Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Brüsszel új szankciós csomagon dolgozik, december ötödikén pedig életbe lépnek az olajszankciók. Orbán Viktor azt mondta, kilenc hónapja tart a háborút, az EU elképzelése pedig az volt, hogy a szankciók lezárják a háborút, azonban a szankciók egy miliméterrel sem visznek közelebb a békéhez, ellenben szerinte nagy kalamajkát okoznak. Nehéz tél jön a miniszterelnök szerint, az ukránok nehéz helyzetben vannak, míg az oroszok tudják folytatni a háborút. Vagyis: szerinte a szankciók politikája nem érte el a célját, és elhibázott volt. A szankciók legkomolyabb része azonban szerinte csak december ötödikén lép hatályba, ez meg fogja nehezíteni az európai gazdaság működését.
Orbán azt mondta, ránk ez a tiltás nem vonatkozik, Magyarország importálhat orosz olajat, ellátási gond nem lesz, a probléma az ár, mivel az árak rohanása alól Magyarország sem fogja tudni magát kivonni.
Az EU ársapkát tenne az olajra és gázra, Orbán azt mondta, azt már tudni, mit akarnak a brüsszeli bürokraták. Azt szeretnék szerinte, hogy az atomenergiára és a gázra is kiterjesszék a szankcióra. Ezalól mentességet kell kapnunk – jelentette ki, kihangsúlyozva, hogy eddig ezt mindig sikerült kivívni, így jó reményekkel tárgyalnak az EU-val az új szankciókról is. A nyomás viszont szerinte folyamatos, lesznek újabb szankciós csomagok, így küzdeniük kell azért, hogy alapvető érdekeiket megvédjék.
A nemzeti konzultációt már több mint egymillióan töltötték ki, Orbán szerint pedig húsbavágóak a kérdések, alig van szerinte fontosabb, minthogy mennyit kell fizetni az energiáért. A miniszterelnök szerint nem csupán kitöltik, hanem beszélnek is a konzultáció témáiról.
A miniszterelnök azt mondta, hogy az ország gazdasági sikere az uniós szankciókon múlik.
Orbán szerint továbbra is van egy háborúpárti tábor Európában, azonban van egy másik gondolkodásmód is, ők ehhez tartoznak: azonnali tűzszünet és béketárgyalások. Akik háborúpártiak, azok követelnek újabb és újabb szankciós csomagokat. Félévente kell dönteni a szankciók meghosszabbításáról, most pedig olyan a helyzet Orbán szerint, hogy meg kell állnunk, és meg kell vitatnunk mindet, mielőtt a meghosszabbításukról döntenénk.
A miniszterelnök odaszúrt az Egyesült Államoknak és az Uniónak is – egyszerre. Megfejtése szerint az EU most drágán vesz Amerikától olajat, ez pedig szerinte nem igazi barátság. Nincs válasz szerinte arra a kérdésre, hogy mi az új európai gazdasági stratégia. Ha amerikai forrással akarjuk pótolni a kieső orosz energiát, akkor az drága lesz, mert ha az oroszoktól nem hozhatunk olcsót, akkor máshonnan kell drágát – mondta Orbán, hozzátéve: ettől van szankciós infláció. Orbán szerint nem látszik, hogy a drága energiával hogyan lesz versenyképes az európai gazdaság. Magyarország pedig nem várhat arra, hogy valaki kitalálja, hogyan fog kinézni a jövőben az EU gazdasága, ezt saját kútfőből kell kidolgoznia a kormánynak, fel kell építeni egy teljesen új gazdasági modellt.
A magyar helyreállítási tervről Orbán azt mondta, léptünk egyet előre, ha nem is egy óriásit, azért jelentős lépést tettünk, mivel az Európai Bizottság másfél év után elfogadta a helyreállítási tervet. Itt a gyorsaság lett volna a legfontosabb, '21 nyarán megkaphattuk volna ezeket a forrásokat, politikai okokból nem adták oda Magyarországnak – jelentette ki. Orbán szerint az előző választáson a Nyugat baloldali kormányt akart, a pénzt nem adták, hanem a baloldalnak adtak "guruló dollárokat". Mivel azonban a nemzeti kormány nyert, olvasata szerint a Bizottság is belátta, hogy meg kell állapodni. 17 kérése volt a Bizottságnak, ezt az ország teljesítette – tette hozzá, majd köszönetet mondott azoknak, akik a tárgyalásokon dolgoztak. Jó döntésnek nevezte, hogy Navracsics Tibort visszahívta a kormányba.
Van már 19. és 20. kérése is az Európai Bizottságnak, aki pedig ismeri az EU-t, az tudja, hogy ők ilyenek – mondta Orbán, aki szerint a Bizottság megpróbálja hatalmát és befolyását kiterjeszteni Magyarországra újabb és újabb feltételeivel. Vannak azonban alapvető kérdések, amiben nem fogunk változtatni a véleményünket Orbán szerint. A miniszterelnök azt mondta, ilyen a szankciós, migrációs és az LMBTQ-kérdés.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a háborúnak nem csak az a költsége van, hogy a Nyugat finanszírozza az ukránokat, nem csupán újjáépítési költségei vannak a háborúnak, hanem kiderült, hogy van egy harmadik tétel is: az ukrán állam működtetésének kérdése, mert nem tudnak például fizetést adni, nyugdíjat adni. Külső források nélkül az ukrán állam nem tud működni – jelentette ki, így Ukrajna az EU-hoz fordult pénzért. Az EU pedig adna is, évente 18 milliárd eurót. Orbán azt mondta, nem vagyunk tőle boldogok, de elfogadjuk, azonban kiemelte: nem lenne ez a pénz, ha nem lenne háború. Magyarország szerinte kénytelen-kelletlen belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell, a kérdés az, hogy hogyan.
Két lehetőség van: közösen vegyünk fel hitelt és abból adjunk Ukrajnának, ám ezt a kormány nem támogatja, ahogy egyáltalán nem támogatnak olyan politikákat, ami közös hitelfelvételt jelentene, mert az adósságközösséget jelentene, ezt pedig unokáink is nyögni fogják. Nem Magyarország szokott fizetésképtelenné válni, hanem mások – emelte ki. Azt javasolják, hogy ha segíteni kell, akkor ebből az összegből mindenki súlyozva vállalja saját részét, és adja azt közvetlenül Ukrajnának.
A magyar állam ezt megtette, félretették azt a pénzt, amit oda kell adni Ukrajnának, ezt oda is fogják adni elmondása szerint.
A globális minimumadóról Orbán azt mondta, ez munkahelygyilkos adóemelés. Ha ezt bevezetnék, az oda vezetne, hogy munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon. Az adókérdés olvasatában nem globális, hanem nemzeti kérdés. A választók szerinte azért szeretik a demokráciát, mert ebben ők határozzák meg, hogy ki kerül kormányra, és az milyen adópolitikát folytat. Így a globális minimumadót demokrácia szempontjából sem látja jónak.
Orbán azt mondta, a Magyarországra érkező energiának az ára a '21-es évben hétmilliárd euróba került. '22-ben ez 17 milliárdra ugrott, '23-ra feljebb mehet, lejjebb biztosan nem fog. Ez azt jelenti, évente legalább tízmilliárd eurót bukunk az energiaárak miatt. Ha ez nem lenne, akkor a pénzt lehetne pedagógusbérekre is fordítani, meg olyan dolgokra, amikre szerinte az országnak szüksége van. Hozzátette, hogy bár elfogadták már a 2023-as költségvetést, de a világ a feje tetejére állt, így újra kell azt tervezni. Ha a kormány jól dolgozik, akkor az ország nem fog recesszióba esni, sőt, 1,5 százalékos gazdasági növekedés jöhet.
Természetesen beszélt a rezsicsökkentésről is, ismét kiemelte, hogy szerintük a kormány havonta 181 ezer forinttal segíti a családokat. Ha ez nem lenne, sokan kerülnének kilátástalan helyzetbe, csődközelbe. Így kulcskérdés, hogy minden fillért a rezsivédelmi alapba kell tenni, mert csak így tudják védeni a családokat a szankciós politika által okozott inflációtól, energiaárrobbanástól.
Egyre több a menekült, vannak, akik lövöldöznek is. A miniszterelnök azt mondta, hogy a helyzet egyre durvább, áldatlan állapotok vannak a határon. Szerinte a határmentiek élete lassan elviselhetetlenné válik. A határterületet jobban védeni már nem lehet, a konfliktusokat ott már lehetetlen kezelni, így lejjebb kell tolni a védekezés vonalát, Szerbia déli határaihoz. Akcióterv erre már van, pénzt, embereket és eszközt gyűjtenek a kivitelezéséhez. Jó hír, hogy Kassán volt V4-es csúcstalálkozó, a miniszterelnök elmondása szerint a migráció hatásait a V4-es országok is érzik, így felajánlották, hogy segítenek az osztrák–szerb–magyar terv végrehajtásában. Orbán azt mondta, tudja, hogy az energia a legnagyobb probléma, de történelmi léptékben a legnagyobb kihívás a migráció. Brüsszelben pedig szerinte olyan emberek vannak, akik a migránsokat be akarják engedni, sőt arra akarják kötelezni a tagállamokat, hogy beengedjék őket.
