A Kossuth rádióban beszélt péntek reggel Orbán Viktor. A miniszterelnök nem támogatja, hogy az EU tagállamai közös hitelt vegyenek fel azért, hogy Ukrajnát támogassák. Szerinte minden országnak külön, közvetlenül kell támogatást nyújtania, Magyarország pedig már el is különítette ezt az összeget a 2023-as költségvetésben.
Az orosz import kiváltására egyelőre csak korlátozott alternatív források állnak rendelkezésre.
Újabb ársapkák jöhetnek – derült ki a miniszterelnök péntek reggeli Kossuth rádiós interjújából. Orbán Viktor azonban egyelőre nem árulta el, hogy pontosan mik lehetnek ezek a termékek. A kormány beavatkozott a kkv-k hiteleibe is: a miniszterelnök arról beszélt, hogy ezeknél a hiteleknél 7,7-8 százalék közti maximumban határozták meg a kamatok plafonját, a veszteséget pedig a bankoknak kell lenyelniük. Orbán elmondása szerint a kormány pedig mindeközben azért küzd, hogy 2023-ra egy számjegyűre tudják szorítani az inflációt.
A helyi önkormányzat „Brüsszel szankcióira” fogta az idősotthon bezárását.
"Bombameglepetés" a kormánytól: nem csak a Facebook-borítóképükön népszerűsítik ilyen ízlésesen a nemzeti konzultációt.
Valójában azonban több mint egy hónappal korábban intézkedett a kormány.
A miniszterelnök hétfői beszédében már szankciós inflációról beszélt – úgy, hogy minden szankciót megszavazott, amely napirendre került.
A jelek szerint újabb szankciókra készül az Egyesült Államok Kína ellen, ezúttal a mesterséges intelligenciát is érintené az intézkedés.
Amerika szeretné megőrizni a szabványosítás terén betöltött szerepét, ezért lazított a kereskedelmi feketelistán lévő cégek elleni szankciókon.
A fideszes publicista szerint Közép-Európának különutas politikára van szüksége, mert „ez így tovább nem mehet”.
Ha egyáltalán valaha is komolyan gondolták azt.
A kínai külügy szerint Pelosi belügyeikbe avatkozott keddi látogatásával.
Zelenszkij szerint a teljes orosz hadsereggel harcolnak a keleti fronton, Lavrov provokációt lát abban, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kér fegyvereket.
Ursula von der Leyen a hatodik csomaggal túlságosan előreszaladt. Merthogy Orbán mellett fenntartásaikat hangoztatták a szlovákok, a csehek, a görögök és ciprusiak is. A Bizottság és a tagországok is hibáztak, mert nem egyeztettek minden kormánnyal – írja a német lap.
A brüsszeli lap pénteken azt írta, hogy a magyar makacsság miatt napolhatja el az Oroszország elleni olajembargót az Európai Unió.
A kormány képviselői részletesen tájékoztatták az Európai Bizottság elnökét a Magyarországot ért hatásokról, s azokról a problémákról, amelyet a szankciós csomag Magyarországnak okozna, egyúttal kérték a szankciós csomag megfontolását.
Az olajvásárlási tilalom több uniós országot is érzékenyen érintene, ilyen például Magyarországon kívül Szlovákia, Ausztria, Csehország és Bulgária is.
A megállapodás azt követően jött létre, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai bejelentették, hogy tartják magukat ahhoz a korábbi vállalásukhoz, hogy napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek.
A Szabad Európa cikke szerint az sem kizárt, hogy a magyar kormány a szankciók elfogadásával zsarolná az Európai Uniót a jogállamisági eljárással és a helyreállítási alappal kapcsolatban.
Az Oroszország elleni olajembargóról hétfőn és kedden tartandó EU-csúcs előtt Robert Habeck német gazdasági miniszter az egység repedezéséről beszélt, nyilvánvalóan Magyarországra is gondolva.
