A tagállami kormányok eddig teljes egyetértésben döntöttek a szankciókról, ha Magyarország módosítani akar a szankciókon, vagy el akarja törölni azokat, akkor erről a 26 tagállamot kell meggyőznie.
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat.
A kormányszóvivő szerint a konzultáció eredménye irányadó a magyar közéleti szereplők számára, és azon lesznek, hogy Brüsszelben is meghallják.
Az Európai Bizottság tavalyi összesítéséből derült ki, hogy Magyarország 350 milliárd forintnyi orosz vagyont foglalt le az uniós szankciók alapján.
A tavalyi évet 3,3 ezermilliárd rubeles, vagyis 47 milliárd dolláros deficittel zárta Oroszország. Bár a nyugati gázkuncsaftok java kámforrá vált, a nyári, extrém árak miatt ez az üzlet 2022-ben még így is gyümölcsöző volt Moszkvának, idén viszont nagyon beszakadhatnak a bevételek. Ugyanez várhat a december óta szankcionált, és februártól még szankcionáltabb orosz olajra is, miközben Vlagyimir Putyin a háborús kiadások nagyfokú megemeléséről döntött.
A február elején élesedő, újabb olajszankciók pedig 280 millió eurósra emelik majd az ország napi veszteségeit.
Úgy tűnik, hogy a szankciók mégis működnek.
Baleseteket is okozhat, ha a rakomány eredetének elrejtéséért kikapcsolják a bárkáik transzpondereit, de az igazi veszély az, hogy az orosz hadiflotta manipulálhatja más hajók jeleit. Erre az elmúlt években több példa is volt, és az ilyen lépések a háború eszkalálódását is hozhatják.
A lehetőség március végéig szól, ugyanebben az időszakban több mint 149 ezer köbméter nyersolajat parkoltathatunk Horvátországban. Ennek a február elején élesedő, az orosz olajra kirótt újabb szankciók miatt lehet jelentősége.
Hatalmasat esett az orosz befolyási övezeten kívüli államokba irányuló gázexport, elsősorban az Ukrajna ellen indított háborúra válaszul adott büntetőintézkedések nyomán.
Roman Abramovics vagyona például 57 százalékkal kevesebb most, mint tavaly ilyenkor volt.
Hörcsög ajándékba, majd hörcsög ebédre. Az orosz média megint nagyot alkotott.
A német 5G-hálózatnak például az 59 százalékát üzemelteti a Huawei – ezzel a figyelemre méltó adattal szolgál egy friss tanulmány, melyet a brüsszeli Politico ismertet. Magyarországon 53 százalék az arány.
Sem konkrét neveket, de még egy számot sem közölt a külügyi tárca, amikor Szijjártó Péter brüsszeli győzelmének részleteiről érdeklődtünk: kiket sikerült „lehúzni” az újabb szankciós listáról? Annyi sejthető, hogy olyan orosz kormánytagokat például, akikkel Magyarország energiaügyekről tárgyal.
Drágább lenne felmondaniuk a szerződést, mint kifizetni az árut, úgyhogy végül mégse szakítanak Putyin olajával január elsejétől. Pedig már mindent előre elrendeztek.
A holland TTF a nap közbeni 112 dollárról 106-ra esett vissza.
Dömötör Csaba szerint 1,363 millióan válaszolták meg a kormány úgynevezett kérdéseit.
A Moscow Times összegyűjtött néhány meglepő példát arra, hogyan hatnak a nyugati szankciók az orosz emberek mindennapjaira. Lassabb a net, nem jár a busz, de egyes helyeken még a krematóriumokkal is gondok akadtak.
Az új csomag többek között két bank és négy műsorszolgáltató Unión belüli működését is érinti.
Még a Fidesz-KDNP szavazóinak a 21 százaléka sem hiszi, hogy inkább a háború és a szankciók okozzák a drágulást.
