Újra felmerült, hogy az uniós közös értékek és a demokrácia betartásához kössék a kifizetéseket a közös kasszából. A kérdés elsősorban Magyarországot és Lengyelországot érintheti.
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász állandó rovatában a George Floyd halála után kialakult amerikai helyzetet elemzi, és azt írja, hogy a törvényt Trumphoz hasonlóan kevéssé tisztelő előd, Richard Nixon jobb volt, mint jelenlegi utódja.
A német lapban megjelent elemzésben két szakértő jutott a fenti következtetéshez, miután bemutatta, miért alkalmaz kettős mércét a német CDU-CSU uniós, illetve hazai politikájában.
Korábban csak néhány szakértőről és újságról lehetett tudni, hogy a kormány bocsánatkérést követel a felhatalmazási törvényt kritizáló megszólalásokért, most kiderült, hogy akciója tömeges, és a törvényt bíráló európai parlamenti képviselők megszólalásait sem hagyja szó nélkül.
A német lapban Orbán Viktor 10 éves kormányzását tekintik át. Az elemzés szerint a járványban használt rendeleti kormányzás is az igazolta, hogy Magyarországon minden hatalomtól Orbántól ered, ha ő azt úgy látja jónak.
Vannak elemzők, akik annak ellenére várnak nagy recessziót, hogy ezek az országok a járványt viszonylag jól megúszták.
A holokauszt elől menekülve lett emigráns, és futott be elismert pályát, sok más mellett megtervezte a mostani járvány során használt lélegeztetőgépet.
Az uniós válságkezelés terve elvileg nem zárja ki, hogy Magyarország a nettó befizetők között találhassa magát - olvasható a Die Weltben közölt elemzésben.
Trianon közelgő centenáriuma alkalmából foglalkozott az SRF Magyarországgal. A műsorban megszólaltatták Schmidt Máriát, aki beszélt arról is, hogy miért igazságtalan szerinte az 1920-as békeszerződés.
Három hollandiai egyetemi oktató azt mutatta be a Washington Postban, hogy két hónapja nem a kifejezetten demokratikus államok reagáltak a leggyorsabban a járvány felbukkanására. Az európai tekintélyelvű rendszerek gyorsabbak voltak, amikor korlátozásokat kellett bevezetni és a gyorsaság számított.
A brit lapban megjelent írás hivatkozik arra is, hogy közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége elfogadja a melegeket és a transzneműeket.
A New York Times publicistája, Ross Douthat elmagyarázza, miért nem mondható Trump Orbán legjobb amerikai tanítványának.
A Financial Times elemzője arra figyelmeztet, hogy őrültség volna az EU részéről perbe fogni Németországot, a legnagyobb tagállamot, amely ráadásul a legnagyobb arányban járul hozzá a költségvetéshez. Gideon Rahman azt tanácsolja, hogy az unió demokratikus és gyakorlati megfontolásokból egyaránt lépjen egyet hátra a német Alkotmánybíróság ügyében, már ha fontos számára a túlélés.
Didier Reynders azt mondja, nagy előrelépés lenne, ha a jogállamiság betartásához kötnék az uniós pénzek folyósítását.
A Foreign Policyben megjelent írás annak okait boncolhatja, miért nincs hatékony fegyverük a liberálisoknak a populisták ellen.
A Guardian brit lapban sorra veszik Orbán Viktort és társait, hogyan terjesztik ki hatalmukat a válsághelyzetben. Ám ez gyengeségüket is mutathatja, attól félnek, lőttek nekik, ha nem tudják megvédeni az embereket.
A Die Welt írt az Európai Bíróság a Magyarországot elmarasztaló ítéletéről. Budapesti tudósítójuk szerint a német alkotmánybírók döntése segítheti a magyar miniszterelnököt.
Magyarország eddig kerülte a nyílt konfliktust a testülettel, de a mostani döntés próbatétel elé állítja - írja a Politico cikke.
A Süddeutsche Zeitungban megjelent cikk az öt Magyarországot bíráló ország budapesti nagykövetének berendelése apropóján elemzi Orbán Viktor aktuális politikáját.
Alkotmányos válságba jutott az EU, noha már így is van neki éppen elég gondja – írja a Bloomberg. Továbbra is aggodalmat vált ki a német alkotmánybírók döntése.
