Jelenleg Zalaegerszegen, Sárváron, Pápán, Jászberényben és Győrben van a legtöbb, Ázsiából érkező vendégmunkás. "Többnyire határozott időre - 2, 2+1 évre – veszik fel őket, ami rövid időnek tűnhet szakszervezeti szempontból, de a hazai foglalkoztatási viszonyok között ez tartósnak számít, a feldolgozóiparban nem ritka a 30-35 százalékos fluktuáció. Így az ázsiai munkások néhány éves foglalkoztatása munkaadói és szakszervezeti szempontból is tartósnak számít”– magyarázta a Népszavának László Zoltán, a főleg feldolgozóipari munkásokat tömörítő Vasas Szakszervezet alelnöke. Szerinte a magyar munkások többsége nem tart attól, hogy a vendégmunkások elveszik a munkájukat, ehhez egyelőre kevesen vannak.

De azt László Zoltán sem tagadja, hogy bizonyos kérdésekben egészen másként gondolkodnak a magyar és néhány évre szerződő külföldiek. Az ázsiaiak szerinte szinte mind család nélkül érkeznek, így a magánélet és a munka egyensúlya egyáltalán nem fontos. Többségük számára az egyetlen cél, hogy minél többet keressenek, amelynek javát azután hazaküldik. Ezért extrém mennyiségű túlórát vállalnak, nem számít a hétvége és az ünnepnap sem. Ez a kettősség László Zoltán szerint kétségtelenül kelt némi feszültséget.

A lap azt írja, egyelőre csak szórványos jelenség, de később mélyülő ellentéthez vezethet az is, hogy a határozatlan időre felvett magyar munkásoktól olcsóbb megszabadulni, mint a határozott időre idehozottaktól, nekik ugyanis ki kell fizetni a szerződés teljes idejére szóló bért, míg a magyaroknak legfeljebb néhány hónapot. Különösen akkor merül ez fel, amikor több munkást „rendelnek” a munkaerő kölcsönzőtől, mint amennyire végül szükség van.

A szakszervezeti vezető szerint több helyen gyakorlatilag buborékban tartják a vendégmunkásokat. Különösen igaz ez a minősített kölcsönzőkön keresztül felvett ázsiaiakra, akiknek a munkáltatójuk nem az a cég, ahol éppen dolgoznak. Külön munkásszállásokon helyezik el őket, külön buszokkal szállítják a telephelyre, esetenként külön csarnokban, másik műszakban, más gyártósoron kapnak munkát. Az étkezés is a magyaroktól eltérő időben szerveződik. Egy-egy cégnél a magyar és az ázsiai munkások gyakorlatilag nem is találkoznak egymással.