szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Makrogazdasági szemszögből nézve vélhetően elegendő lesz arra a mostani intézkedéscsomag, hogy a túlzottdeficit-eljárás és a kohéziós alap támogatásai kapcsán pozitív fordulat következzen be, az viszont még kérdéses, hogy a pénzügyi tranzakciós adó vagy a 2 forintos távközlési adó minden ponton megfelel-e az uniós szabályozásnak - közölte elemzésében Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője a hétfőn bejelentett Széll Kálmán-terv 2.0-ról.

Az Equilor Befektetési Zrt. úgy véli, hogy a program összességében javíthat hazánk befektetői megítélésén, az igazi előrelépést azonban továbbra is az EU/IMF-hitelcsomag aláírása jelentené. Kuti Ákos rámutatott, az NGM-ben tegnap az új Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban tartott háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a kormányzat az egy hónappal ezelőtti hozamszintekkel kalkulált, vagyis rövid távon nem számol az EU/IMF-megállapodással, ami érdemben csökkentené a hozamokat (és a kamatkiadásokat is).

Az Equilor Befektetési Zrt. véleménye szerint a prudencia és a konzervatív becslés jegyében kézenfekvőbb a piaci hozamokkal kalkulálni, mert ellenkező esetben túlzottan optimistának és ezáltal hiteltelennek tűnne az egész konvergencia program, ami már rövid távon is negatív folyamatokat eredményezne a hazai pénzpiacon.

Az Equilor Befektetési Zrt. szerint az intézkedések döntő többsége nem, vagy csak közvetve érinti a vállalati szektort, azonban néhány döntés közvetlen hatással bír a magyar tőzsdei vállalatokra: ilyen például az, hogy a 2010-es válságadókkal szemben a mostani felállás nem tartalmaz konkrét kivezetési időpontot az új terhekre vonatkozóan, ami a vállalati tervezés mechanizmusait is megborítja.

©

Jobban járnak a cégek, mint a különadókkal

AZ Equilor szerint a különadó, a baleseti adó és a katasztrófavédelmi hozzájárulás együttes összege csökken, ami a CIG Pannónia esetében is könnyebbséget jelent majd a tavaly 188 millió forintot kitevő különadóhoz képest (részvényenként 3 forint). Az új szabályozás a nem-életbiztosítási ágra fókuszál, ezért rövid távon nem jelent drasztikus terhet a tőzsdén jelenlévő CIG Pannónia működését tekintve, az új adó egy részvényre vetítve 1-2 forintot tehet ki éves szinten.

Mivel a tervezet nem tartalmaz konkrétumot a gyógyszerpiaci átalakításokról, ezért nem világos, hogy a tb-betegek-gyógyszergyártók trióból pontosan ki milyen terhet visel a gyógyszerkassza átalakítása során. Annyi azonban bizonyos, hogy idén 10 milliárdos, míg 2013-ban 40 milliárd forintos megtakarítást tervez a kabinet ezen a fronton is. Az Equilor Befektetési Zrt. arra számít, hogy a Richter és az Egis árfolyamai továbbra is nyomás alatt maradnak.

A Magyar Telekom idén várhatóan 27 milliárd forintot fizet távközlési szektoradó címén, és bár ez 2013-tól megszűnik, az eklemzők szerint mégis elképzelhető, hogy a költségvetési egyenleg alakulásának függvényében jövőre esetleg más formában visszatér az adónem. Az Equilor szerint elképzelhető, hogy a júliustól életbe lépő mobiladó egy részét marketing okokból a Magyar Telekom átvállalja majd. Számításaink szerint a Magyar Telekom ügyfelei 25,6 milliárd forintot fizethetnek évente, amelynek fele terhelheti a Telekom profitját, ez azonban még mindig kevesebb az eredeti távközlési szektoradónál.

A Mol 2011-ben 22 milliárd forintot fizetett energiaadó címén, a kiskereskedelmi szektorra kivetett teher pedig ezen felül majdnem 7 milliárd forint kiadást jelentett a vállalatnak. Robin Hood-adó (távhőadó) címén tavaly 800 millió forintot fizetett a társaság, ám az alacsony értéket egyszeri tételek segítették (az összeg 2010-ben még 4 milliárd forintra rúgott). 2013-tól 7 milliárd forintot meghaladó teherrel lehet számolni a Robin Hood-adó kulcsának 8%-ról 16%-ra emelése miatt, viszont megszűnik az energiaadó és a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett adó is, így az egy részvényre jutó teher 70 forint alatt marad éves szinten (Robin Hood-adó).

A pénzügyi tranzakciós adó minimum 130 milliárd forintos bevétellel kalkulál 2013-tól, ami adott esetben 228 milliárd forintig kúszhat fel. A becslésnél nem lehet kiindulni a bankadóból, hiszen azt a mérlegfőösszegre vetítve kell fizetni, míg ezen tehernél a tranzakciók száma a mérvadó. Az adó alanya és számos részlet továbbra is homályos, de az előzetes tervek szerint közvetlenül az ügyfelek viselnék a terheket. Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben a bankok üzletpolitikai érdekből kompenzálják majd az ügyfeleket.

A rendelkezésre álló adatok alapján az Equilor Befektetési Zrt kb. 10-12 milliárd forintos teherrel számol az OTP-re nézve, az FHB esetében 1 milliárd forintos pluszköltséget jelenthet az adó. Az OTP-nél ez részvényenként 40 forintos terhet jelent, míg az FHB-nál 20 forint alatt marad évente, 2013-ban pedig még életben lesz a bankadó, ami 2014-ben uniós mértékűre csökken, ez tehát továbbra is terheli a bankokat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!