Makrogazdasági szemszögből nézve vélhetően elegendő lesz arra a mostani intézkedéscsomag, hogy a túlzottdeficit-eljárás és a kohéziós alap támogatásai kapcsán pozitív fordulat következzen be, az viszont még kérdéses, hogy a pénzügyi tranzakciós adó vagy a 2 forintos távközlési adó minden ponton megfelel-e az uniós szabályozásnak - közölte elemzésében Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője a hétfőn bejelentett Széll Kálmán-terv 2.0-ról.
A kormány immár a harmadik vagy negyedik megszorítócsomagját jelenti be azóta, hogy 2010 őszén Matolcsy György még 7 százalékos gazdasági növekedést vizionált 2014-re, ez a mostani csomag pedig tényleg fájni fog, mert szinte mindenkit érint - írja a Véleményvezér keddi cikkében, amely szerint mindez egy ember mániája miatt történik így.
Mióta Orbán Viktor kiadta a jelszót, és a kormány újra nekiveselkedett a MÁV átalakításának, egyre több információ szivárog ki a tervek közül. A hvg.hu 6 pontba szedte azokat a területeket, ahol a változtatások kiadhatnák végül a reformot. A pontok alapján jól követhető, milyen lyukacsosak egyelőre a kormány tervei.
Még a kormány számára is nehezen követhető, hogy a költségvetési deficit három százalék alá vitele mekkora erőfeszítést követelhet az országtól. A hivatalos tájékoztatás szerint könnyedén megoldható lesz az újabb megszorítás, de Brüsszel elvárásai alapján legalább a háromszorosára lenne szükség annak, amit a kabinet mond. Az újabb kiigazítással a tavaly megkezdett Széll Kálmán-terv jövőre meghaladhatja a 2000 milliárd forintot.
Egy éve még 550 milliárd forintra tervezték, mára több mint 1500 milliárd lett belőle – legalábbis papíron. De még ekkora költségvetési kiigazítás ígérete sem volt elég, hogy Magyarország biztosan megússza a kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését.
A tavaly év végi határidő helyett a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatának lezárása 2013 szilveszterére csúszik át, miközben a nyugdíjkiadásokkal kapcsolatos intézkedéseknél 42 milliárd forintos megtakarítást tervezett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2012-re - írja a Világgazdaság szerdán.
Nem lát további radikális adóemelésre esélyt a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Így az egészségügy talpra állításához szerinte struktúraváltás és a gyógyszertámogatások szűkítése szükséges.
Az MSZP szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások következményeként a kormánynak a Széll Kálmán-tervet és a konvergenciaprogramot is módosítania kell majd, ami újabb, a nyugdíjasokat sújtó megszorításokat vetít előre.
A gazdasági növekedés stagnálására számít Chikán Attila közgazdász, volt gazdasági miniszter, aki szerint a jelenleginél összehangoltabb gazdaság- és társadalompolitikára lenne szükség. Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a korábban bírált Széll Kálmán-tervre ma már úgy tekintenek, hogy ha az elképzelések fele megvalósulna, az már jó lenne.
Amennyiben az Orbán-kabinet valóban meg akar állapodni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, kénytelen lesz feladni a „függetlenséget” és teljesíteni a feltételeiket. Ha így alakul, Orbán Viktornak, aki többek között éppen a két nemzetközi szervezet ellen hirdetett szabadságharcot, lesz bőven elszámolni valója, hiszen a tavalyi szakítás óta több alkalommal illették kritikával a magyar gazdaságpolitikát. Emiatt esélyes, hogy több eddigi intézkedésében irányt kell váltania, vagy legalábbis eukonformmá kell tennie őket.
Hiába ismeri fel az Orbán-kormány a problémákat, rendre rossz irányba fordul a megoldásokkal – mondta a hvg.hu-nak Oszkó Péter, aki szerint a „magyar különutasságról” folyton bebizonyosodik, hogy káros következményekkel jár. Gyurcsány politikai hiperaktivitását a Bajnai-kormány pénzügyminisztere kontraproduktívnak nevezi. Bár sokan biztatják, egyáltalán nincs kedve visszatérni a politikába. Bevallása szerint elégedett azzal, amit egy OTP-s cégben jelenleg végez.
"A kormány első periódusa a tűzoltás időszaka volt, ezután következik a strukturális váltás, majd „reméljük 2013-14-ben a stabilitás fogja jellemezni a gazdaságpolitikát” - mondta Varga Mihály a Budapesti Gazdasági Fórum 2011 című konferencia kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön.
Kitalálta az egészségügyi államtitkárság, hogyan takarítja meg jövőre a Széll Kálmán-tervben előírt 83 milliárd forintot. A krónikus tüdőbetegeknek többek között le kell szokniuk a dohányzásról, különben ezrekkel többe kerül a gyógyszerük. A csomagnak köszönhetően számos patika csődbe mehet, ezért a kormány a gyógyszertárláncokkal fizettetné ki a finanszírozási nehézségekkel küszködő patikák hiányát.
A gyógyszerkassza Széll Kálmán tervben megfogalmazott 83 milliárd forintos csökkentése miatt kieső árrésbevételek kompenzációja nélkül nem biztos a gyógyszertári ágazat túlélése.
Megmarad az öregségi nyugdíjasok, a diákok és a 6 éven aluli gyerekek utazási kedvezménye is - idézte a Magyar Nemzet szombati számában Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára Hír Televíziónak adott nyilatkozatát.
Varga Mihály szerint a Széll Kálmán-terv megvalósításában 50 százalék felett van a kormány, de messze attól, amit tervezett. A kormánynak beszerzési stopot kell bevezetnie a közszférában, és leépítések is lesznek - mondta a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Varga szerint még nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz az egykulcsos szja-rendszer bevezetése, és messze elmarad a foglalkoztatás bővítése attól, amit a kormány várt.
Nem tudni egyelőre, milyen hatásokkal jár az új, szigorúbb gyógyszertámogatási rendszer. Az amúgy is eladósodott patikusok amiatt aggódnak, hogy nem tudják eladni jelenlegi készleteiket. A háziorvosok szerint pedig tumultus lehet a rendelőkben amiatt, mert csak a patikában derül ki, hogy drágább lett a megszokott gyógyszer, vagy mert az olcsóbb készítnény egyik közeli patikában sem kapható.
A jelenlegi kormány nem csak a költségvetés helyzetére vonatkozó részletes tájékoztatások rendszerét szüntette meg, hanem felszámolta az áttekinthető költségvetés- és adótörvény-alkotás folyamatát is. Már a saját maga által megszabott határidőkhöz képest is késésben van a kabinet és még most is csak részleteket ismerhetett meg a nyilvánosság - olvasható a Haza és haladás blogon.
A legfontosabb politikai döntéshozók Magyarországon valamiért mindig túl későn kapcsolnak: ilyenkor pedig már nem tudnak mást tenni, mint mindig ugyanazt: megszorítani – olvasható a Véleményvezér blogon.
Az államadósság elleni ádáz küzdelem alapvetően kommunikációs ügy – mondja Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács egykori tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki szerint az adósság csupán azt követően került a célkeresztbe, hogy Matolcsy György „új gazdaságpolitikájáról” kiderült, nem jelentkeznek a pozitív hatásai. Oblath szerint az ország 2012-ben fájdalmas kiigazítás elé néz, mert a 2,5 százalékos deficitcélhoz ragaszkodni kell, a devizahiteleseket sújtó árfolyamproblémát pedig egy mély levegőt véve a jegybank devizatartalékait is bevonva kéne megoldani.
