbi, több mint egy évtized magyarországi kivándorlói a maradók átlagánál iskolázottabbak, fiatalabbak, és többségük hajadon, illetve nőtlen volt – állapította meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének friss kutatása. Meg azt, hogy a mind szorítóbb munkaerőhiányhoz mindennek több köze van, mint korábban bárki is gondolta volna.
Világszerte a munkaadók 38 százalékának okoz problémát, hogy megfelelő munkaerőt találjon, Magyarországon pedig a munkaadók 47 százaléka küzd a szakemberhiánnyal. Legnagyobb kereslet a szakmunkásokra, sofőrökre és mérnökökre van.
Minél több szakemberre van szükség Magyarországon a termelésben; ezt a célt szolgálta a szakképzési rendszer átalakítása, amelyet Magyarország a német mintát alapul véve hajtott végre – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter német nagyvállalatoknak rendezett befektetői fórumon pénteken Budapesten.
A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről.
Hoffmann Rózsa nyilvánosságra hozta csütörtök este terveit, amely szerint az eddigi három helyett, négyszintű nyelvizsgarendszer bevezetését szorgalmazza. Kérdéses, mennyire veheti hasznát a jövőben egy szakmunkás annak a nyelvvizsgának, ami még az alapfokú nyelvtudásnál is gyengébb szintet igazol, mint az az oktatási kormányzat terveiben szerepel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökhelyettese szerint nehéz magasabb szintet elvárni egy mai szakiskolástól, a semminél pedig az A2-es is jobb.
A Sándor-palotában vendégel meg húsz szakmunkást az államfő. A vendégek kiválóan teljesítettek nemrég egy európai versenyen.
Németországban egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya. A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége szerint az országban a cégek 37 százalékánál van olyan állás, amelyet már két hónapja vagy annál is hosszabb ideje hirdetnek. Ennek alapján nagyjából 1,3 millió lehet a betöltetlen, szakképzettséget igénylő munkahelyek száma.
A kormány a 9.évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai képzési rendszer bevezetését tervezi. Egyszerűsítik a vizsgakövetelményeket, és dolgoznak egy rövid, maximum 3 napos záróvizsga rendszeren, amely kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel járna.
Az elnökválasztási kampányban sok szó esett a fizikai munkásokról, akikről megfeledkezett az amerikai politikai elit. Pedig melósként is lehet szépen keresni, csak jól kell szakmát választani.
A munkaerőpiac külföldiek előtti megnyitását javasolja a szakma a kormánynak a hazai építőipari szakmunkáshiány csökkentésére. Ezzel csak Ukrajnából több ezer szakmunkás érkezhetne az országba.
Már egy egyszerű problémára is nehéz jó villanyszerelőt vagy burkolót találni, mivel a megbízható szakemberek folyamatosan külföldre vándorolnak. Aki pedig nem, az drágán dolgozik, és fél évre előre be kell jelentkezni hozzá. A jó hír, hogy vannak, akik már dolgoznak a megoldáson, a kereslet és a kínálat összehozásán.
A tanult szakmájában elhelyezkedni tudó szakmunkások aránya a 40 százalékhoz közelít. 2009-ben a ráta 30 százalék alatt volt.
A kérdéssel Magyarországon is sok frissen végzett diplomás szembesül. Kínában és Indiában viszont milliókat érint. Mindkét országban jellemző, hogy az egyetemek szinte gombamódra szaporodnak, mégsem tudnak tanulási lehetőséget biztosítani minden arra vágyó diáknak.
Magyarország harmadik alkalommal indított versenyzőket a fiatal szakmunkások európai megmérettetésén. A magyar csapat az átlagpontszámok alapján a 6. helyen végzett.
A fiatalok csak legvégső esetben vállalnak külföldön munkát - állítja a dehir.hu.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szeretné tőkéhez juttatni a fejlődésre képes hazai infokommunikációs kisvállalatokat, tanácsadóként közreműködne kormányzati informatikai fejlesztéseknél, javasolják a középiskolai természettudományos képzés átalakítását és az adatpark-beruházások állami támogatását.
Ötvenhárom pályakezdő szakmunkás állt munkába hétfőn a győri Audi Hungaria Motor Kft.-nél, miután sikeres záróvizsgát tettek a vállalat oktató központjában.
