szerző:
hvg.hu

Amennyiben az Orbán-kabinet valóban meg akar állapodni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, kénytelen lesz feladni a „függetlenséget” és teljesíteni a feltételeiket. Ha így alakul, Orbán Viktornak, aki többek között éppen a két nemzetközi szervezet ellen hirdetett szabadságharcot, lesz bőven elszámolni valója, hiszen a tavalyi szakítás óta több alkalommal illették kritikával a magyar gazdaságpolitikát. Emiatt esélyes, hogy több eddigi intézkedésében irányt kell váltania, vagy legalábbis eukonformmá kell tennie őket.

A kormány még mindig nem konkretizálta, milyen új típusú megállapodást kérne a Nemzetközi Valutaalaptól és - mint pénteken kiderült - az Európai Uniótól. Ha összerakjuk az eddigi jelzéseket, egyetlen olyan IMF-EU-hitel sem jön ki, amit megkaphatnánk és feltehetően a kormány is elfogadná a vele járó feltételeket.

Feltéve, hogy szó szerint vehetjük a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki jelzését, miszerint kitart a függetlenség mellett, ami éppen a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációjának tavalyi nyári kiebrudalásától, vagyis a miniszterelnök által meghirdetett gazdasági szabadságharc kezdetétől datálódik. Vagyis a megállapodásért cserébe a kormány valószínűleg nem kívánja teljesíteni az IMF feltételeit, ugyanakkor olyan megállapodást akar elérni, amely nem azonnali finanszírozást, hanem egyfajta biztosítékot jelentene az országnak.

Csakhogy a minimális feltétellel járó, biztosítékot nyújtó IMF-támogatás (a rugalmas hitelkeret vagy az elővigyázatossági hitelkeret) minőségi feltételei olyan szigorúak, amelyeknek hazánk nagy valószínűséggel nem felelne meg - mondta a hvg.hu-nak egy, az IMF működését jól ismerő forrás.

Orbán Viktor 2011 szeptemberében
©

Nincs sok választás

A kormány valójában csak két út közül választhat, ha figyelmen kívül hagyjuk azt a lehetőséget, hogy semmilyen megállapodást nem akar, és csak a szándék ismételgetésével próbálja erősíteni a befektetői bizalmat vagy megkötni a leminősítéssel fenyegető Standard and Poor’s kezét. Vagy olyan konstrukciót kér, amit eleve nem kaphat meg, és az IMF végül nemet mond (ez a piacon erősen megkérdőjelezheti a kabinet megbízhatóságát és akár súlyos következményekkel is járhat), vagy enged és vállalja a megállapodással járó feltételeket.

Ebben az esetben az egyetlen számunkra elérhető konstrukció az elővigyázatossági készenléti hitel lehet, ami feltételeiben és árában ponosan olyan, mint a 2008-ban megkapott készenléti IMF-EU-hitel, csak hozzáfűzik, hogy nem azért kötik, hogy fel is használja a kormány (ennek ellenére később dönthet így).

Egy elővigyázatossági készenléti megállapodással azonban a kormány a ciklus végéig elfelejtheti a „függetlenséget”, ugyanis a jellemzően két-három éves futamidejű hitelkerettel az IMF és az EU felügyelete alá rendelné magát, és a nemzetközi intézmények negyedévente ismétlődő felülvizsgálataikban folyamatosan számon kérnék rajta a megállapodásban vállalt, Magyarországra szabott terv megvalósítását (éppen úgy, mint 2009-2010-ben).

Nem lehet megúszni a hitelességet

Ha a „függetlenség” feladása mellett dönt, a kormánynak el kellene felejtenie az elmúlt másfél évben alkalmazott nem ortodox gazdaságpolitikát is, és az sem zárható ki, hogy az eddig meghozott intézkedések némelyikében is visszavonulót kellene fújnia. Az IMF működését ismerő forrásaink ugyanakkor ezt azzal árnyalják, hogy a Valutaalap már sokkal rugalmasabb, mint korábban, vagyis nem diktál, hanem a vállalásokat a kormánynak kell kitalálnia és megvalósítania.

Elmondásuk szerint még a vállalt program sem szentírás, ugyanis minden a rendszeres tárgyalásokon dől el. Ha az adott ország meg tudja győzni a delegációt arról, hogy egy intézkedés vagy akár eltérés a programtól összességében pozitív hatásokkal jár, és nem veszélyezteti a stabilitást, akkor ezt az IMF elfogadja. A hitelességet azonban nem lehet megúszni - fogalmazott egyik, korábban az IMF-nek dolgozó forrásunk. Így például a költségvetési trükközés útja lezárulna a kormány előtt.

Gond lehet a költségvetéssel és a válságadókkal

Az IMF-EU párosból a rossz rendőr szokás szerint inkább az Európai Bizottság, 2010 nyarán is inkább vele támadtak nézeteltérései a kormánynak. Az IMF pedig hiába rugalmasabb, olyan lépést nem fogad el, amivel az Európai Bizottság nem ért egyet. Utóbbi a segítségért cserébe először biztosan a fenntartható, 3 százalék alatti költségvetési hiánycélt követelné meg az Orbán-kabinettől, ezt ugyanis most nem tudjuk prezentálni - derült ki a bizottság november 10-én kiadott országjelentéséből.

Jelen állás szerint már 2013-ban nem teljesítjük a konvergenciaprogramban vállalt deficitcélt, a bizottság jelezte is, hogy benne ragadhatunk a túlzotthiány-eljárásban, ezért pótlólagos intézkedésekre szólította fel a kormányt.

Emellett már első körben konfliktust szülhet a telekomadó, ugyanis Brüsszel szeptemberben felszólította a kormányt, hogy törölje el a jogtalanul kivetett válságadót, különben az Európai Bíróság elé kerül az ügy, a kabinet viszont ragaszkodik a 100 milliárd forintos pluszbevételhez. Emellett a bizottság már vizsgálja az energiacégek és a kereskedelmi láncok válságadóját, és más adóintézkedésekkel is gondjai lehetnek, ha nem egyeztethetőek össze az uniós szabályokkal (ilyen volt tavaly nyáron például a pálinkafőzés adómentessége). Az ágazati különadókkal az IMF sem ért egyet, mert rontják az üzleti környezetet.

A nyugdíjállamosítás sem tetszett az IMF-nek

A magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítását sem hagyta szó nélkül az IMF idén februárban, és azt mondta, a költségvetési fenntarthatóságot veszélyezteti, hogy a pénzt folyó kiadásokra fordítják, ezenkívül a tőkefedezeti pillér eltüntetésével az átláthatóság is csökkent és az értékpapírosított kötelezettségeket a kabinet felváltotta láthatatlan, jövőbeli kötelezettségekre. A lépés miatt csökkent a likviditás a magyar kötvénypiacon és a részvénypiacra is negatív hatással volt.

 

Az IMF szerint az államosított nyugdíjvagyonban lévő külföldi pénzeszközöket a Magyar Nemzeti Bankba kellene helyeznie a kormánynak, hogy növelje a tartalékokat, és ezzel csökkentse az ország sérülékenységét.

Az adósmentés és a bankadó is ingoványos

Az is valószínű, hogy a végtörlesztéssel is gondjai lennének az Európai Bizottságnak. Mint ahogyan az IMF-nek is, mert rugalmasság ide vagy oda, ahhoz az alapelvhez a valutaalap is ragaszkodik, hogy ha támogatást ad, akkor meg kell őrizni az államháztartás és a pénzügyi rendszer egyensúlyát, vagy ha megbillent, helyre kell állítani. A kedvezményes végtörlesztés viszont súlyosan megterheli a bankszektort, a szűkülő hitelezésen keresztül fékezi a gazdaság teljesítményét, ennélfogva közvetetten az államháztartás és az államadósság alakulására is kedvezőtlenül hat.

A Valutaalap és az Unió 2010 nyarán nem értett egyet az állami eszközkezelő társaság létrehozásával sem (a bankadó és a pálinkafőzés adómentessége mellett ez volt a tavalyi szakítás oka) mellett, mert az szerintük csak ott elfogadható - például Írországban -, ahol az ilyen követelések tömege csődbe vitte a pénzintézeteket, Magyarországon viszont nem ez a helyzet. Az IMF álláspontja azóta változhatott ebben a kérdésben, ugyanis az eszközkezelőről szóló törvényjavaslat alapján már nem kifogásolható a koncepció - mondta egy a korábbi IMF-EU tárgyalásokon részt vevő forrásunk.

©

A bankadóval kapcsolatban valószínűleg nem sokat változott egyik szervezet álláspontja sem. 2010 júliusában az IMF-EU delegáció azt kérte, hogy a bankadó 2012-ben szűnjön meg, ahogyan azt a kormány eredetileg tervezte. A jelenlegi tervek szerint viszont megfelezett mértékben a későbbiekben is fennmaradna. A bankadóval az IMF-nek az volt a legnagyobb baja, hogy arra ösztönzi a külföldi anyabankokat, ne nyújtsanak kihelyezhető forrásokat a magyar leánybankoknak.

Megpiszkálhatják a Széll Kálmán-tervet

Nyár eleji országjelentésében az IMF több ponton kifogásolta az Orbán-kormány gazdasági döntéseit, és módosításokat javasolt a Széll Kálmán-tervben is, amit egyébként összességében melegen üdvözölt. A Valutaalap ajánlásai szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a közigazgatás reformjára és konkrét lépésekkel kellene csökkenteni a túlfoglalkoztatottságot az államapparátus minden szintjén. Az ajánlást azonban a kormány nem fogadta meg, derült ki a jövő évi büdzsé tervezetéből.

A Valutaalap ambiciózusabb fellépést javasolt a közlekedési vállalatok átalakításával kapcsolatban is, és azt kérte, a MÁV vagy a BKV adósságainak átvállalását addig halassza a kormány, amíg el nem készül az átalakítási terv. Az adósságátvállalás végül a jelek szerint nem jön össze, de az átalakítási terv is eltűnt a süllyesztőben október elejére, amikorra el kellett volna készülnie.

Ésszerűtlenül vágják a szociális ellátásokat

A szociális ellátások terén is tettek javaslatokat: az IMF szerint jobb lenne, ha a kiadáscsökkentés helyett célzottan adnák a pénzt, mert így egyrészt hosszabb távú hatása lenne, másrészt elkerülnék azt, hogy a sérülékeny társadalmi csoportokra aránytalanul nagy teher háruljon.

Mint a november eleji országjelentésből kiderült, az Európai Bizottságnak sem tetszik például az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentése, ugyanis csökkenti a piaci elhelyezkedés esélyét, és úgy látja, ebben a közfoglalkoztatás is hátráltatja a munkanélkülieket.

A minimálbér jövőre tervezett jelentős emelése szintén nem tetszik Brüsszelnek, ugyanis éppen abban a jövedelmi szegmensben csökkenti a vállalkozások munkaerőkeresletét, ahol a legnagyobb a foglalkoztatási probléma, és egyúttal a vállalkozások működését is veszélyzeteti.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A fenyegető üzenetekért is börtön járhat

A fenyegető üzenetekért is börtön járhat

Magyar nagybefektető a Sofitel Hotelben

Magyar nagybefektető a Sofitel Hotelben

Egymillió Ugandának szánt óvszert kellett visszahívni

Egymillió Ugandának szánt óvszert kellett visszahívni

Szétkaptak egy Boeing 757-est, de annyira, hogy kulcstartókat csináltak belőle

Szétkaptak egy Boeing 757-est, de annyira, hogy kulcstartókat csináltak belőle

Otthon pumpálta fel az izmait, majdnem le kellett vágni mindkét karját

Otthon pumpálta fel az izmait, majdnem le kellett vágni mindkét karját

Enyhítették a férfi büntetését, aki éjszaka, meztelenül támadt nőkre Zuglóban

Enyhítették a férfi büntetését, aki éjszaka, meztelenül támadt nőkre Zuglóban