Félvilági nők, pompás színek, kabaré és a mindennapi élet művészete
A Nemzeti Galéria plakátkiállítása öt tematikában ad lehetőséget az elmerülésre a szecesszióban.
A Nemzeti Galéria plakátkiállítása öt tematikában ad lehetőséget az elmerülésre a szecesszióban.
A mély vallásosságáról és a műveiben megjelenő keresztény szimbolikáról ismert spanyol művészt már régóta „Isten építészének” nevezik. Vannak, akik még imádkoznak is hozzá.
Két Klimt-szakértő is úgy nyilatkozott, hogy nem tartják valószínűnek, hogy Gustav Klimt munkája a nagykörúti lakásban talált relief.
A kép száz éve ugyanazon a falon lógott Budapesten.
Idén ünnepli 110 éves születésnapját a gyönyörű, Zsolnay-pirogránittal díszített szecessziós épület, melyben a híres Metró Klub is működött.
Pedig a Millennium idején is sok akadályt kellett leküzdeni ahhoz, hogy álljon Lechner Ödön remeke. Ferenc Józsefnek például nagyon nem tetszett.
Városbújócska sorozatunkban a főváros építészeti szépségeit mutatjuk be – ebben a részben a leglátványosabb pesti mozaikok kerülnek sorra. A századfordulós házakon az építtetők gyakran feltüntettek mesterségükre utaló jeleket, vannak azonban egészen egyedülálló homlokzatok, melyeken archaikus képekkel állítottak emléket az épületben űzött foglalkozásnak. Most ezeket mutatjuk meg közelebbről.
Amikor még a Népstadionból adtak meccseket, a közvetítés rendszeresen a Földtani Intézet földgömbjének a szuperközelijével indult, így az is találkozhatott Budapest egyik legimpozánsabb épületével, aki a szecessziót valamilyen csicsás tapétamintának hitte. A héten bejárás volt a Földtaniban, amely a leginkább eredeti állapotában megőrzött Lechner Ödön-alkotás Budapesten.
Az iparművészet remekei sorozatban látott napvilágot Somogyi Zsolt A magyar szecesszió bútorművészete című könyve. Az albumszerű kiadvány beilleszthető a kiadó Stílusok és korszakok szériájába is, hiszen ugyanazokkal a műszaki paraméterekkel és arculati elemekkel bír, mint a nagyjából kétszáz oldalra tervezett művészettörténeti kiadványok.