A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség letartóztatásra tett indítványt egy autóipari cég érdek-képviseleti szervének két elnökségi tagjával szemben a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban. Bár az ügyészségi közlemény nem nevesíti, az érintett autóipari cég a győri Audi.
A dolgozói és a munkáltatói oldal egyeztetésein egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy olyan, 2024-től 2027-ig tartó stratégia, amely szerint összeolvadna a minimálbér a garantált bérminimummal, a dolgozók szakképzettségét pedig ágazatonkénti bértarifa-rendszerrel honorálnák.
A kormány hatályon kívül helyezte a tavaly szeptemberi korlátozó rendeletet.
Budapesti hívei erősen hiányolhatják már Orbán Viktor ünnepi beszédeit, és most is hoppon maradtak: a kormányfő ezúttal Veszprémbe ment október 23-ra, ott tartott történelemórával felérő szónoklatot, illetve Brüsszelt gyalázó félórát. Az ellenzéki pártok vasárnap óta jelentkeztek be innen-onnan, kisebb-nagyobb eseményekről, és nem feltétlenül jelentős üzenettel. Megannyi civil szervezet és Karácsony Gergely viszont Budapest szívében, az Oktogonon tartott rendezvényt hétfő este. Kövesse az eseményeket a hvg.hu-val.
Évközi minimálbér-emelés viszont végül nem lesz. Dolgozói oldalról a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 10 százalékkal növelnék, de ez a kérdés még nyitott. 2027-ig összevonnák a kettőt, a szakképzett dolgozók plusz tudását pedig ágazati kollektív szerződések keretében fizetnék ki.
Megkezdődtek a minimálbér-tárgyalások a vállalkozók és a kormány között, ám egyelőre várni kell a fehér füstre.
Egyre több magyarországi munkahelyen gyakorlatilag buborékban tartják a vendégmunkásokat, különösen a minősített kölcsönzőkön keresztül felvett ázsiaiakat - írja a Népszava.
Az érintettek tiltakozása ellenére benne maradt ez a csomagban, ahogy az is, hogy ezentúl nem kell elmagyarázni a dolgozóknak a munkavédelmi szabályokat.
Több mint 800 embert küldenek el.
A munkáltatók helyett a dolgozók felelősségévé akarják tenni a munkavédelmi szabályok megismerését.
Az államtitkár szerint a sajtóban is megjelenő híresztelések egyszerű hazugságok.
Több szakszervezet, így a pedagógusoké és az egészségügyi dolgozóké is saját maga kellene, hogy megszervezze a tagdíjai beszedését egy friss törvénytervezet szerint.
Már most látszik, hogy túl nagy a különbség a várt és a valós infláció között, a szakszervezetek szerint nincs mese: kell a rendkívüli, évközi minimálbér-emelés. A munkáltatók hűtenék a kedélyeket, de az OECD-ben nálunk legmeredekebb reálbércsökkenés magáért beszél.
A pedagógusok jogállásáról szóló státustörvényhez benyújtott kormányzati módosító javaslatok egyike szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglakoztatotti kör minimum tíz százalékát. A Népszavának nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint ez egyértelműen a megosztást és a kisebb érdekvédelmi szervezet, a PDSZ kiszorítását szolgálja. Az érdekvédelmisek ellenzik a kezdeményezést.
Korábban megállapodás született a munkaadók érdekképviseleti szervével és a kormánnyal is, hogy ha az infláció eléri a 18 százalékot, akkor megemelik a minimálbért.
Pintér Sándor kizárólag a pártok képviselőivel állt szóba.
A szakszervezetek szerint nem véletlen, hogy nem vonzó az államigazgatási pálya.
Legutóbb 2007-2008-ban szüntették be, és száz napig fel sem vették a munkát.
Kész tárgyalni a szakszervezetekkel fizetésemelésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról. A szakszervezetek viszont továbbra se kérnek a francia elnökből.
17 százalékos béremelés, félmilliós béren kívüli juttatás, ötször 330 ezres bónusz.
